Mire készül Orbán egyik legerősebb embere?

Bár lehet ezen sokat vitatkozni, hogy ki milyen szempontok szerint számít igazán erős embernek a kormányban, az azonban elvitathatatlan Fazekas Sándortól, hogy egyrészt az egyéni választókerületét fölényesen nyerte (az egész minisztériumi vezérkarral az oldalán), másrészt úgy kezdi meg (az eddigi hírek szerint) a második ciklusát a hazai agrárium vezetőjeként, hogy a sajtó egy része már biztosan temette. A választás után teltek a hetek, és ma már a brit fogadóirodákban sem fizetnének túl sokat Fazekas esetleges újraválasztásáért. Az egyetlen dolog, ami azonban megkérdőjelezheti ezt a kitüntett szerepkört, hogy a legfrissebb hírek szerint kikerülhet a minisztérium hatásköréből a vidékfejlesztés és az azzal járó sok százmilliárd forintnyi uniós támogatás felügyelete, ami gyengítheti a jövőbeli FM (ma még VM) pozícióit. A kifizetések természetesen a Lázár János vezette Miniszterelnökséghez vándorolhatnak.

A régi-új miniszterrel készítettünk egy exkluzív interjút, a lehetséges szervezeti változásokról, pálinkaügyről, akáckérdésről, a vidékfejlesztési ügyek és pénzek esetleges elvándorlásáról, a Földalapkezelő átmeneti helyzetéről, az MVH-s korrupciós botrányról, és a nagy megtekintések folytatásáról.

Agrárszektor: A sajtóban elterjedt hírek szerint (amit már nekünk is többen személyesen megerősítettek), Orbán Viktor újra felkérte Önt a vidéki ügyek vezetőjének. Nem tudom, hogy akkor most már gratulálhatunk-e, a (ma még) vidékfejlesztési tárca régi-új vezetőjének?

Fazekas Sándor: A miniszterelnök úr jogosult megnevezni a kormánytagokat, akik az eskütételt követően kezdik meg a megbízásukat, tehát még korai lenne a gratuláció. A dolgos hétköznapok jellemzik most is a Vidékfejlesztési Minisztériumot, én is dolgozom, és bizakodással tekintek a jövőbe.

Agrárszektor: A hírek szerint meg fog változni a minisztérium neve, újra Földművelésügyi Minisztérium lesz. Ezzel kapcsolatban mik a legfrissebb hírek? Ennek mi az üzenete?

F.S.: Komoly esély van arra, hogy a tárca neve megváltozik. A törvényt beterjesztette az országgyűlés elé a miniszterelnök úr, amiben a tárcák felsorolása és elnevezése is szerepel. Szerintem a fő profilok nem változnak. Ezt a fontos szervezetet eredetileg is Földművelésügyi Minisztériumnak hívták. Amikor az épület elkészült, erre a célra hozták létre, gyakran változott az elnevezése, de a lényegi rendeltetése, hogy a vidék dolgaival, a mezőgazdasági termeléssel (bővülve a környezetügyi területekkel, természetvédelemmel) foglalkozik - ez nem változott. 

Agrárszektor: Mit gondol, lehet-e a névváltoztatás oka esetleg az, hogy egyes hírek szerint elképzelhető, hogy a mintegy 1300 milliárd forintnyi uniós támogatást jelentő vidékfejlesztési pillér jelentős része (KAP II. pillér, 2015-2020) elkerülhet a minisztérium fennhatósága alól, egyenesen a Lázár János vezette Miniszterelnökség hatáskörébe?

F.S.: Nem mennék elébe azoknak a döntéseknek, amelyek még nem születtek meg. Előkészítő fázisban van az új kormányzati szerkezet, a közvélemény hamarosan értesül mindenről. Nyilván mindenki kíváncsi, de egy pár hetet most még biztosan muszáj lesz kibírni, amíg feláll az új struktúra. Minden megoldás hasznos, a lényeg azonban az, hogy az EU-s pénzeket a családi gazdálkodók, a kis és közepes mezőgazdasági termelők részére tudjuk eljuttatni.

Agrárszektor: A vidékfejlesztési pénzek elosztására vonatkozóan az egyik legfontosabb feltétel az erről szóló program megléte. Hol tart most ennek a programnak a kidolgozottsága? Ez továbbra is a VM hatásköre marad, mint szakmai feladat, vagy a pénzek elosztásáért felelős tárca végzi majd ezt a munkát?

F.S.: A programozással jól állunk, még nincs lezárva, de a határidő ezt nem is teszi szükségessé. Valamennyi területre, amelyre a vidékfejlesztési pénzek felhasználhatók, a minisztérium a partnereivel együtt - az agrárkamarával, szakmai szervezetekkel, tudományos műhelyekkel - elkészítette a megfelelő programozást. 

