Az elmúlt napok időjárását és növény egészségügyi helyzetét alapvetően a tartós szárazság határozta meg. Jelentősebb mennyiségű csapadék utoljára csak március elején esett, azóta a felső talajrétegek vízkészlete minimálisra csökkent, olvasható a magyarnovenyorvos.hu oldalán. Húsvét hétfőjén gócosan esett ugyan néhány milliméter csapadék, de ez nem jelentős tényező a növények szempontjából, hiszen a napi párolgás ennél jóval több lenne, ha lenne miből. A kalászos gabonák szemmel láthatóan kiheverték a fagyok okozta levéltörést és elhalást, de a fejlődésük alaposan lelassult. Őszi árpánál már vizsgálhatók a kalászkezdemények, a búza is a szárba indulás kezdetén van, tehát egy alapos áztató eső jól jönne a növények számára. Az őszi káposztarepce is megállt a szárnövekedésben, mintha várná a bőségesebb csapadék ellátottságot.

Egyre több riasztó fotó érkezik a gabonavírusok okozta kártételekről, ami felhívja a figyelmet a jelenlegi levéltetű elleni növényvédelmi technológia, főként az őszi védelem hiányosságaira. A jelenlegi szárazság a kórokozók számára sem kedvező. A gabonalisztharmat és a szeptóriás fertőzés terjedése a korábbi intenzív terjedés után megállt, hiába a magasabb hőmérséklet, de hiányzik a párás idő a kórokozók számára. A sárgarozsda fertőzés szintje és veszélye a hőmérséklet emelkedésével a minimálisra csökkent. Ugyanez mondható el az árpát károsító rinhospóriumos- és hálózatos levélfoltosságról, viszont az árpa törperozsda fertőzése általánosnak tekinthető, még akkor is, ha mértéke messze van a járványveszélyes helyzettől. A melegebb időben vetésfehérítő bogárból erős a betelepedés, táblaszéleken 10 hálócsapással 15-20 bogarat is lehet fogni, ami meghaladja a veszélyes szintet. A fogott bogarak száma növényfajonként és táblánként erősen változó, tehát táblaszinten kell dönteni a védekezés szükségességéről, mielőtt megkezdődne a bogarak szétszéledése és a peterakás a tábla belsejében is. Érdekesség, hogy a táplálékválasztás során a kártevő a búzát jobban kedveli, mint az őszi árpát, most viszont nem válogat, egyforma mértékű levélkártétel tapasztalható. Érdemes rendszeresen szemlézni a tavaszi árpát és a zab vetéseket is, mert fejletlenségük miatt sokkal érzékenyebbek a kártételre.

Az őszi káposztarepce állományoknak mostanra sokkal nagyobbnak kellene lennie, de ehhez megkívánnák a bőséges esőt. A vetések zöme közvetlenül a virágzás előtt áll, némelyik táblán már bevirágzottak a növények. A hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan megnőtt a repcefénybogarak egyedsűrűsége is, napsütötte órákban 10 hálócsapással akár 20-30 bogarat is lehet fogni. A vontatott virágzás miatt sok a bogár rágta bimbó, ami le fog hullani a növényről. Most a gyors virágzás sokat segítene a kártétel mérséklésében. A bundásbogarak már inkább a virágzó gyümölcsösökben találhatók, illetve a virágzó gyermekláncfüveken.