Olaszországban cseresznyét szednek, Spanyolországban és Hollandiában epret, Németországban salátát kapálnak a mezőgazdasági idénymunkások. Több milliós lengyel, ukrán, román, bolgár vendégmunkás utazik ilyenkor normális esetben keresztül-kasul Európán, hogy egy jól fizető foglalkoztatót találjon. Kevésbé aktívak a mezőgazdaságban, de nagy számban vállalnak vendégmunkát  a törökök, albánok, szlovákok, magyarok is. A tengeren túlról számos vietnámi és indiai is az európai országokban tartózkodik ideiglenes munkavállalási engedéllyel.

Nagyon várjuk a munkaerőt

Magyarországon a kertészeti munkákban vesznek leginkább igénybe erdélyi, román és ukrán munkaerőt, a tehenészetekben pedig az indiai alkalmazottak váltak be. Túl vagyunk a gyümölcsmetszéseken, a szőlőé még nem fejeződött be - ezeket jellemzően környékbeli munkásokkal oldják meg a gazdaságvezetők. Hamarosan indul viszont a munka az olyan kézierőigényes ágazatokban, mint a spárga vagy az eper, amit aztán a cseresznyeszüret követ. Magyarországon tavaly év végén az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósághoz 78 ezer munkavállalási kérelmet nyújtottak be, ebből  45 ezer ukrán állampolgártól érkezett.

Jens Vetter, Magyarország legnagyobb spárgása a német piacra termel 120-150 hektáron. Idén is 150 embert vár Romániából.

Én már írtam a miniszternek is elkeseredésemben...." - mondja a német származású szakember. A 150 munkás behozásához képest a spárga Németországba juttatása már gyerekjátéknak tűnik.

A dohánytermelés is egy tipikusan sok munkáskezet megmozgató ágazat. Eddig még megoldották helyi öregekkel a kampánymunkákat, de lassan ők is kikopnak a termelésből, elfogynak azok, akik még tudnak és hajlandóak dolgozni a földeken. Bilanics Zsolt, Szakolyon tavaly még 17 hektáron foglakozott a növénnyel, de az volt az utolsó év.

"Tavaly nem találtam hat embert, aki a szárítóba rakja a leveleket. A diplomás fiam, a menyem, a feleségem, én és két öreg a faluból csináltuk végig a betakarítást, szárítást. Amikor láttam, hogy már a fóliába palántázást sem tudom elindítani, úgy döntöttem, nincs többé dohány" - meséli a sokat látott szakember. A dohánykampány túl rövid ahhoz, hogy a jellemzően hónapokra érkező külföldieket a gazdaságban tartsa. Sokan éppen azért diverzifikálják a termelésüket, hogy foglalkoztatni tudják a dolgozókat egy alibimunkában addig, amíg a létfontosságú kampánymunka ideje el nem jön.

Veres Mihály, Tápiószőlősön 30 hektáron foglalkozik meggyel, szilvával, birssel. A fajok és fajták úgy vannak összeválogatva, hogy jól elnyújtott szedési idővel dolgozhasson a gazdaság. 6-7 embert tud szinte állandóan foglalkoztatni a gyümölcsösben, közülük csak kettő van teljes állásban, a többi részmunkaidősként várja, hogy mikor jön el a munka dandárja. Ekkor a gazdának verbuválnia kell még 7 embert, akik a segédkeznek a szedés körül. A rázógép csak egy dolog, pörögni kell a megtelő ládák körül. Más termelők meggyérés idején Borsodból rendelik meg azt a jól bevált brigádot, amelyik ilyenkor szüretel.

 - aggódik a termelő.

Így oldják meg a németek, ezt kell ellesni!

És mit szólnak azok az országok, ahol a teljes eper-, meggy- és gesztenyeszedést külföldiekre alapozták? Bajban a németek, franciák, spanyolok, olaszok. Németországban Julia Klöckner agrárminiszter ezen a héten benyújtott egy intézkedési csomagtervet, amellyel a szezonmunkások mozgását könnyítenék meg. A miniszterasszony megjegyezte, hogy elhúzódó koronavírus-járvány esetén az olyan kis önellátottsági fokkal rendelkező termékekből, mint a zöldség és gyümölcs, hiánnyal kell számolni. Emlékeztetett rá: Németországban minden tavasszal 280 ezer idénymunkás jelenik meg a kertészetekben, elsősorban Lengyelországból, Romániából és Bulgáriából. Munkájukat a vetéstől/telepítéstől kezdve egészen a  betakarításig igényli az ágazat, de az állattenyésztésben is részt vesznek a gondozási feladatokban.

Ezért a határokat nyitva kell tartni az idénymunkások előtt, természetesen a belépés feltételeit szabályozni kell. A miniszterasszony jelezte, hogy intenzíven tárgyalnak Romániával és a tranzitországokkal a beutazás megkönnyítéséről, ha másképp nem megy, akár repülővel is behoznának embereket. Kritikusnak tartják Magyarország, Ausztria, Lengyelország hozzáállását a kérdéshez, ezért államfői szinten is egyeztetnének.

Ezen kívül azok számára, akik bejutottak az országba, engedélyeznék a 70 napon túli munkavállaást. Magyarországon egy évben összesen - nem folytatólagosan - 120 napot lehet dolgozni alkalmi munkavállás keretében a mezőgazdaságban. A német szakminiszter fontosnak tartja, hogy meg legyen szervezve az iparágak közti munkaerőáramlás is.

A munkerő elérhetőségét állásbörzékkel lehetne transzparensebbé tenni. Továbbá a munkaidő-szabályozást rugalmasan kell kezelni válság idején, értsd: a munkáltató szabja meg, hogy mikor van vége a napnak. Ne legyen érvényes a legfeljebb napi 10 órás munkaidő, és a heti maximális óraszám sem. A hatnapos munkahét normális elvárás lehet, nem kell kompenzálni a kiesett hétvégi napot. Legyen engedélyezett vasárnap is dolgozni. A kötelezően előírt pihenőidőket általában is rövidíteni lehet.

Az elvásárok fokozódását bérmeléssel kívánja kompenzálni a miniszterasszony.  Németországban a "minimunkákat" két részre osztják, vagy az érte adható keresetet maximalizálják havi 450 euróban, vagy a munka időtartamát korlátozzák éves szinten 70 napra. A javaslat szerint a havi 450 eurós határt törölni kell. További a béren kívüli jutattások adóztatását is el kellene felejteni a miniszterasszony szerint.

A kamionok már itt is közlekedhetnek vasárnap, és nem érdekes az sem, ha ezt éjszaka, zajosan teszik. További feladat, hogy a határokon az élelmiszer- és élőállat-szállításnak külön kapukat kell nyitni a gyorsabb átjutás érdekében, és gyorsítani kell a kapcsolódó közigazgatási eljárásokat is. Most nem kell annyira ragaszkodni az élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi ellenőrzésekhez, ehhez kapcsolódóan a behozatali előírásokon lazítani kell.