Agrárszektor: A minisztérium neve ugye biztosan megváltozik, de változik-e majd ezzel párhuzamosan a tárca belső szerkezeti felépítése, akár az államtitkárságok, akár az egyes vezetők tekintetében?

F.S.: Az új kormány hivatalba lépéséig minden marad úgy, ahogy most működik. Jelenleg is részletekbe menő egyeztetések zajlanak a teljes kormányzati szerkezetről. A VM felépítése szerintem igazolta az elvárásokat, amelyekkel négy évvel ezelőtt kezdtük a kormányzást, hiszen valamennyi területünk eredményesen állta a megmérettetést. A mezőgazdaság teljesítménye 30 százalékkal nőtt, a környezetügy vonatkozásában elég kiemelni, hogy új hulladékgazdálkodási törvényünk van, továbbá a rezsicsökkentésre is tudtunk alkalmas keretet adni, komoly természetvédelmi fejlesztéseink voltak és vannak folyamatban. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy megőriztük az ország GMO-mentességét. Nyilván nincs olyan szervezet, amelyiknek a működését ne lehetne még jobbá tenni, mi is folyamatosan nézzük, hogy miként tudnánk a tárcát még hatékonyabbá, még gyorsabbá tenni. Másfél évvel ezelőtt volt egy mérés, amely szerint a vidékfejlesztési tárcánál volt a leggyorsabb a döntési mechanizmus az összes tárcát figyelembe véve.

Agrárszektor: Az előző ciklusban volt azért egy-két botrányosnak is nevezhető, avagy a sajtó által felkapott ügy is (földosztás, korrupciós ügy). Az MVH egyik vezető beosztású dolgozóját ugyan letartóztatták, ám a vezetésben és a szervezetben egyéb változás akkor nem történet. Az új ciklusban várható-e az átvilágítás?

F.S.: Előfordulhat, hogy valakik lopni, sikkasztani akar. Én nem tartom igazán botránynak, ami ott történt, mert hatékonyan felléptünk, és az elkövetők rács mögött vannak. Ez a lépés a magyar állam egy eredményes védekező mechanizmusa volt. Az más kérdés, hogy politikai felhangok is kísérték, de ez manapság így van, ha az ember egy könyvbemutatót tart, akkor is politikai támadások érik. Rendet tudtunk tartani a kifizetéseknél, a határidőknél még van előttünk feladat, ez kétségtelen, de arra szeretnék emlékeztetni, hogy amikor 2010-ben átvettük az MVH-t, akkor több tízezer, hosszú hónapok, évek óta beragadt ügy volt, amit 4000-re tudtunk csökkenteni. Akkor az volt a kérdés, hogy az agrártámogatást április-májusban megkapják-e a gazdák, hatalmas késedelmeket produkált a rendszer. Most pedig októberben már gombnyomásra tudjuk indítani a támogatásokat. Ez azért jelentős különbség. 

Agrárszektor: A hivatalnokok és a hivatal működésének feddhetetlensége alapvető kérdés, de mi van az igénylőkkel? A magyar rafinéria olykor szabálytalanságig is tud terjedni. Mennyire gyakran fordul elő, hogy a kifizetéseknél szabálytalanságokra bukkannak, a gazdák pl. szándékosan nagyobb területre igénylenek támogatást?

F.S.: A hivatali visszaéléseket megtoroljuk, volt olyan szervezet, ahol a személyi állomány 60 százalékát cseréltük le, mert a munkavégzés színvonala nem volt megfelelő, a szervezeti kultúrát magasabb szintre kellett emelni. De még sok feladat vár ránk. Az, hogy a gazdák részéről az igénylés mennyire van összhangban a ténylegesen használt földdel, sok mindenen múlik. Én úgy látom, hogy viszonylag kevesen vannak azok, akik rosszhiszeműek. Gyakran a területek pontos kimérése is gondot jelent. A földhasználat nem egy statikus dolog, aki gazdálkodik, tudja, hogy akár több tucat helyrajzi szám is tartozik hozzá. Mindig van valamilyen változás. Az egyik tulajdonos visszamondja a szerződést, jön helyette egy újabb, vagy nincs kimérve a földje. Különösen a nagy földhasználók, akik több ezer helyrajzi számmal dolgoznak, kerülnek ilyen helyzetbe, hogy nem teljesen pontos a nyilvántartásuk, illetve a használt földterület nincs teljesen összhangban azzal, amire igényelnek. Ezt ellenőrizzük.

