Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Miközben a vadállománynak kedvezett az eddigi enyhe tél, a vadgazdálkodók esetében felemás a helyzet, kevesebbe került a vad etetése, mint egy hidegebb-havasabb időszakban, de a melegebb idő miatt kevesebb vadat ejtettek el, ami csökkenti a társaságok bevételeit.
Györök Lajos, az 54 ezer hektáron gazdálkodó Mecsekerdő Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője az MTI-nek elmondta, az állatok erősek, jó kondícióban vannak, a kitett takarmányból, például kukoricából, szénából és cukorrépából kisebb mennyiségre van szükség, mint a hidegebb napokon. A vadak többsége ugyanakkor nem az ilyenkor megszokott helyén, a nagy erdőtömbökben, hanem az agrárterületek szélein tartózkodik, és esetenként az átlagosnál nagyobb károkat okozhat a növénykultúrákban.
Az osztályvezető megjegyezte: az enyhe időjárásnak a vadászok nem örülnek, az állatállomány ugyanis szétszóródik, ez nehezíti a vadászatot. Györök Lajos szólt arról is, hogy ha februárban erős lehűlés lesz, a tél hátralévő része pedig kemény lesz és tovább tart, az hátrányosan befolyásolhatja a vaddisznók szaporulatát. A malacok januárban és februárban jönnek a világra, de a nagy hóban jelentős részük felfázhat és elpusztulhat.
Hasonlóan nyilatkozott Lázár Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal vadászati és halászati osztályvezetője is az MTI-nek. Elmondta, a vadállománynak az elmúlt évekhez képest az idén eddig kevesebb takarmányra volt szüksége, az enyhe tél viszont megnehezítette a társas vadászatokat. Hozzátette: a vadállomány eddig könnyebben vészelte át a telet, a tavaszias, zömében fagymentes időszakban az élőhelyeken is bőséges táplálékhoz jutottak. A vadásztársaságoknak viszont arra is fel kell készülniük, hogy a következő időszakban megváltozhat az időjárás és a magas hótakaró miatt valószínűleg több takarmányt kell eljuttatni az etetőkbe.
Lázár Attila közölte, a 2013-2014-es vadászati év február végén fejeződik be, így az etetéssel kapcsolatos végleges adatai még nincsenek. Az elmúlt időszakban a vadak etetésére átlagosan mintegy 5 ezer tonna takarmányt használtak fel évente, és több mint háromezer hektárnyi vadföld állt rendelkezésre. Mezőgazdasági vadkárra a 2012-2013-as vadászati évben 419 millió forintot fizetek ki, 40 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban, az erdei vadkár pedig 11 millió forintot tett ki.
A vadászatra alkalmas terület Zala megyében megközelíti a 314 ezer hektárt, de a gazdálkodók vadtűrő képessége korlátozott, ezért célul tűzték ki a nagyvadállomány - a vaddisznó és a gímszarvas - létszámának további csökkentését.
Az idei vadászati évben 12 ezer vaddisznó, 6 ezer gímszarvas és 5500 őz elejtését tervezik. A társas vadászatokat viszont egyelőre megnehezíti, hogy a vadállomány jobban szétszóródik, az erdőn és a mezőn elegendő táplálékhoz jutnak.
Az 52 vadászterület vadgazdálkodási jelentése alapján a társaságok a tavalyi évet 126 millió forint nyereséggel zárták Zala megyében, míg a 2011-2012-es vadászati idényben 18 millió forint eredményt sikerült elérni. Négy évvel ezelőtt még veszteséges volt az ágazat; 2009-ben 62 millió forint, 2010-ben pedig 53 millió forint volt a veszteség.
Az enyhe tél párás, ködös időjárása a vadászati főszezonban, november végétől január közepéig, tartósan nehezítette a vadászatot - közölte a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelési Igazgatósága. A meleg idő vélhetően nem kényszerítette rá a vadfajokat, hogy a Bakonyból alacsonyabb területekre vándoroljanak, így - a vadásztársaságok jelzései alapján - a Bakony környékén elterülő területeiken nem volt jelen az előző években megszokott nagyságú vadállomány - tették hozzá.
A gyenge tél folytatódása esetén tavaszra várhatóan jó szaporulattal lehet majd számolni. A múltév márciusában beköszöntött télen ugyanis a vaddisznó-szaporulat nagy része elpusztult. Ezt mutatják az adatok is, az elmaradás 30 százalékos a tervtől, és hiányoznak a süldők a terítékből - közölte a kormányhivatal.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a téli szezonban eddig, a korábbi évekhez képest, 50-60 százalékkal kevesebb kiegészítő takarmányt kellett eljuttatni a vadgazdálkodóknak a közel 5 ezer etetőhelyre az őzek, mezei nyulak és fácánok táplálására. Az elmúlt hetek 5-10 Celsius fokos időjárása itt is kedvező a vadállománynak, a gabonatáblákon találnak kellő eleséget - közölte Kasuba András a megyei vadászszövetség fővadásza az MTI-vel.
Tájékoztatása szerint az enyhe időben az őzek jól telelnek, a mezei nyúl állománnyal sincs gond, és amennyiben a február végi március eleji időszakban nem lesz nagy hó a földeken, az utóbbiaknál az elvárt szaporulattal lehet számolni. Kasuba András megjegyezte, a természet ezúttal télen teszi könnyebbé az állatok életét, miután nyáron a nagy szárazság és hőség miatt az élelemhez és vízhez jutás okoz sokszor gondot jelentett számukra.