Műtrágya kisokos nem csak kezdőknek: ezeket rontják el a legtöbben használatkor

Műtrágya kisokos nem csak kezdőknek: ezeket rontják el a legtöbben használatkor

agrarszektor.hu
Az elmúlt hónapokban nagyon durván megemelkedtek az inputanyagárak, élen a műtrágyával, az orosz-ukrán háború kirobbanása pedig csak tetézte a bajt. Az oroszok a napokban leállították az ország műtrágya-exportját, ez pedig komoly hatással van az egész globális piacra, számtalan műtrágya-alapanyag ugyanis Oroszországból érkezik. Azóta több nagy műtrágyagyártó is bejelentette, hogy csökkentenie kell termelését, egyesek pedig teljes leállásra kényszerülnek. Érdemes távolabbról is megvizsgálni a dolgot: miből áll egyáltalán a műtrágya és miért érdemes használni, megéri természetes műtrágyákkal kísérletezni a kémiai helyett, milyen típusút válasszunk a kertbe, mivel és mikor trágyázzuk a növényeket?

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Miért érdemes műtrágyát használni?

A műtrágya segíti a növények növekedését, virágzását, a terméskötődését és nagyon jó hatással van a növények általános egészségi állapotára. Ma már rengeteg típusú, formájú, összetevőjű műtrágya létezik a piacon, így sokszor nehéz lehet a választás, ezért is fontos, hogy úgy vásároljunk, hogy tudjuk, mit akarunk trágyázni és miért, illetve pontosan milyen összetevőkre van szüksége a növényünknek - írja a gardeners.com.

EZ IS ÉRDEKELHET

A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten

Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!

Természetes vagy kémiai műtrágyát használjunk? 

A kémiai megoldásokon túl érdemes kipróbálni a különböző természetes műtrágyákat is, pláne kiskertben, kisebb területen gazdálkodóknak. A természetes trágyák is ugyanolyan hatással vannak a növényekre, serkentik azok növekedését, segítik a terméshozást, és javítják a talaj egészségi állapotát anélkül, hogy károsítanák azt. A kémiai műtrágyák között bizony akadnak olyanok, amelyek túl erősek lehetnek a növények és a talaj számára, ráadásul akár a környezetet is károsíthatják.

Melyiket válasszuk: folyékony, vízben oldódó, szemcsés vagy lombtrágya?

Folyékony műtrágyák

A folyékony műtrágyákat jellemzően vízzel hígítva, és öntözőkannával kijuttatva használják a növény gyökérzónájánál. Hátrányuk, hogy a csapadék könnyen kimoshatja őket a talajból, ezért rendszeresen, általában kéthetente meg kell ismételni a haználatukat, ugyanakkor általában már néhány héten belül látszik az alkalmazásuk eredménye. 

Vízben oldódó műtrágyák

A vízben oldható műtrágyák általában finom kristályok formájában kaphatók, vízben oldhatók, és a növények gyökerénél ajánlott használni őket. Olyanok, mint a folyékony műtrágyák, gyorsan felszívódnak, viszont gyakran meg kell ismételni a használatukat. 

Szemcsés műtrágyák

A szemcsés műtrágyák kijuttatása döntően kézzel vagy szórógéppel történik. Lassan A szemcsés műtrágyák lassan szívódnak fel a talajban, viszont hatásuk így tovább tart, ugyanakkor a tápanyagként történő hasznosulásukra is várni kell. Elég 3-4 hetente megismételni a kijuttatásukat, amelyet könnyedén, a talajba bekeverve is megtehetünk. 

Lombtrágyák

A lombtrágyák hatóanyagai a leveleken keresztül szívódnak fel, így támogatva azok egészségét és növekedését. A kijuttatott műtrágya típusa komoly hatással van a növény fejlődésére, így vásárlás előtt érdemes tanulmányozni az egyes termékek fő összetevőit, illetve azok arányát. 

Mik a műtrágyák fő összetevői?

