Agresszív és ellenálló az amerikai szuperbogár

Sokba kerülhetnek a magyar gazdáknak is a veszélyes brüsszeli lépések.

Jövő héten ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Intenzív mezőgazdasági termelés továbbra sem képzelhető el növényvédő szerek nélkül, de arra kell törekedni, hogy a gazdálkodás során eleget lehessen tenni az úgynevezett fenntarthatósági és környezetvédelmi követelményeknek is, amelyek az uniós Közös Agrárpolitikában (KAP) egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak - hangsúlyozta az agrarszektor.hu-nak adott interjújában Bíró János, a Syngenta Magyarország Kft. nemrég kinevezett technikai-marketing vezetője. Ugyanakkor nagy veszéllyel járhat egyes növényvédő szerek tervezett uniós betiltása, mert bizonyos kártevők ellen a védekezés hatékonysága jelentősen csökkenhet, illetve a növényvédelmi kezelések jóval drágábbá válhatnak az eddigiekhez képest.

Agrarszektor.hu: Önt a közelmúltban nevezték ki a Syngenta Magyarország Kft. technikai-marketing vezetőjévé. Mit takar ez a beosztás?

Bíró János: Egészen pontosan augusztus 15-től vettem át e pozíciót Pecze Rozáliától, aki hosszú ideig látta el ezt a feladatot. Az anyavállalat nagy figyelmet fordít a kutatásfejlesztésre, és egy-egy innovációs terméket kutatási szinten legalább két évig tesztel. Ezután a forgalomba hozatalig további adaptációs, demonstrációs és farmkísérletek jönnek, amelyekkel azt igyekszünk megállapítani, hogy az új vetőmagok vagy növényvédő szerek miként teljesítenek a gyakorlatban. Ez utóbbi, többszintű kísérletek koordinálása tartozik hozzám nem csak magyarországi, hanem délkelet-európai szinten. Én felügyelem a munkát Romániában, Bulgáriában, Moldovában, a volt jugoszláv utódállamokban, Görögországban, Törökországban, Izraelben, Cipruson, Máltán és természetesen Magyarországon is.

A.: Korábbi nyilatkozatok szerint a Syngenta nemzetközi szinten napi kétmillió dollárt költ kutatásfejlesztésre. Mennyi jut ebből a délkelet-európai régióra, illetve Magyarországra?

B.J.: A Syngenta az éves árbevétel 7-8 százalékát fordítja kutatásfejlesztésre, és ez például 2012-ben közel 1 milliárd dollárt tett ki, vagyis nagyjából tényleg megfelel az egy napra jutó kétmillió dolláros összegnek. Azt azonban nehéz megmondani, hogy egy-egy régióra vagy országra ebből mennyi jut, mivel a fejlesztések nem kifejezetten országokra vagy ország csoportokra irányulnak. A Syngenta 2011 óta integrált kutatási irányt követ, amelynek részeként a növényvédelemben új molekulákat, molekulacsoportokat fejleszt ki, míg a növénynemesítésben - a megfelelő tulajdonságok kialakítása érdekében - hagyományos keresztezéseket és biotechnológiai kutatásokat végez. Technikai és gyakorlati oldalról a kérdést úgy lehetne megközelíteni, hogy a kutatási eredmények vagy a késztermékek alkalmazhatóságát régiós szinten az országok egyező vagy éppen különböző agráradottságai határozzák meg. A délkelet-európai zöldség-gyümölcs ágazaton belül egy egységnek lehet tekinteni például Izraelt, Görögországot és Törökországot éghajlati hasonlóságuk miatt, míg a szántóföldi termesztésben Magyarország, a Balkán és az adriai államok között "nagy az átjárhatóság". Újabban a piaci szempontok és jellegzetességek is egyre inkább stratégiai kérdéssé válnak, de sok esetben itt is nagyok a különbségek. Míg például Magyarországon a Syngenta piacán 13 ezer termelő határozza meg a szántóföldi termelés kilencven százalékát, addig Törökországban a cég 10 ezer forgalmazóval áll kapcsolatban, akik mögött több millió kisebb gazdálkodó áll.

A.: Egyre fontosabbá válnak Európában a fenntartható gazdálkodásra irányuló törekvések is, amit az is jelez, hogy a fenntarthatósági kritérium markánsan jelenik meg az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020 közötti szabályozási rendszerében is. A Syngenta - amely számos növényvédő szert is forgalmaz - hogyan tud eleget tenni az új kívánalmaknak?

