Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A klímaváltozás, és különösképpen a globális felmelegedés világszerte egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdaság számára. Mivel a növények nem tudnak mozogni a kedvezőtlen körülmények, például a potenciálisan halálos hőség elkerülése érdekében, a túlélés érdekében képesnek kell lenniük az olyan tényezők kezelésére, mint például a hőstressz. Ennélfogva a haszonnövények hőtűrő képességének javítása a mezőgazdaság egyik legfontosabb célkitűzése kell, hogy legyen - írta meg a Future Farming.
Yamagucsi Nobutosi, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a hőstresszek gyakran ismétlődnek és változnak, viszont ha a növények egyszer már átestek egy enyhébb változaton, ellenállóbbak lesznek és jobban viselnek majd egy későbbi, magasabb hőmérsékletet. Ezt hőstressz "emlékezetnek" nevezték el, és a megfigyelések szerint összefüggésben van az epigenetikus módosításokkal. Az epigenetikus módosítások örökletes változások a gének expressziójában, és nem járnak az alapul szolgáló DNS-szekvenciák változásával.
Azt akartuk megtudni, hogyan tárolják a növények az emlékeket a környezeti változásokról, jelenette ki Itó Tosiró, a tanulmány egyik főbb szerzője. A tudós elmagyarázta, hogy megvizsgálták az úgynevezett JUMONJI (JMJ) fehérjék szerepét a megszerzett hőmérséklet-toleranciában, úgy, hogy néhány többször is komolyabb hőhatásnak tették ki a növényeket. Ezek a JUMONJI fehérjék hiszton-demetilázok. A demetilázok olyan enzimek, amelyek eltávolítják a metilcsoportokat olyan molekulákból, mint a fehérjék, különösen a hisztonok, amelyek strukturális támogatást nyújtanak a kromoszómákhoz. A kutatók elárulták, hogy a növények képesek fenntartani a hőmemóriát a kicsi hősokk-gének alacsonyabb H3K27me3 - hiszton H3 lizin 27 trimetiláció - miatt.
- mutatott rá Yamagucsi Nobutosi.
Ez a felfedezés számos területen lehet még fontos a genetikai kutatások szempontjából, ideértve a biológiát, a biokémiát, az ökológiát, valamint a környezettudományt és az agrártudományt, és a növények mellett alkalmazható lesz állatok vizsgálatára is. A kutatók szerint az ebben a tanulmányban feltárt epigenetikus memória mechanizmusának megértése segíthet a hőtűrés vizsgálatában, és abban is, hogy az emberiség természetes körülmények között is fenn tudja tartani az élelmiszer-ellátást.
