Szinte minden kérelmező kiszállíthatja az országból továbbra is azokat az alapvető fontosságú mezőgazdasági terményeket, amelyek kivitelére március 6-tól bejelentési kötelezettséget írt elő a kormány az orosz-ukrán háború miatti rendkívüli piaci helyzetre hivatkozva. Sőt, kereskedői tapasztalatok szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), illetve az Agrárminisztérium rekordgyorsasággal, az esetek nagy részében egy nap alatt jóváhagyja a kérelmeket a rendeletben meghatározott legfeljebb harminc napos határidő helyett, és ez így volt például a március 15-i négynapos ünnepi időszakban is.

Itt a tilalom: ezeket a gabonákat csak így lehet külföldre vinni Magyarországról

Fontos információk érkeztek a gabonakiviteli tilalomról.

Mint ismert, Nagy István agrárminiszter március elején jelentette be, hogy a kormány az állattenyésztők takarmányellátása, illetve a lakossági élelmiszerigények biztosítása érdekében azonnali hatállyal "gabonakiviteli stopot" léptet életbe. A március 6-tól hatályos rendeletben ugyanakkor a kiszállítások kategorikus leállítása nem szerepelt, ehelyett előzetes bejelentési kötelezettséget vezettek be, az állam pedig elővásárlási jogot kapott.

A korlátozás egyrészt a gabonafélékhez sorolt búzára, kukoricára, árpára, rozsra és zabra vonatkozik, másrészt kiterjed az olajnövényként ismert napraforgóra és a fehérjenövényekhez tartozó szójára is. A tervezett kivitelt a Nébih-nél kell bejelenteni, amely a kérelmek formai követelményeit vizsgálja. Ezután az érdemi döntéseket az agrártárca hozza meg, majd visszautalja az ügyeket a Nébih-hez, amely értesíti az érintetteket.

A Nébih az Agrárszektort arról tájékoztatta, hogy az elmúlt hétvégéig körülbelül 1400 bejelentésnél végzett formai felülvizsgálatot, amelyeknek csak mintegy 5 százaléka nem felelt meg az előírt követelményeknek. Ilyen esetekben sem utasították el a bejelentéseket, hanem értesítették a kereskedőket arról, hogy javítsák ki kérelmeiket. A hivatal ugyanakkor nem közölt adatokat arról, hogy a bejelentések növényfajonként mennyi terményre terjedtek ki, illetve a minisztérium ténylegesen hány esetben járult hozzá a kivitelhez, vagyis döntött úgy, hogy az állam nem él elővásárlási jogával. Kereskedői visszajelzések szerint mindenesetre a benyújtott kérelmek több mint 80 százalékánál a kivitelt lehetővé tévő igazolásokat a kérelmezők rövid időn belül megkapták, vagyis egyelőre feltételezhető, hogy az agrártárca gyakorlatilag valamennyi kérelemnél lemondott az állam elővásárlási jogáról, így a tervezett kiszállítások megvalósulhatnak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a piaci szereplők teljesíthetik megkötött szerződéseikben vállalt kötelezettségeiket, és nem kell veszteségekkel kalkulálniuk a szállítások meghiúsulása miatt. A bejelentési rendszer tehát annyit változtatott az eddigi helyzeten, hogy a kivitel előkészítése valamivel több adminisztrációval és átfutási idővel jár, de a beütemezett kiszállításokat le lehet bonyolítani.

Az újabb üzletkötéseket ugyanakkor bizonytalanná teszi, hogy ma nem lehet tudni, hogy a kiviteli korlátozás meddig marad hatályban. A kormány az intézkedést május 15-ig léptette életbe, de a háborús konfliktus, illetve az emiatti piaci árrobbanás további lépéseket tehet szükségessé. A kiszállítások lassításán felül felvetődhet a terményárak maximálása is, az állattenyésztők pedig az irreálissá vált takarmányköltségek kompenzálására rendkívüli támogatásokat sürgetnek.

Ijesztő, ami a magyar földeken zajlik: ha nem jön drámai fordulat, nagy baj lesz

Aggasztóan kiszáradtak a hazai szántóföldek.

Sok múlik azon is, hogy Magyarországon, illetve a háborúzó országokban hogyan sikerülnek a tavaszi vetések. A hazai földeken egyre komolyabb gondot okoz a hosszú ideje tartó csapadékhiány is, amely a tavaly elvetett gabonafélék - így az őszi búza - idei terméseredményeit is döntően befolyásolhatja.