B.J.: Ma már valóban egyre központibb kérdéssé válik, hogyan lehet intenzív mezőgazdasági termelést folytatni a fenntarthatóság követelményei mellett. Az idén éppen Magyarországon indítottunk el egy Ecotech nevű programot, amely a klímakár-csökkentő talajművelésre irányul. A cél az, miként lehet a környezeti szempontok szerint megváltoztatni a talajművelési rendszert úgy, hogy a tápanyag-mennyiséget optimalizáljuk, megfelelő növényfajtákat választunk ki és ehhez adaptált növényvédelmi megoldásokat alkalmazunk. A programban gazdaság- vagy akár táblaszintű ajánlatokat adunk, és e szisztémát a stratégiai partnereink közé tartozó hazai gazdálkodóknál az idén ki is próbáltuk. Így a szükséges referenciák megvannak ahhoz, hogy 2014-ben e szolgáltatásunkat kereskedelmi forgalomba hozzuk, illetve Magyarország mellett Romániában és Szerbiában is bevezessük.

A.: A Syngenta korábban is működtetett több olyan programot, amely kapcsolatban állt a talajműveléssel és a fenntarthatósági követelményekkel. Hogyan viszonyul ezekhez az Ecotech?

B.J.:
Az elmúlt években Sowap néven talaj- és vízvédelmi, Margins elnevezéssel pedig biodiverzitás és erózióvédelmi programot indítottunk a termőtáblák szegélyében, többek közt a beporzó rovarok élőterének megóvására. Ezek ma már szerepelnek egy Interra nevű, oktatási komplex projektben is, amely a "jó mezőgazdasági gyakorlat" megvalósítását célozza az új EU elvárásokkal összhangban, és ebben a növényvédő szerek biztonságos felhasználása is megtalálható. Az Interra a környezetszempontú, fenntartható és biztonságos gazdálkodást helyezi előtérbe, de nem üzleti alapú megközelítésben. Az Ecotech viszont kifejezetten arra koncentrál, miként lehet a fenntarthatóságot és a profitérdekeket összeegyeztetni. Így itt a Syngenta szolgáltatásai "költségeket vonnak maguk után", vagyis azokért a gazdálkodóknak fizetniük kell majd.

A.: Tavaly valósult meg az a mintegy 7,5 milliárd forintos beruházás, amellyel a Syngenta megkétszerezte mezőtúri vetőmagüzemének kapacitásait. Várhatók-e újabb jelentős fejlesztések akár Mezőtúron, akár a vállalat többi magyarországi érdekeltségének számító karcagi, ócsai vetőmag-nemesítési és kísérleti állomásokon?

B.J.: A mezőtúrihoz hasonló nagyságrendű fejlesztések Magyarországon a közeljövőben nem várhatók. A vállalat az afrikai kontinensre fókuszál, ahol a következő tíz évben 500 millió dollárt fektet be annak érdekében, hogy az ottani mezőgazdaság versenyképesebbé váljon. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Syngenta Afrikában több ezer új munkahelyet teremt, de természetesen Európában is növeli dolgozói számát. A kiemelten kezelt, úgynevezett technikai területen például európai szinten 54 új munkahely jön létre a közeljövőben, amelyből a mi délkelet-európai régiónkra 20 jut. A létszámbővítés legfontosabb célja, hogy termékeinket technológiailag fejlesszük és jobban meg tudjuk közelíteni a gazdálkodói igényeket.

A.: A fokozott kutatási és kísérleti tevékenységre azért is szükség lehet, mert folyamatosan változik az európai növényvédelmi szabályozás. A legközelebbi nagy horderejű módosítás például az lehet, hogy az Európai Bizottság januártól felfüggeszti az úgynevezett neonikotinoid-tartalmú szerek használatát, így jóval nehezebbé válhat a védekezés a gabona- és az iparinövény-termelésben. Növényvédőszer-forgalmazóként hogyan lehet alkalmazkodni a változásokhoz?

B.J.: Fennáll a veszélye annak, hogy bizonyos kártevők ellen a védekezés nem lehet hatékony, ha a neonikotinoid-tartalmú szerek használatát betiltják. A főként csávázásra, illetve talaj- és növényállomány-kezelésre alkalmazott szerek kiváltására ugyanis sok esetben nincs jó alternatív megoldás. 2017-től várhatóan kivonnak a forgalomból egyes gombaölő termékeket is, ezért új kutatási és technológiai eredményekre van szükség. A Syngenta már Magyarországon is hozott forgalomba új gombaölő szert, amelyet kalászos gabonákban és szőlő kultúrában lehet használni. Ma már azonban nehéz új molekulákat kikísérletezni, ezért inkább a meglévő hatóanyagok kombinációja jön szóba. Míg húsz évvel ezelőtt természetes volt az új molekulák felfedezése, addig az utóbbi években már csak évi egy-két ilyent sikerült találni.

