Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nézzük tehát a tiltólistát dolgokat, avagy miket ne rakjunk tehát a komposztba:
A sütemények, a torták, a különböző pékáruk, és a maradék tészta soha ne kerüljön bele a komposztba. Ezek az élelmiszerek vonzzák a kártevőket, a rovarokat és az állatokat, ugyanakkor abban az esetben, ha mégis belekerülnek a halomba, akkor mindenképpen temessük el őket mélyen, mert így nem vonzzák majd oda a nem kívánatos élőlényeket.
A sütőolaj lelassíthatja a komposztálási folyamatot és olyan illatot áraszt, amely az állatok és rovarok figyelmét felkeltheti, és odavonzza őket. Emellett a sütőolaj képes megváltoztatni a komposzt nedvességtartalmát is, amivel könnyedén tönkretehetjük a készülő szerves trágyánkat.
A kártevők által fertőzött beteg növények vagy növényi részek terjesztik a baktériumos, illetve gombás betegségeket, emellett a kártevők és a kórokozók még át is telelhetnek itt, így ezeket soha ne tegyük bele a komposztba. Szintén ne kerüljenek bele a halomba a különböző peszticidekkel és herbicidekkel kezelt növények.
A magazinok, a katalógusok, a régi névjegykártyák, a képeslapok, valamint a csomagolópapír soha ne kerüljenek bele a komposztba. Egyrészt mert nem tudnak megfelelően lebomlani, másrészt tele vannak olyan vegyi és mérgező anyagokkal, amelyek a komposztálás során felszabadulhatnak, és így komolyan károsíthatják a növényeinket.
A húsevő állatok, - mint a kutya, vagy a macska - ürüléke kórokozókat és parazitákat hordozhat, emellett fertőző betegségeket közvetíthet, ezért soha ne dobjuk őket a komposztládánkba. A növényevő állatok, mint a csirke, kecske, tehén, ló és nyúl trágyája ezzel szemben valóban hasznos a növények számára, ezért ezek nyugodtan belekerülhetnek a halomba.
A maradék húsnak, az állati zsíroknak, és a csontoknak nem a komposztban van a helyük, így hagyjuk ki belőle. Egyrészt azért, mert nagyon lassan bomlanak le, és nagyon büdösek, ezen kívül odavonzzák a kertünkbe a patkányokat, a macskákat, a kóbor kutyákat és a legyeket is.
A tejtermékek, mint a tej, a sajt, a joghurt, a tejszín és a vaj komposztálást is kerüljük el. Ezek az élelmiszerek ugyanis odavonzzák a rágcsálókat és a kártevőket, amelyek előszeretettel elfogyasztják őket.
A főtt rizs tökéletes táptalaj azon baktériumok számára, amelyek árthatnak a növényeink számára, a nyers rizs sokak szerint pedig vonzza a kullancsokat. Így a rizs soha ne kerüljön semmilyen formában a komposztunkba.
A fűrészport ugyan komposztálhatjuk, de csak akkor tegyük bele a halomba, ha kezeletlen, kémiai anyagot nem tartalmazó fából származik. A kezelt fából készült fűrészpor használatát azonban mindenképpen kerüljük el.
A makacsul terjedő gazok inkább beborítják és ellepik a halmot, ahelyett, hogy lebomlanának, és a komposztálás folyamatát segítenék. Előfordulhat ugyanis, hogy a gyökereik megerednek, és a növények újra felhalmozódnak a halomban. Emellett ha magok is belekeverednek a komposztba, akkor újra csírázni fognak, ha bekerül a talajba.
Emberi vérrel vagy egyéb személyi higiéniai termékekkel szennyezett anyagok egészségi kockázatot jelenthetnek, ezért soha ne kerüljenek bele a komposztba. Ilyenek például az egészségügyi törlőkendők, a pelenkák, vagy a tampon.
A dió egy olyan vegyületet állít elő, amely gyakorlatilag mindegyik részében megtalálható, és az erre érzékeny növényekre mérgező, így gátolja azok fejlődését. A juglon, amely a dióban található, természetes, ugyanakkor toxikus anyag, így kerüljük a dió bármely részének felhasználását a komposztban.