Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Földművelésügyi Minisztérium semmilyen adó kivetését nem támogatja, ami a gazdákat és a földtulajdonosokat érintené - közölte a tárca az agrarszektor.hu-val annak kapcsán, hogy az adótörvények módosításával a jövő évtől elvileg lehetővé vált az önkormányzati földadó bevezetése. A minisztérium azzal a fideszes képviselői elképzeléssel sem ért egyet, amely szerint jogszabályban kellene meghatározni a földbérleti díjak minimális és maximális mértékét. Ez a vita a májustól hatályos új földforgalmi törvény vitáján már lezajlott, ezért változtatásra nincs ok - fogalmazott az FM.
Új helyi adók jöhetnek
Az önkormányzati földadó életbe léptetési lehetőségére a és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) hívta fel a figyelmet a napokban. Az új adónem bevezetéséhez az ad alapot, hogy a helyi adókról szóló törvény módosítása 2015-től feljogosítja az önkormányzatokat olyan települési adók kivetésére, amelyeket más törvény nem tilt. A földadóról korábban egy 1991-es törvény rendelkezett, ezt azonban - bár az adó mértéke "nulla volt" - 2012-ben hatályon kívül helyezték. Így az önkormányzatok most dönthetnének arról, hogy földadót vetnek ki a közigazgatásukhoz tartozó földterületek magánszemély tulajdonosaira.
A MOSZ szerint a földadó újabb sarcot jelentene, amely a májustól hatályos földpiaci szigorításokkal egyébként is nehéz helyzetbe hozott másfélmillió földtulajdonost terhelné tovább, miközben rontaná a mezőgazdaság teljesítményét, illetve az egyébként is sok problémával küzdő vidék népességmegtartó képességét. Emellett az adó több szempontból is diszkriminatív lenne, mert nem terhelhetné azokat, akik saját földjükön őstermelőként, vállalkozóként gazdálkodnak, sújtaná viszont azt a sok százezer embert, aki kárpótlással, szövetkezeti vagyonnevesítéssel szerezte földtulajdonát. Ugyancsak nem vonatkozhat ez az adó az állam tulajdonában lévő földekre, pedig köztudott, hogy ezeknek bérleti díja nem éri el a piaci díjak felét sem - hívja fel a figyelmet az érdekképviselet.
A kisebb települések kapnának az alkalmon?
Önkormányzati vélemények szerint az adó kivetése főleg azokon a kisebb településeken merülhet fel, amelyeknek más bevételi forrásuk alig akad. Ráadásul az önkormányzatok az adóval nem feltétlenül saját lakóikat sújtanák, mert a hozzájuk sorolható földterületek akár jelentős részének is olyan tulajdonosai lehetnek, akik máshol - jellemzően ma már városokban -élnek.
Ugyanakkor az FM elutasító álláspontját Nagy István, a tárca parlamenti államtitkára is egyértelműsítette az RTL-nek adott nyilatkozatában. Szerinte a minisztériumban eredetileg nem gondoltak arra, hogy a helyi adókról szóló törvény módosítása megteremti a földadó bevezetésének lehetőségét is. Ezért most az FM olyan javaslaton dolgozik, amely kivenné a földet az adóztatható tételek közül - közölte az államtitkár.
A tárca nemet mond a kisgazda javaslatra is
A földadó mellett a napokban napirendre került a földhaszonbérleti díjak újraszabályozása is, amelyet a kormánypárti frakcióban politizáló kisgazda parlamenti csoport vetett fel. Szerintük jogszabályban kellene meghatározni a haszonbérleti díjak alsó és felső mértékét.
Turi-Kovács Béla fideszes országgyűlési képviselő, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke szerint Magyarországon mintegy kétmillió földtulajdonos van, ebből közel másfél millióan haszonbérlet útján hasznosítják elsősorban a kárpótlás során visszakapott földtulajdonukat. A haszonbérleti díjak azonban az ország különböző pontjain igen nagy eltérést mutatnak, sok helyen irreálisan alacsony, máshol viszont a gazdálkodás jövedelmezőségét veszélyeztető mértékű a szerződésben kikötött díj, ezért kellene megállapítani alsó és felső mértéket.
