Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2030-ra elérhetőnek kell lennie a 32 százalékos kötelező megújulóenergia-aránynak a tagállamok energia-felhasználásában - vélekednek Európa döntéshozói, ezért az új Megújuló Energia Irányelv (RED II) már ezt tartalmazza. A korábbi célkitűzés szeint 2020-ra 20 százalékban "zöld" forrásból kell származnia az elhasznált energiának, amelyet a tagállamok már most megközelítenek. A közlekedésben a kitűzött részarány eddig 10 százalék volt, de ebből a tagállamok 2015-re még átlagosan csak 6 százalékot teljesítettek. (Kivéve Svédországot és Finnországot, ahol már ekkor átlépték az előírt 10 százalékos célt.) Most a parlament 14 százalékra emelte a közúti közlekedésben elérendő zöldenergia-arányt.
Több megújuló hajtóanyag kevesebb terményből
2030-ra a megújuló hajtóanyagokon belül legalább 3,5 százalékos részarányt kell hogy elérjenek a nem terményeredetű energiaforrások, utóbbiak aránya viszont nem lépheti át a 7 százalékot. Ez az elérendő 14 százaléknak mindössze a fele. Ez súlyos érvágás a biodízeliparnak, de még mindig elfogadhatóbb, mint az eredetileg tervezett mindössze 3,8 százalékos árunövény-részarány. A repcetermelők is megkönnyebülhetnek, az átmenet kíméletesebb lesz a vártnál, van idő felkészülni a piac újabb igényeire. A megújuló hajtóanyagok piacát ma 88 százalékban a bioüzemanyagok uralják, ezen belül is a repce a domináns árunövény. 2030-ra azonban egészen más energiaforrások is teret nyerhetnek.
Vörös posztó: pálmaolaj
A környezetvédők persze így is kritizálják az új célokat, mondván, hogy ezek csak bátortalan kis lépések egy olyan helyzetben, amikor egy közelgő klímakatasztfóa szélén áll a világ. Azt mindenesetre örömmel fogadták, hogy a behozott pálmolaj mennyiségét a 2019-es szinten befagyasztja az Európai Unió, majd 2030-ig fokozatosan kivezeti a közösség piacáról ezt az erdőirtással nyert terméket. Malajzia és Indonézia - a világ két legnagyobb pálmaolaj-termelője - már előzetesen jelezte: ha az EU száműzi ezt az alapanyagot a piacáról, akkor megtorló kereskedelmi intézkedéseket hoznak. Az irányelv azonban hagy egy kibúvót: a pálmaolajat nem nevén nevezi, hanem "a földhasználat nagykockázatú megváltozásával nyert bioüzemanyagnak". A jogászok örömére sokat lehet vitatkozni azon, hogy pontosan mely termények tartoznak ide.
