A Tungsram budapesti vertikális farmja az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósult meg a "Beltéri mezőgazdaság - vertikális növényfarm kialakítása" című projekt keretében. A farm termőferülete 150 négyzetméter, amelyen hidropóniás rendszerben mikrozöldségek és kisebb salátanövények (baby leaf) teremnek kizárólag LED-es, mesterséges megvilágítással, napszaktól vagy időjárástól függetlenül. Ugyan kereskedelmi méretű, ám célja a kutatás-fejlesztés, ezért is egyedülálló a létesítmény Közép-Európában. Ezt a területet két kisebb méretű klímakamra egészíti ki, ahol maga a kutatási tevékenység zajlik, és az itt elért eredményeket kamatoztatja a vállalat a kereskedelmi méretű farmon.

György László, az ITM államtitkára az átadóünnepségen elmondta, hogy a fejlesztés költsége 575 millió forint volt, amelynek 43,7%-át, 250 millió forintot, tett ki az ITM támogatása. A farm 100%-ig magyar fejlesztésű és gyártású. A farm a Biopólus Zrt. biotechnológiai tudását alkalmazva a KÉSZ Csoport kivitelezésében készült az Eisberg kereskedelmi partnerségével. A lámpákat és a technológiát a Tungsram nagykanizsai és hajdúböszörményi gyára biztosította. Az államtitkár ismertette, hogy a létesítmény jelenleg 9 embernek, elsősorban kutatóknak ad munkát, a vertikális farmok tehát új, hozzáadott értékű munkalehetőségeket kínálnak majd országszerte.

- mondta György László.

A Tungsram későbbi vevői számára be tudja mutatni a teljes technológiát, és magát az eredményt is (a növények mennyiséget, színét, ízét). A fő cél ugyanis ehhez hasonló, teljes farmrendszerek értékesítése, felépítése más termelők számára. A vállalat számos hazai egyetemmel áll kapcsolatban, ezeket pedig bővíteni akarja. A tárgyalásokon felmerült például a Tungsram telephelyére kihelyezett egyetemi tanszékek gondolata is, hiszen ezt a technológiát érdemes itthon meghonosítani és a jövő szakembereivel megismertetni. A vállalat beltéri farmokra szánt lámpáival már folynak a kísérletek külföldön a kertészeti területen világhírű holland Wageningen Egyetemen, az angol Readingi Egyetemen vagy éppen a mértékadó tanúsítványairól ismert Fraunhofer Intézetben is.

Mire jók a vertikális farmok?

A beltéri gazdálkodáson belül a vertikális farmokon kizárólag mesterséges megvilágítást alkalmaznak (ellentétben az üvegházakkal), így egész évben, éjjel-nappal, kis helyen, klímától függetlenül, akár városi környezetben is lehet növényt termeszteni. Kontrollált közeget hoznak létre, amely a termények hozamában, minőségében, a beltartalmi értékben, vízfelhasználásában a hagyományos mezőgazdasághoz képes ugrásszerű javulást eredményez.

- mondta el Sejpes Zoltán, a Tungsram Agritech üzlegának vezetője.

Ez egy intenzív, és jelenleg még költséges technológia, üzleti értelemben négy piaci szegmensben versenyképes:

• a speciális zöldségek (mikrozöldek, bébilevelek),
• a gyógyszeripar számára hasznos növények, amelyekből illóolajok, kivonatok készülnek,
• palánták szaporításra (üvegházakba vagy akár kültéri mezőgazdasághoz),
• eper (a világ legtöbbet fogyasztott gyümölcse).

A vertikális termesztésben a növény csak azt kapja meg, ami a legjobb neki. A termesztés során nem alkalmaznak például növényvédőszereket, sem génmódosítást. A fény a beltéri farmok alfája és omegája: a LED technológia elterjedése az üvegházi növénytermesztés forradalmát is magával hozta, mivel képes energiahatékonyan előállítani a zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények növekedéséhez szükséges, Naphoz hasonló fényt.

A zárt technológia révén maximális a higiénia, így a kórokozók is távol maradnak. A vízfelhasználás akár 95-98%-kal is kisebb lehet, mint a szabadtéri termesztés esetében. Ezáltal a termelékenység (produktivitás) is nagyságrendekkel nagyobb, mint kültéren.

A jövő élelmiszerellátása

Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a vállalat idén 125 éves, és minden itt dolgozó generáció hozzájárult a társadalmi fejlődéshez, először a villanylámpával, később a rádióval, tévével. A jelenlegi generáció lehetősége ez a technológia, amely a világ élelmiszerellátásának egyik megoldása lehet. Jörg Bauer hozzátette, hogy a növekedés egyik hajtóereje, hogy a klímaváltozás, az urbanizáció és a népességnövekedés miatt 10 éven belül 50%-kal több élelmiszert kellene termelnie a világnak, mint most. Eközben a learatható termőterület drasztikusan fogy. A beltéri gazdálkodás emiatt alternatívát jelent a világ élelmiszerellátására, de óriási fejlődésre van szükség, hogy ilyen módszerrel tömegesen gabonát, rizst, kukoricát tudjunk termelni - jelentette ki Jörg Bauer.