A.: A neonikotinoid tartalmú szereket azért akarják betiltani, mert állítólag komolyan károsítják a méheket. Általában is igaz azonban, hogy társadalmi szinten növekszik az ellenállás a növényvédő szerekkel szemben. Hogyan lehet összeegyeztetni a mezőgazdasági és a környezetvédelmi szempontokat?

B.J.: A jó védekezés alapja, hogy a termelők saját gazdaságukban a megfelelő növényfajtákat vagy hibrideket használják fel. Ezekhez kell megtalálni az alkalmazható növényvédő szerek optimális dózisait, amelyek egyrészt hatásosak, másrészt nem terhelik a környezetet. Továbbra is figyelembe kell venni, hogy intenzív mezőgazdasági termelés nem képzelhető el növényvédő szerek nélkül. Sőt, az újabb készítmények felhasználhatók arra is, hogy csökkentsük az új típusú termelési kockázatokat, mint amilyen például a klímaváltozás is. Az Egyesült Államokban például a Syngenta már forgalomba hozott olyan szert, amely az aszállyal szembeni ellenálló képesség növelésével mérsékli a klímakárokat a kukoricatermelésben. E kezelésekkel csökkenteni lehet az állományok stressz érzékenységét, a növényeket pedig hosszabb ideig lehet életbe tartani, így végeredményben a termésmennyiség nőhet. Ez a magyar kukoricatermelésben is felhasználható megoldás lehet.

A.: A piacon ma már sokszor nem elegendő, ha egy-egy cég pusztán növeli vagy korszerűsíti kínálatát, hanem szélesebb körű szolgáltatásokat is nyújtania kell partnerei megtartásához. Milyen új területek felé lehet nyitni?

B.J.: Tudomásul kell venni, hogy ma már olyan tevékenységeket is be kell vállalni, amelyek korábban szóba sem kerültek. A szőlő- és a gyümölcstermelésben például olyan programot hirdettünk, amelynek részeként bizonyos összeget visszatérítünk a termelőknek, ha egy szabályozott mérési rendszer adatai szerint fagykáruk keletkezik. E szolgáltatást tavaly az almánál vezettük be, az idén kiterjesztettük a csonthéjasokra, jövőre pedig még tovább akarjuk bővíteni a termékkört. A szántóföldi növénykultúrákban szintén működtetünk egy hasonló filozófia szerint kialakított termésbiztosítási rendszert, amelyben vállaljuk, hogy előre meghatározott árat fizetünk a gazdálkodóknak, ha a terményárak az értékesítés pillanatában rosszabbak lennének. A mostani árupiaci árcsökkenés idején ez például plusz "árbiztosítást" jelenthet a termelők számára.

A.: Mennyire lehet cél, hogy egy-egy növényfajnál a cég teljes technológiai portfóliót alakítson ki?

B.J.: Természetesen erre törekszünk, ha a feltételek ezt lehetővé teszik. A napraforgó esetében például a szinte teljes, eddigi kínálatunkból egyetlen technológiai elem, a kelés utáni (posztemergens) gyomirtó szer hiányzott, de a Syngenta a közelmúltban világszinten megállapodott arról, hogy mi is alkalmazhatjuk egy konkurens cég e célra felhasználható hatóanyagát. Így 2014-től a napraforgó-termelőknek teljes növényvédelmi technológiát nyújthatunk vetéstől egészen a betakarításig.

A.: Az éghajlatváltozás nyilvánvalóan befolyásolja azt is, milyen növényfajtákra van szükségük a gazdálkodóknak. Nálunk hogyan módosulnak a vetőmagok iránti termelői igények?

B.J.: A szántóföldön a kukorica, a napraforgó az őszi káposztarepce, a cirok és a cukorrépa piacán vagyunk jelen, míg a zöldségágazatban szinte minden növényfaj vetőmagjait forgalmazzuk. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ma Magyarországon a Syngenta nyújtja a legszélesebb vetőmagkínálatot a szántóföldi növénykultúráknál és a zöldségtermelésben. A legnagyobb szántóföldi részarányt képviselő kukoricatermelésben a szárazságtűrés növelése a fő fejlesztési irány, míg például a napraforgónál a magas olajsavtartalmú és a klasszikus hibridek gyomirtó szerekkel szembeni ellenálló-képességének (herbicid toleranciájának) javítása a legfontosabb feladat.

A.: A Vidékfejlesztési Minisztérium még 2010-ben döntött arról, hogy állami irányítás alá vonja a teljes vetőmag-minősítést és a fajtaellenőrzést. Mennyire nehezíti ez a nemesítést és a forgalmazást?

