2024. november 21. csütörtök Olivér
Szupernövények lepték el a közterületeket Magyarországon: ezért ilyen népszerűek

Szupernövények lepték el a közterületeket Magyarországon: ezért ilyen népszerűek

MTI
A madárbirsfélék cserjéi fogják fel a legjobban a légszennyezést a nagy közúti forgalmú térségekben, míg más növények jelentős szerepet játszhatnak az épületek hűtésében, az áradások mérséklésében - állapították meg brit botanikusok. Ilyen cserjék már Magyarországon is találhatók a járdaszigeteknél, a Nagykörútra viszont nem lennének jók, mert a napfény miatt fákat kellene kivágni miattuk.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A Királyi Kertészeti Társaság (RHS) kutatói a sövények hatékonyságát vizsgálták a légszennyezés elnyelésében, összehasonlítva különböző cserjéket, köztük a madárbirsféléket, a galagonyát és az óriástuját. A nagy forgalmú utak mentén a vaskos levelű madárbirs (Cotoneaster franchetii) volt az a faj, amely más fajokhoz képest 20%-kal hatékonyabban szívta magába a légszennyezést - mutatták ki a szakemberek. Egy kevésbé forgalmas utcán azonban nem találtak ilyen különbséget.

A városok nagy forgalmú főútvonalain azt találtuk hogy a sűrűbb lombozatú, érdesebb és bolyhosabb levelű fajok, köztük a madárbirsfélék a leghatékonyabbak

- idézte Tijana Blanusát, a kutatás vezetőjét a The Guardian brit napilap honlapja.

A kutatás vezetője beszélt arról is, hogy már tudjuá, hogy hét nap alatt egy 1 méter széles, jól ápolt, sűrű bokor annyi szennyezőanyagot nyel el, mint amennyit egy gépkocsi 800 kilométert haladva kibocsát. Ezért a madárbirs ideális növény a forgalmas, légszennyező utak mentén, míg más térségekben a fajok vegyítése javasolt - magyarázta Tijana Blanusa.

Alistair Griffiths professzor, az RHS tudományos igazgatója elmondta, hogy folyamatosan azonosítanak új szupernövényeket páratlan tulajdonságokkal, amelyek más fajokkal kombinálva még hasznosabbak, miközben a mindennapos élőhelyet biztosítják a vadvilág számára. A professzor példaként elmondta, hogy rájöttek, a vadborostyán falra futtatva kiválóan hűti az épületeket, a galagonya és a fagyal segít az intenzív nyári esőzések hatásainak enyhítésében és csökkenti a helyi áradásokat.

A Telex megkérdezte a témában Bardóczi Sándort, Budapest főtájépítészét, aki elmondta, hogy Magyarországon a közterületeken elég gyakori a járdaszigetekben a Cotoneaster horizontalis és a Cotoneaster dammeri "Skogholm". Mindkettő hálás növénynek számít, ami sokat kibír és a kúszó, fekvő jellege miatt a közlekedési látóháromszögekbe is belefér. A Nagykörútra például viszont nem alkalmas, mert a napos fekvést szereti, és a körúti fákat emiatt nem szeretnék kivágni.

Címlapkép forrása: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?