A fagyok elleni védekezés elsősorban rügyképződéskor vagy rügypattanáskor válik nagyon fontossá, ezért ilyenkor olyan módszerekre van szükség, amelyek a kedvezőtlen hatások csökkentésére, esetleg kiküszöbölésére irányulnak. A gyümölcsfák rügyfakadásának késleltetésével a tavaszi fagy károsító hatását mérsékelhetjük.

Megelőző fagyvédelemnek számít, ha augusztustól már nem adunk nitrogén túlsúlyos műtrágyát a növényeknek, így ugyanis megáll a hajtásnövekedés. Jó módszer lehet még a füstölés, vagy a fagyvédelmi permetezés is, ahol a vesszőre fagyó vízpermet véd a még hidegebb külső levegőtől, de nagy fagyok idején szokás a gyümölcsösökben éjjel égetni, kis tábortüzeket gyújtani, ezek is képesek ugyanis pár fokkal emelni a hőmérsékletet.

A gyümölcsfák öntözése azért jó megoldás a kora tavaszi fagyvédelem során, mert így a fagyérzékeny fázisukat a tavaszi fagyok utáni időszakra tolhatjuk el. A nappali időszakban a gyümölcsfák folyamatos öntözése azért hasznos, mert ezáltal később indul meg a nedvkeringésük. Alma és őszibarack-állományokban ezzel a módszerrel akár 1-2 hét virágzáskésleltetést is el lehet érni. A virágzáskésleltetés következtében az érés időpontja is késik néhány napot, ami nem gond, így ugyanis nem egyszerre lesz nagy mennyiségű gyümölcsünk, hanem hosszabb ideig, arányosan elosztva.

A kora tavaszi napsütésnek is lehetnek káros hatásai, főleg ha az éjszakák kemény fagyokat hoznak. Az egyik káros hatás a hőingadozás okozta kéregrepedés, és az ennek következményeként megtelepedő kártevők megjelenése lehet. Ugyancsak káros hatásokat vált ki az is, hogy a napsütésben egyes érzékeny fák nedvkeringése megindul, majd a hirtelen hideg hatására rövid időn belül ez a keringő nedv megfagy és roncsolja a szöveteket. Ezek ellen a hatások ellen az érzékeny fák törzsének kartonpapírral való betekerésével, vagy mésszel történő lefestésével védekezhetünk.

A nyári, könnyű mulcs a fagyok ellen nem megfelelő, ezért érdemes lecserélnünk vastagabb, fajsúlyosabb, a hideg ellen jobban védő anyagra. Ilyen például a zúzott kéreg vagy a vastag lombtakaró. Szintén mulcsozással óvhatjuk a kis méretű fák és a cserjék tövét is. A mulcsot rakjuk kis kupacban a törzs köré, és biztosítsuk, hogy a szél ne hordhassa el. 

A téli növényvédelemhez tartozik az örökzöld növények öntözése is a csapadékmentes, fagymentes napokon. Ezeknek a növényeknek télen is van lombjuk, így a fotoszintézis és a párologtatás sem áll le, csak a mértéke csökken le, ezáltal a növény vizet veszít, amit pótolni kell. A havat lehetőleg rövid időn belülrázogassuk le az örökzöldekről, viszont ha már megolvadt kissé a hó, és újrafagyott, akkor már inkább hagyjuk a lombozaton.

Ez ne fólia legyen, mert az nem légáteresztő, és megrothadhat alatta a növény. A könnyű polipropilén szövet előnye, hogy lég- és vízáteresztő, vagyis az ezzel betakart növények nem fognak kiszáradni. Emellett még a fényt is megszűri, azaz üvegházként viselkedik. Ilyen szöveteket takaró- vagy zsákformában is vásárolhatunk, amelyeket a kisebb koronájú növényekre is ráhúzhatunk. A legjobb déli fekvésben a házfal mentén elhelyezni ezeket a növényeket, így ugyanis akár 3-4 fokkal magasabb hőmérsékletet is elérhetünk az árnyékban mérthez képest.