A műtrágyák fő összetevői a nitrogén, a foszfor és a kálium, jelöléskor gyakran használják az N-P-K rövidítést. A termékek csomagolásának a három betű mellett általában számokkal jelzik az egyes elemek arányát, logikusan az első szám jelzi a nitrogént, második a foszfort, harmadik pedig a káliumot. Ezek a jelölések óriási segítséget adhatnak a vásárláskor, hiszen a különböző összetevők aránya alapján tudhatjuk, melyiket, mikor érdemes használnunk. 

Nitrogén

A nitrogén olyan esszenciális tápanyag, amely a természetben nem érhető el könnyen a növények számára, ezért is ajánlott műtrágyával pótolni. A nitrogén nagyon gyorsan felszívódik, alkalmazása után a növénye növekedése felgyorsul, a levelek pedig élénk színűek és egészségek lesznek. A nitrogénhiányos növény egyértelmű jele a sárga, száraz levél, így ha ilyet tapasztalunk, jöhet a nitrogén!

Foszfor

A foszfor elősegíti a gyökérnövekedést, valamint a virág- és gyümölcsképződést. Ha például a rövid tenyészidejű egynyári növényeknek sok foszfort adunk, akkor több energiát fordítanak majd a virágzásra, és egészen őszig csodásak lesznek. Nem árt azonban tudni, hogy a foszfor felszívódás hosszabb ideig tart, illetve túlzott használata vízszennyezést okozhat, ezért például kerti csapok közelében óvatosan használjuk. 

Kálium

A kálium segíti a növényeket az erős sejtszerkezet kialakításában, támogatja az általános egészségi állapotukat, emellett a betegségekkel és a stresszel szembeni ellenállásukat is erősíti. A magas káliumtartalmú műtrágyakat gyakran használják a palántákon, illetve az átültetett növényeken, így segítve azok erős fejlődését és egészséges növekedését. 

Mivel és mikor trágyázzam a növényeimet?

Évelő növények

Az évelő növények általában az év egy meghatározott időszakában virágoznak, megfelelő virágképzésükhöz azonban elengedhetetlen a folyamatos metszés és műtrágyázás. Az évelőket általában tavasszal érdemes trágyázni, ilyenkor ébrednek ugyanis fel a nyugalmi állapotukból. Ezt követően ősszel ajánlott megismételni a trágyázást, hiszen így tudnak elegendő energiát elraktározni a pihenőidő előtt. Érdemes magas foszfortartalmű műtrágyákat használni az évelő növényeknél, így lesz ugyanis erősebb a virágzásuk. 

Cserjék

A cserjéket tavasszal és néha ősszel is érdemes trágyázni, fontos azonban, hogy kerüljük a késő őszi trágyázást, a nyugalmi állapotba kerülés előtt ugyanis nem ajánlott serkenteni a növények növekedését. Emellett csak elpazaroljuk az értékes műtrágyát, hiszen a növény ilyenkor nem is hasznosítja azt megfelelően. 

Zöldségek

A zöldségeknek a termésképzés miatt rendszeresen műtrágyára van szükségük, ezlehet folyékony, de akár szemcsés is, attól függően, hogyan gyakran alkalmazzuk. Tavasszal ültetéskor alkalmazzunk inkább lassan felszívódó szemcsés műtrágyát, és körülbelül 3-4 hetente ismételjük meg az adagolását. Használhatunk folyékony műtrágyát is, de ne feledjük, hogy ebben az esetben gyakrabban kell kijuttatnunk azt a növényeknek. 

Egynyári növények

Az egynyári növényeknek fontos a megfelelő mennyiségű trágyázás, különösen azért mert csak egy szezont töltenek a kertünkben, így nem sokáig láthatjuk őket virágozni. Használjunk az egynyáriakhoz magas foszfortartalmú trágyát a vegetációs időszakban, de a kerti csap, illetve egyéb víztestek közelében figyeljünk arra, hogy ne kerüljön túl sok foszfor a talajba, ezért itt alkalmazzunk inkább 5-5-5 arányú műtrágyát. 

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?