Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az extrém tüzek a tudományos meghatározás szerint olyan rendkívüli tűzvészek, amelyek nagyjából százévente egyszer fordulnak elő. A kutatók az egyre növekedő hőmérséklettel és a földhasználatban bekövetkező változásokkal magyarázták a romló tendenciát. Tanulmányuk a tűzvészek megelőzésére és a tűzoltásra a pénzügyi források radikális átcsoportosítására szólított fel. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) tudósai szerint a hetekig égő nagy tüzek egyre forróbbak, és hosszabb ideig is égnek a bolygó számos olyan részén, ahol mindig is voltak erdőtüzek. Manapság azonban már a távoli északi területeken, a kiszáradó tőzegmezőkön és a felolvadó permafroszton is fellángoltak a tüzek.
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!A tanulmány szerint a 2010-2020-as időszakban feljegyzett tüzekhez képest 2030-ra akár 14 százalékkal is nőni fog a szélsőséges tüzek száma világszerte. A növekedés 2050-re elérheti a 30 százalékot, az évszázad végére pedig az 50 százalékot. Andrew Sullivan, az ausztrál állami kutatóintézet, a CSIRO munkatársa elmondta, hogy "a tűzgyakoriság globális elemzése alapján 1,3-1,5-szeresére nőhet az ilyen jellegű tűzesetek lehetősége". Az eredmények nem változtak az alacsony vagy magas szén-dioxid-kibocsátási forgatókönyv esetén.
A tanulmány a szélsőséges tűzviharokat rendkívüli vagy szokatlan tüzekként határozza meg - de ez a meghatározás helytől függően jelentősen eltérhet. Mint Sullivan rámutatott: az Északi-sarkvidéken egy tőzegtűz óránként csak centimétereket terjed, de hatalmas területeket érinthet, mert nincs ott senki, aki bármit is tehetne ellene.
- fűzte hozzá. A tanulmány csak a szélsőséges tüzek előrejelzésével foglalkozott, de a szerzők szerint a földhasználat változásával és a népesség növekedésével a kisebb erdőtüzek száma is növekedni fog. Ez pedig jelentős hatással lehet az éghajlatváltozásra, mivel tovább növeli a légkörbe jutó szén-dioxid mennyiségét.
A tüzek gyakoriságának változása ugyanakkor számos helyi tényezőtől függ. Az előrejelzés szerint valószínűleg több tűz lehet az északi-sarkvidéki régiókban, mivel az éghajlatváltozás jelentős hatással van a térségre. Afrikában azonban, ahol jelenleg a világ erdőtüzeinek mintegy kétharmada keletkezik, az elkövetkező évtizedekben kevesebb tűz lesz, mivel a növekvő populáció miatt egyre több erdőt vágnak ki a mezőgazdasági területek számára.
A jelentés szerzői szerint a kormányoknak változtatniuk kell a nagy tüzekre fordított kiadások modelljén. Jelenleg a tervezésre és a megelőzésre a finanszírozás kevesebb mint egy százalékát fordítják, míg a tűzoltás a költségvetés több mint felét viszi el.