Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A hétvégén a franciaországi Biarritzban tartott G7 csúcstalálkozót minden nemzet igyekezett kihasználni. Trump a maga részéről ismét az amerikai mezőgazdasági termékeknek keresett alkalmas felvevőpiacot - és ezt meg is találta Japánban. A szigetország egyébként is az Egyesült Államok negyedik legjelentősebb agráripari felvevőpiacának számít, de a fennálló vámok sokkal nehezebb belépést engedtek az amerikai áruk számára, mint amit Európa a legutóbbi szabadkereskedelmi megállapodással elért ugyanezen a piacon. A mostani megállapodás részletei nem ismertek, de az tudható, hogy
A kereskedelmi egyezmény megkötése különösen fontos az Egyesült Államoknak, miután a Kínába szánt termékek exportja a tavaly kitört vámháború miatt megakadt, ráadásul az ország 2017-ben kihátrált a Csendes-óceáni Partnerségi egyezményből is. A szabadkereskedelmi megállapodás résztvevői így Ausztrália, Brunei, Chile, Japán, Kanada, Malajzia, Mexikó, Peru, Szingapúr, Új-Zéland és Vietnám maradtak. A felsoroltak közül az USA leginkább Kanada és Ausztrália tagságát fájlalja, amelyek így lépéselőnybe kerültek a búzaexportban. Amerikából elsősorban kukorica, marhahús, disznóhús, szójabab és búza érkezik a szigetországba.
Japán a sertésexportban fontos célpont, a kis ország ugyanis a világ legnagyobb sertéshús-importőrének számít, ezért 2017-től nagy harc bontakozott ki érte az EU és az USA között. Egy évig úgy tűnt, ezt a harcot Európa nyerte meg. Az USA visszaszorulásával egyidejűleg sikerült hosszú távon is biztosítani az európai sertéshús számára a piacot: 11 évre előre rögzítettük, mennyi hús léphet be - egyre csökkenő tarifák mellett - a szigetország területére. Európa pillanatnyilag az afrikai sertéspestis nyomán keletkező űrt igyekszik betölteni Kínában, és ez még két-három évig így is marad. A szigetország kevésbé hiányzik most az európai közösségnek, de legkésőbb három év múlva megint felmerül a kérdés, hogyan képes a két nagy exportőr megosztozni a japán piacon.