Sok magyar termeszt ilyen növényt, de nem biztos, hogy szabályosan: itt hibázhatnak

Sok magyar termeszt ilyen növényt, de nem biztos, hogy szabályosan: itt hibázhatnak

agrarszektor.hu
Magyarországon jelenleg körülbelül kilencezer hektáron foglalkoznak máktermesztéssel, kicsit több mint 5200 hektáron étkezési, mintegy 3700 hektáron pedig ipari mákot termelnek - tájékoztatta az Agrárszektort a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih). A kormányhivatali jelentések alapján hazánkban összesen csaknem 500-an termesztenek mákot nagyüzemben, ahhoz azonban, hogy valaki belefogjon a termelésbe, a termékek előállításába, felhasználásában, esetleg értékesítésébe, érdemes utána nézni, hogy hivatalosan mikre is van ehhez szükség, bejelentés nélkül ugyanis nem termeszthet akárki mákot.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A kormányhivatali jelentések alapján 2019-ben étkezési mákot összesen 384-en (328 fő természetes személy, 56 jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet), 5235 hektár területen termesztettek Magyarországon, ipari mákot összesen 3 termesztető Kft. 127 termesztővel termesztett, a vetett terület nagysága 3767 hektár volt. Nem árt tudni, hogy az 500 négyzetmétert meg nem haladó területen saját felhasználásra történő étkezési mák termesztését nem kell bejelenteni. Ugyanakkor a nagyüzemi máktermesztésbe, a mákból készült termékek előállításába, illetve forgalmazásába nem lehet csak úgy belefogni, ezért megkérdeztük a Nébihet arról, hogy milyen engedélyekre és dokumentumokra van szükség ahhoz, hogy valaki ilyen jellegű tevékenységbe kezdjen.

A kábítószer előállítására alkalmas növények termesztését, forgalmazását és felhasználását rendelet szabályozza, melynek alapján az 500 négyzetmétert meghaladó termőterületen történő termesztést, valamint területnagyságtól függetlenül az étkezési mák kereskedelmi céllal történő termesztését a termesztő köteles a termesztés megkezdése előtt a kormányhivatal részére bejelenteni. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy tavaszi vetés esetén a vetési évben a vetés megkezdése előtt, de legkésőbb április 30-ig, őszi vetésű étkezési mák esetén a vetési évben november 30-ig, a Nébih honlapján közzétett formanyomtatványon kell a bejelentést megtenni - tudta meg az Agrárszektor a Nébih-től.

A bejelentés kötelező tartalmi elemei:
a) a termesztő
aa) természetes személy személyazonosító adatai és lakcíme,
ab) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet megnevezése, székhelye, adószáma, a képviseletét ellátó személy családi és utóneve, lakcíme, valamint a képviselet jogcíme,
b) a vetett termőterület nagysága, helye, helyrajzi száma, vagy fizikai blokk és parcella száma,
c) a termesztett fajta neve, vetőmag fémzár száma és mennyisége,
d) virágkötészeti célból termesztett mák esetén az exportáló, illetve a belföldi forgalmazó neve, címe,
e) az előző évi betakarított terület nagysága.

További feltétel, hogy a vetéshez kizárólag fémzárolt vetőmag használható fel. A vetőmaggal kapcsolatos számlákat, bizonylatokat a vetési évet követő második év végéig meg kell őrizni és a termesztő köteles a számlák másolatát a bejelentéssel egyidejűleg megküldeni. A bejelentett adatokról a kormányhivatal a termesztő részére igazolást állít ki. Az 500 négyzetmétert meghaladó termőterületen történő termesztés esetén a kormányhivatal évente egyszer szántóföldi ellenőrzést végez. Az étkezési mák termesztője minden, az általános termesztési gyakorlattól eltérő különleges esetet, így különösen a zöld tok megkarcolását, a tokok károsítását, lopását köteles a rendőrségnek jelenteni.

A termesztő az étkezési mák fel nem használt mákszalmáját felajánlhatja ipari mákot termesztőnek átvételre, melyet jegyzőkönyvvel kell dokumentálni. A fel nem ajánlott, továbbá át nem vett mákszalmát égetéssel vagy talajba forgatással legkésőbb november 30-ig meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről nyilvántartást kell vezetni.