Mondok egy példát, 177 ezer agrártámogatást igénylőből kb. 19-20 ezer, akinél valamilyen probléma van, de ennek is a legnagyobb részét tudják korrigálni, hiszen folyamatosan pontosítják az adatokat. Kb. 7000 olyan van, aki nem is kap agrártámogatást, mert meghalt, a cég megszűnt, változott a cégforma, felbontották a szerződését stb. Ezek a számok lényegesen kisebbek annál, semhogy azt lehetne mondani, hogy tömeges jelenségről van szó. Az unió ellenőrzi, a szakértők is, ez minden évben így volt, 2010 előtt is volt pontatlanság. Nincs olyan rendszer, ahol ne lenne bizonyos százalék hibás igénylés. Egy része nyilván trükkös igénylő, aki ráigényel a szomszédéra is, de ezeket ki tudjuk zárni a rendszerből.

A tavaly októberi csalási kísérletnél is az MVH háttér számítástechnikai adatbázisa mutatta, hogy valami nincs rendben. Ott, valamennyi agrártámogatási igény szerepel a nyilvántartásban hosszú évekre visszamenőleg, az is, ha váltakozva igényeltek egy területre, és az is, ha egy területre nem igényeltek korábban, és valaki új igénylőként bukkan fel. Nem olyan könnyű megkerülni a rendszert. Illetve valóban egy tanulság, hogy évről évre egyre kevesebb a pontatlan igénylés. Ez alól talán az idei év volt kivétel, amikor a földtörvénnyel kapcsolatban a teljes nyilvántartás rendbetételét tűztük ki célul. Fontos, hogy meglegyen a földnyilvántartások összeköttetése, ezt megvalósítottuk, és általában legyen rend ezen a területen. Mindenki annyi területet műveljen, amennyire jogosultsága van, ne a szomszédéra igényeljen, ne az állami útból szántson be, és arra próbáljon agrártámogatást igénybe venni. Ebben jelentős előre lépés van, ha valaki kimegy a határba, láthatja, hogy minden négyzetméter földet megműveltetünk. 8-10 évvel ezelőtt nem így nézett ki a határ. Ebben szerepe van a támogatásnak is, annak is, hogy a rendezettség irányába mozdítottuk el a támogatási rendszert, a földhasználatot, a földtulajdont, az osztatlan közös tulajdon szétmérésével is haladunk. A telekkönyvi nyilvántartás egységes közigazgatási hátterének a felállása is azt mutatja, hogy belátható időn belül rend lesz.

Agrárszektor: A nemzeti földvagyon kezelése körül azért még mindig akad némi rendetlenség, bizonytalanság. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet egyelőre megbízott vezető irányítja. Mikor lehet új elnök?

F.S.: Sem a Minisztérium, sem a Földalap nem lelki segélyszolgálat, a bizonytalanság számomra értelmezhetetlen. Mindenkinek megvan a jogköre, mindenki megkapja a fizetését, mindenki tegye a dolgát! A tárca határozott feladatokat ad, ezeket számon kéri, határidők vannak, előírások. Ha nincs vezető, akkor van megbízott vezető. Ha valaki táppénzre kerül, akkor sem bizonytalanodhat el egy szervezet, akkor a szervezeti szabályzat szerinti következő vezető lép a helyére. Egy kicsit olyan ez, mint a hadsereg. A Nemzeti Földalapkezelő munkáját annak tükrében kell megítélni, hogy Magyarország történetében a legnagyobb földhaszonbérleti programot, a "Földet a gazdáknak" programot eredményesen teljesítette. 6000 új földhasználó lépett be a több mint 250 ezer hektáros területre, míg korábban az egész állami földterületen, 600 ezer hektáron volt 600 bérlő. Ha megnézzük, hogy hány ezer nyertes van, és hány területnél van vita, akkor látszik, hogy a hatásfok hasonló az MVH-éhoz. A földalap eredményesen hajtotta végre ezt a programot, amelyet folytatunk. Bár több irányból is támadták a vesztesek, akik a nagy területeket bérelték, illetve azok, akik nem nyertek, de ez benne van a dologban, hogy amikor egy területet kiírunk, akkor egy parcellára van 6-8 jelentkező, és ebből egy tud nyerni. De ez nem gátja annak, hogy ezt a feladatot végrehajtsuk, és több ezer családot juttassunk megélhetéshez.

Agrárszektor: Az új földtörvény kapcsán az elvben a földvásárlások koordinálására megálmodott földbizottságok még mindig nem alakultak meg. A szerepüket most a NAK helyi szervezetei látják el. Gondolom szándék van a rendszer mielőbbi felállítására. Mire lehet itt számítani?

F.S.:  A most is működő, a földbizottságot helyettesítő, agrárkamarai területi szerveknél is gazdák ülnek.

