Így kaszálhatnak duplán a gazdák a napelemparkokkal: a termés sincs veszélyben

Így kaszálhatnak duplán a gazdák a napelemparkokkal: a termés sincs veszélyben

agrarszektor.hu
A klímaváltozás következtében növekszik a hőmérséklet és a perzselő napsütéses órák száma a nyári időszakban. Ez a bogyós ültetvényekben és a szántóföldi kultúrákban is jelentős károkkal, terméskieséssel és minőségromlással jár. A perzselő napsütésre különösen érzékenyek a málnaültetvények. A problémára tudunk egy jó megoldást.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Az utóbbi időben  csökkent Európában a málnaültetvények területe és a termés mennyisége, és jelentősen emelkedett a piacon kapható gyümölcs ára. A málna igényli a csapadékot, a tápanyagot, a fényt és a hőt, azaz a napsütést, azonban nem szereti, ha tartósan perzselő nap éri: levelei károsodnak és a termése is visszamarad a növekedésben. Ezért számos málnatermelő országban árnyékolással védekeznek a nap perzselő hatása ellen. Árnyékoló hálót, vagy fóliát húznak a kordonszerűen kialakított málnasorok fölé, a szellőzéshez pedig a sorközöket takaratlanul hagyják.

A sorok takarását úgy kell megoldani, hogy a növények felett maradjon még a légáramláshoz elegendő, minimum 1 méteres magasság, de ha az ültetvény gondozásához, szüreteléséhez szükséges térből indulunk ki, akkor minimum 2,5 méteres belmagasságot kell hagyni a takarás alatt. Az árnyékoló háló kifeszítéséhez a málnakordon oszlopaihoz kereszttartókat rögzítenek, amelyben műanyag vagy fém íveket helyeznek el. Ezekre húzzák fel az 1,2-1,5 méter széles takarást, amit a sorok végén nehezékekkel feszítenek meg.  A takarás átengedi az esőt, de a szélviharok egy pillanat alatt tönkre tudják tenni, valamint minden ősszel le kell bontani és tavasszal újra visszaépíteni. Időnként cserélni kell a vázszerkezet egyes elemeit és az árnyékoló hálót.

Újdonságnak számít az a technológia, amelyet Piet Albers bogyósgyümölcs-termelő alkalmaz a hollandiai Gerdenlandban található málnaültetvényének egy részén. Az intenzív, kordonos málnaültetvény árnyékolására speciális szolárpaneleket (napelemeket) helyezett a sorok fölé. A rendszer kiépítésében közreműködött Baywa r.e. rendszerfejlesztő és a Partner Groenleven tanácsadó cég is. Az ikersoros ültetvény oszlopos támszerkezetét felhasználva speciális, 2 méter hosszú szolárpaneleket szereltek fel a a sorok fölé. Különlegességük, hogy hézagosan helyezkednek el rajtuk a napelemmodulok, így az átlátszó felületük negyedén a napsugarak képesek áthatolni.

A napelemtáblák minimum 2 méter magasan, ferdén helyezkednek el a málnasorok felett, és a sorok közé vezetik be a felületükre hullott csapadékot. A háztető alakot képező napelemek gerincén át kéményhatás is érvényesül, ami szintén hűti, illetve friss levegőhöz juttatja a málnasövényt. A málnaparcellák közé hat ikersoronként fasort is ültettek, ez a széleróziótól védi az ültetvényt.

A részben átlátszó üveg-üveg szolárpanelekből 150 kW kapacitást lehetett így kiépíteni, amely a tulajdonosának évente 150 MWh (megawatt óra) villamos áramot termel. A villamos energiát invertereken és transzformátoron, valamint ad-vesz árammérőn keresztül juttatja el az elektromos hálózatba. Az évente megtermelt villamos energia, bőven fedezi a gazdálkodó saját szükségletét, a felesleget pedig értékesíteni tudja.

A napelemek alatt a málna hozama 80 százalékot ért el a hálóval árnyékolthoz képest, de a minősége kompenzálta a termés csökkenését. Pluszként jelentkezett a termelt villamos áram értékesítéséből származó bevétel. A kivitelező Baywa r.e. szakértői szerint amennyiben a panelek fényáteresztő felületét 25 százalékról 35 százaléktra növelik, valószínűsíthető, hogy megszűnik a hozamcsökkenés.

Megjegyezzük: német kutatók különféle kultúrákban már tesztelték a szolárpanelek hatását a növényi fotoszintézisére, és azt találták, hogy 5 méteres magasságban, délfelé lejtő panelek mellett a pillangós takarmánynövény esetében 5 százalékkal, krumpli, búza és zeller esetében 18-19 százalékkal csökkentek a hozamok a kontrollhoz képest. Vagyis sok múlik az adott növényen, a panelmagasságon, de az egyes modulok egymástól való távolságán is, amit a málna esetében még érdemes lehet továbbkísérletezni. Lehetséges, hogy a fent bemutatott rendszerben túl alacsonyan, vagy túl szorosan vannak a napelemtáblák, és ha ezen módosítunk, akkor nem kell növelni a fényáteresztésüket, ami csökkenti a teljesítményüket.

EZ IS ÉRDEKELHET

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. november 24. 14:02