A termesztőnek a betakarítást követően, de legkésőbb tárgy év szeptember 30. napjáig kell újbóli bejelentést tennie a kormányhivatal részére a mákszalma és a betakarított mákmag mennyiségéről. A bejelentést követően a kormányhivatal igazolást állít ki a bejelentett mákmag mennyiségéről. A termesztő az étkezési mákot kizárólag ennek az igazolásnak a birtokában hozhatja kereskedelmi forgalomba. Amennyiben a termesztő igazolás nélkül forgalmazza az étkezési mákot, a földművelésügyi, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal az étkezési mákot lefoglalja és elrendeli a termesztő költségén történő megsemmisítését. Az étkezési mákmag csak megfelelő tisztítás után hozható étkezési célra forgalomba.

A rendelet rögzíti az ipari mák termesztésére vonatkozó szabályokat is. Ezek alapján kizárólag külön jogszabály szerint, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet által kiadott tevékenységi engedéllyel, valamint évenként megújítandó eseti termesztetési engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel megkötött szerződés alapján végezhető.

Forrás: MTI Fotó: Varga György

A máktermékek előállítása és csomagolása egyaránt élelmiszer-előállító tevékenységnek minősül - közölte a Nébih.  A vonatkozó törvény szerint csak olyan helyen és módon létesíthető élelmiszer-vállalkozás, amely esetében biztosított, hogy az élelmiszer az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírásoknak, valamint a környezet védelmére vonatkozó külön jogszabályok szerinti követelményeknek megfelel. Ezt követően az élelmiszer-vállalkozás köteles az élelmiszervállalkozási tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni, amely ezt követően nyilvántartásba veszi a vállalkozást, illetve a létesítményt. Ezt a bejelentést a vállalkozás telephelye szerint területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnál kell megtenni. Ugyanakkor a vállalkozással kapcsolatos adatokat nyilvántartásba vétel céljából a Nébih-hez is be kell jelenteni. 

A forgalomba hozatalra, közfogyasztásra szánt mák termékeket megfelelő jelöléssel kell ellátni. Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyezőanyagokra és természetes eredetű ártalmas anyagokra vonatkozó határértékeket, valamint az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő egyes anyagokkal, tárgyakkal kapcsolatos követelményeket szintén rendelet szabályozza. Így a természetes eredetű ártalmas anyagokra vonatkozó egyes alkaloidok határértéke alapján a morfin legfelső megengedett mennyisége a mákmag esetén 30 mg/kg, míg a morfin és narkotin együttesen megengedett legmagasabb értéke 40 mg/kg - hangsúlyozta a hatóság. 

Őstermelőként termelt mezőgazdasági termékeket a végső fogyasztónak, vagy kiskereskedelmi létesítménynek értékesíteni regisztrált kistermelőként lehet. A rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy regisztrált kistermelő kis mennyiségű, saját maga által megtermelt alapterméket, illetve abból saját maga által előállított élelmiszert értékesítsen közvetlenül a végső fogyasztóknak, és kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményeknek a rendeletben meghatározott területi és mennyiségi korlátok betartása mellett, Magyarország területén.

A Nébih-től azt is megtudtuk, hogy a termelő a mák termesztést saját választása szerint őstermelőként vagy egyéb vállalkozási formában is végezheti. Őstermelői tevékenység, mezőgazdasági őstermelőként, nyilvántartásba vételt követően végezhető. A törvény alapján az őstermelői tevékenység az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint kiegészítő tevékenység, továbbá e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget. Az őstermelői tevékenység nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézés tekintetében, jelen esetben a nyilvántartásba vétel az ügyfél a bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: Agrárkamara) megyei ügyintéző szervezete az illetékes. A nyilvántartásba vételt az Agrárkamara honlapján közzétett formanyomtatványokon, postai úton az Agrárkamara megyei ügyintéző szervének címezve vagy az érvényes lakcímkártyáján szereplő, bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti megyében található bármelyik kamarai ügyfélszolgálati irodában kérelmezheti.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?