B.J.: Tulajdonképpen a jelenlegi kormány első agrárintézkedései között szerepelt a vetőmag-minősítés és a fajtaellenőrzés teljes állami felügyeletének visszavétele. Látható azonban, hogy a világ nem a szigorú állami kontroll irányába halad. A közeljövőben várhatóan megjelenik az az uniós szabályozás, amely szerint a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy a piaci szereplők - természetesen az állami ellenőrzés megfelelő szintű megtartása mellett - e munkát maguk is végezhessék. A Syngentának megvan a kellő szakmai felkészültsége ahhoz, hogy e tevékenységet saját vetőmagjaival kapcsolatban újra felelősségteljesen ellássa.

A.: Látható, hogy a Syngenta nemzetközi szinten a hagyományos nemesítési programokon túl erőteljesen keresi az új kutatási, fejlesztési irányokat is. Ezt támasztja alá, hogy az idén a cég egyik amerikai kutatója is megkapta a mezőgazdasági Nobel-díjként is emlegetett Világélelmezési Díjat a genetikailag módosított növények (GMO) előállításában elért eredményekért. Mennyire lehetnek a GMO-növények perspektivikusak a jövőben?

B.J.: Az USA-ban és több más országban már ma is teljesen általános a GMO-növények alkalmazása a köztermesztésben, míg nálunk például "zéró tolerancia" van érvényben. A Syngenta a GMO-kat az egyik fontos kutatásfejlesztési területként kezeli, de egyúttal igazodik az adott országok politikai-jogi környezetéhez is. Így tudomásul vesszük, hogy Magyarországon GMO-s növények nem kerülhetnek köztermesztésbe. Ugyanakkor tény az is, hogy a termelők jelentős része használna ilyen - például szárazságtűrő - fajtákat, ha lehetőségük nyílna rá. Ezért szerintünk hosszabb távon nálunk is el kell majd gondolkodni azon, hogy a teljes tiltást érdemes-e fenntartani.

A.: Az egyik komoly kockázatot Magyarországon a kukoricabogár elterjedése jelenti, amely ellen több szakértő szerint GMO-s kukoricahibridekkel lehetne igazán hatékonyan védekezni. Mennyire jelent ma veszélyt e kártevő a hazai termelésre?

B.J.: Úgy látjuk, hogy a bogár ellen az egymillió hektár feletti hazai kukoricaterület harmadán védekezni kell, de ma körülbelül 200 ezer hektáron okoz jelentős, 10 százaléknál nagyobb kárt. Az USA-ban több éve vannak köztermesztésben olyan GMO-s hibridek, amelyek ellenállók a kártevővel szemben. Sőt olyan GM kukoricafajtáink is vannak, amelyek bizonyos gyomirtók, a kukoricamoly és a kukoricabogár ellen egyaránt rezisztensek. Azt is látni kell azonban, hogy e kártevő is alkalmazkodik, így máris kialakulóban van az úgynevezett "szuperbogár", amely ellen az eddigi védekezés már nem mindig kellően hatékony. Ezért újabb genetikai módszerekre vagy egyéb védekezési eljárásokra lehet szükség.

A.: Ha marad a GMO-tiltás, nálunk hogyan lehet csökkenteni a kártételeket?

B.J.: Megfelelő termesztéstechnológiával, vetésváltással és növényvédelmi megoldásokkal kell törekedni arra, hogy megelőzzük a károkat. Bár fennáll a veszélye annak, hogy a neonikotinoidos csávázószerek használatának betiltásával a kukoricabogár-kártételek nőnek, illetve a védekezés többe kerül majd, mert az alternatív növényvédő szerek drágábbak. Emellett a kukoricatermelésben további kockázatot jelenthet az európai kukoricamoly is, amely szinte "bárhol és bármikor" károsíthatja a hazai területeket.

A.: Az utóbbi évek élelmiszerpiaci áremelkedése is azt mutatja, hogy egyre inkább felértékelődik a termelés alapjául szolgáló termőföld. Hosszabb távon hogyan lehet kielégíteni a növekvő fogyasztói igényeket?

B.J.: Arra kell törekedni, hogy a termelés a megfelelő technológiák felhasználásával minél intenzívebb és hatékonyabb legyen a már említett fenntarthatósági követelmények teljesítése mellett. Ezzel el lehet érni, hogy kisebb területeken ugyanannyi, vagy több mezőgazdasági alapanyagot állítsunk elő. Az így felszabaduló földeket pedig vissza lehet adni a biológiai sokféleségnek.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?