A korábbi fagyok már így is nagyon megviselték a legtöbb ültetvényt Magyarországon, és habár a május 22-ei és 23-ai hajnali fagyok (melyek most inkább csak rövidebb ideig álltak fent) okoztak még lokálisan kisebb károkat, ezek már eltörpülnek a korábbi károk mellett - közölte az Agrárszektorral Apáti Ferenc. Hangsúlyozta, jót biztos nem tett a gyümölcsnek, és az biztos, hogy fokozni fogja a most zajló természetes tisztuló gyümölcshullás mértékét. 

A március 22-óta érkező 15-18 fagyos éjszakát (melyekből a legnagyobbak március 22-23-án, április 1-2-án, április 15-én és május 13-án voltak) úgy időzítette az időjárás, hogy minden gyümölcsfaj virágzáskezdetét, teljes virágzását és kisgyümölcs fenológiai állapotát "telibe vágta" - tájékoztatott a szakember. Ezáltal minden hazai gyümölcstermőhelyen, minden gyümölcsfaj jelentősen megsérült. A március 22-23. inkább csak a kajsziban és őszibarackban okozott kárt (a kajszi ekkor teljes virágzásban, az őszi inkább virágzás elején volt), aztán április 1-2-án érkezett a következő fagy, amikor az őszibarack már teljes virágzásban volt, a kajszi pedig a virágzás végén tartott. Ekkor már sérült a cseresznye és a körte, valamint kisebb mértékben az alma, a meggy és a szilva is. Az ezt követő április 15-ei fagy még nagyobb pusztítást okozott a cseresznyében és a körtében, de már az almát, a meggyet és a szilvát is jelentősen károsította. 

 - emelte ki Apáti Ferenc. 

Brutális pusztítást végzett a fagy a gyümölcsösökben: világszerte óriási a kár

Komoly gondokat okoztak a fagyok az északi félteke gyümölcstermelő országaiban.

Mindezek következményeként az eddigi, legerősebb fagykárokkal sújtott, 2007. és 2011. évihez hasonló alacsony gyümölcstermést várunk, hozzávetőlegesen 500 ezer tonnát - mondta Apáti Ferenc. Jóllehet, egy átlagos évben 800-900 ezer tonna között mozog a hazai gyümölcstermés, a legjobb években (2014., 2018.) pedig 1,1-1,2 millió tonna termést takarítunk be. A szakember tájékoztatott róla, hogy ugyan még korai erről beszélni, de mivel az idei gyümölcstermés egyike lesz a leggyengébb éveknek, ezért a hazai kínálat egyértelműen szűkös vagy nagyon szűkös lesz, így habár egyelőre még nem lehet biztosat mondani, de valószínűleg szinte minden gyümölcsfajból fogunk kisebb vagy nagyobb mennyiségű importra szorulni. Az árak ugyanakkor nem hazai, hanem európai szinten dőlnek el egy nagy közös nyitott piacon, de mivel Európa szerte voltak jelentős fagykárok (még ha nem is olyan drámaiak, mint Magyarországon), borítékolható, hogy európai szinten is szűkebb lesz a kínálat. Ez nem azt jelenteni, hogy olyan rekordmagas gyümölcsárak lesznek, melyeket még sosem láttunk, de az biztos, hogy az elmúlt 5-10 évben megszokott árintervallum felső harmadában fognak majd mozogni az árak idén.

Forrás: MTI/Balázs Attila

A várható termés gyümölcsfajonként, azon belül fajtánként, illetve termesztőkörzetenként (sőt, még egy gazdaságokon belül is) nagyon jelentős szórást mutat - derül ki a FruitVeB és az ÉKASZ 2020. évi előzetes termésbecsléséből. Lesznek teljes termést hozó ültetvényrészek és nulla termést produkáló parcellák is. Általánosságban el lehet azonban mondani, hogy egyetlen gyümölcsfaj esetében sem érjük el a közepes termést, fajtól függően csak a gyenge vagy nagyon gyenge jelzőkkel illethetjük a terméskilátásokat. A legnagyobb terméskiesés a kajszibarack, az őszibarack és a cseresznye esetében várható, mely fajoknál - egy normális év terméséhez viszonyítva - mindössze negyed vagy harmad termést várunk. Kajsziból egy normális évjáratban 30-35 ezer tonna terem Magyarországon. Őszibarackból 35-40 ezer tonna, míg cseresznyéből 14-16 ezer tonna, amelyektől most tehát jelentősen elmaradunk. A normális évjáratokban 30-40 ezer tonna termést produkáló körte, illetve a 65-70 ezer tonnát termő szilva esetében mintegy fél termést látunk, ami még így is minden idők egyik leggyengébb termése.

A két legjelentősebb területen termesztett gyümölcsfaj Magyarországon az alma és a meggy. Esetükben a tavalyihoz hasonló, gyenge vagy annál valamivel rosszabb termést várnak a szakemberek. Az alma egy jó évben 800-850 ezer tonna termést ad, sokéves átlagtermése 600 ezer tonna körül alakul. Azonban 2020-ban semmiképpen sem lehet a tavalyi, 400 ezer tonnás gyenge termésnél jobbra számítani, ráadásul a június elején záruló tisztuló hullás akár még tovább is ronthatja a jelenlegi kilátásokat. A meggy esetében az átlagtermés 65-70 ezer tonna, a jó termés 80-85 ezer tonna magasságában alakul. Idén legfeljebb a tavalyi 53 ezer tonna körüli termés képzelhető el, jóllehet pesszimistább becslések szerint 10-20%-kal még ettől is elmaradunk.

Apáti Ferenci lapunknak hangsúlyozta, hogy az ilyen korai időszakban elvégzett termésbecslésekben még igen nagy a bizonytalanság. Egyrészt még "elbújik" a kis gyümölcs a fán, ami nehezíti és tévesen negatív irányba befolyásolja a vizuális megítélésen alapuló becslést. Másrészt még nem zárult le az általában június elejéig tartó tisztuló gyümölcshullás, így a vártnál erősebb hullás esetén a jelenlegi terméskilátások is romolhatnak, amire a rendkívül sok hideghatás és az aszály miatt lehet is számítani.