A nagy hőségben "összeértek" a növények, a hosszú és a rövid tenyészidejű búzák is egy időben váltak vágáséretté - mondta a Világgazdaságnak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. A búza aratása körülbelül az egyharmadán jutott túl, és a hétvégi viharok annyiban akadályozták, hogy egy-egy tábla kapott nagy esőt, arra három napig nem lehet rámenni, de ez országos mértékben nem akasztja meg az aratást. Ráadásul a csapadék eloszlása is szélsőséges volt, egy-egy gazdaságon belül is előfordul, hogy akadnak alaposan eláztatott és szárazon marad táblarészek. 

Semmire nem volt elég az eső: óriási a szárazság, szenved a kukorica és a napraforgó

További csapadékra lenne szükség a magyar földeken.

Az árpa szerencsére nem sínylette meg túlságosan a szélsőséges időjárást, betakarítását lényegében teljesen befejezték az országban, és kifejezetten jó, hektáronként 6-6,5 tonnás átlagterméssel. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei szervezetének közlése szerint Zalában ennél alacsonyabb, 5,5 tonnás volt a hektáronkénti átlagtermés, de a tavalyinál 0,2 tonnával itt is jobb lett az átlaghozam. A búzánál a korai érésű fajták még viszonylag jól teljesítettek, a hosszú tenyészidejűek viszont a hőségben "megsültek", és 4-5 tonnánál nagyobb termést nem fognak hozni. A GOSZ legfrissebb becslései szerint a korábban vártnál körülbelül félmillió tonnával kevesebb búzát takaríthatnak be az idén gazdálkodók, vagyis 4-4,5 millió tonna lehet az össztermés. A GOSZ-elnök úgy véli, hogy ugyanakkor a száraz időben nem támadt a fuzárium, a termény beltartalma is kiváló, egyedül a kényszerérett táblákról learatott búzánál lehet gond a hektolitersúllyal. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdálkodók költségei az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedtek, így például a búzatermesztési technológiákban fontos szerepet betöltő műtrágya ára megduplázódott.

Egyelőre csak néhány megyéből kapott adatokat a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), ezekből viszont az leszűrhető, hogy a hőség miatti kényszerérés elég sok helyen megtörtént, a szemtelítődés nem tudott befejeződni, így terméskiesést kell elszenvedni - árulta el Csősz Tibor, a MOSZ tanácsosa. Ettől függetlenül bíznak abban, hogy a termény minőségében az euro és az étkezési kategória lesz a meghatározó. Az árpáról a MOSZ is jó híreket kapott: van olyan régió, ahol a termésátlagok 7 és 10 tonna között szóródtak. Azt ugyanakkor nem jelezték a MOSZ-nak, hogy a vihar kiverte volna a kalászból a szemet, vagy megdőlt volna az állomány. Utóbbi talán azért sem következett be, mert a búza idén alacsonyabb a szokásosnál. Csősz Tibor szerint ez az év rávilágított arra, hogy a jégkár-mérséklő rendszer ellenére sok helyen pusztított a jégeső, ráadásul nem apró szemű jéggel.

Drámai a helyzet a magyar földeken: búcsút inthetünk az idei kukoricának?

Már csak az esőben lehet bízni.

Bár az elmúlt napokban sokfelé előfordultak záporok, zivatarok, ettől függetlenül nem lehet beszélni országosan elegendő csapadékról. Megyén belül is előfordul, egy adott helyen azt mondják, megmenekült az utóbbi hetek szárazságától szenvedő a kukorica, onnan néhány tíz kilométerrel távolabb pedig hiába várták a csapadékot. A termelői jelzések alapján a kukoricaterméssel is komoly problémák lesznek, ha a következő napokban nem esik komolyabb mennyiségű eső. A kukorica esetében is abban reménykednek, hogy legalább az átlagot hozza, és az elmúlt egy évben kialakult piaci árak kompenzálják a gazdálkodók kieséseit.