Agrárszektor: Vagyis a két szervezet közé akár egyenlőségjelet is lehet tenni? 

F.S.: Nem, de a feladat ellátása megoldott. Abból indultunk ki, hogy a gazdák jobban meg tudják védeni a földet, mint bárki más! A településük határában lévő földre oda tudnak figyelni, és ismerik is egymást. A gazdatársadalom egy átlátható közösség, helyi viszonylatban egymást ismerő emberekből áll. Szerintem a gazdabizottságok 1-2 hónapon belül megalakulhatnak. Az unióban egy támadás készül a földtörvény ezen rendelkezése ellen, ezért vártunk a jogalkotással. A rendelet aláírásra kész, legfeljebb majd módosítunk rajta, hogy még erősebbé tegyük a gazdabizottságokat. Nyilván ez a rendelkezés szúrja a leginkább a spekulánsok, a külföldiek, és a befektetők szemét, mert látják, hogy ez egy valós akadály tud lenni.

Agrárszektor: A NAK helyi szervezeteinek van például vétójoga is? (Ez a földbizottságoknak ugye lenne.)

F.S.: A megyeinek van. Ez május elsejével életbe lépett. 

Agrárszektor: Elég nagy port kavart az elmúlt években az unióban néhány hazai, az agráriumhoz köthető téma, pl. pálinkaügy, akác, tokaji. Elindult most egy internetes aláírásgyűjtés, miszerint meg kell védeni ezeket az intézkedéseinket. Ez alapvetően egy politikai PR fogás, vagy lehet az aláírásgyűjtés eredményével érdemben is kezdeni valamit? Fel tudjuk-e majd használni ezen ügyek védelmében?

F.S.: Az aláírásgyűjtés képes arra, hogy megjelenítse az emberek elköteleződését ezekben a fontos kérdésekben. Hiszen a föld nemzeti ügy, anélkül nem tudunk gazdálkodni, az akácfa a miénk, egy hungarikum, a nemzeti italunk, a pálinka szintén, mindegyik fontos a maga területén. Nyilván eltérő súlyú dolgokról van szó, de összeköti őket az, hogy Magyarország számára mindegyik rendkívül sokat jelent, rendkívül értékes. Bármilyen rendezvényre mentem az elmúlt 2 hónapban, és több (mint) 100 ilyen volt, a legtöbb kiállás, kérdés, bátorítás ezekben a dolgokban nyilvánult meg. Amikor nem voltak választások, akkor is volt pl. GMO kukoricabotrány, akkor is kitárcsáztattam. Akkor sem volt választás, amikor a közös agrárpolitikánál az volt az első jelzés, hogy 33 százalékkal kevesebb jut Magyarországnak, a végén elértük, hogy 20 százalékkal több legyen. Legfeljebb az unió bürokratái időzítettek úgy néhány támadást, hogy a választások előtt provokáljanak bennünket. De mi ezt kellő higgadtsággal kezeljük. Az unió így működik: eltérő érdekek vannak, és ezek néha így jelennek meg.

Nemrégiben volt egy olyan rendelkezés GMO vonatkozásában, hogy nem kell ráírni a mézre, ha szennyezett GMO-s virágpor kerül bele. Ez megint egy felháborító dolog, mert megnyitja az utat a GMO-val szennyezett újvilági mézek számára az unióba. Nekünk pedig értékes akácmézünk van. Ha összerakjuk a dolgokat, gondoljunk csak az időzítésre, nem gyanús, hogy összefüggés lehet az akác özönnövényként való kezelése és a GMO-szennyezett importméz között? Az akácnál komoly erők vonulnak fel sértegető hangnemben, és szidalmaznak bennünket azért, mert szerintünk az akác egy haszonnövény. Nem olyan, mint a parlagfű, az akácot szervezetten telepítették Európa legtöbb országában, felismerve az értékeit. Magyarországon is kb. 250 éve honos. Tessedik Sámuel különösen sokat tett ez ügyben, az Alföld fásításánál olyan területeken, ahol más nem nő meg, az akác szépen fejlődik. Az más kérdés, hogy a klímaváltozás kedvező számára, és olyan területekre is benyomul, amelyeknek a védelmével lehet, hogy foglalkoznunk kell. Mondjuk egy őstölgyesben nem biztos, hogy az ember akácerdőt akar látni. De az, hogy a magyar adófizetők pénzén kiirtsuk az akácot, vagy visszaszorítsuk, szerintem teljesen abszurd. Az akácot meg kell becsülni, arról nem is beszélve, hogy 18-19 ezer méhész számára nagyon fontos, a méztermelés felét adja, ez azt jelenti, hogy 100 ezer ember megélhetése kerülne veszélybe.

De az akác védelme mellett legalább ilyen fontos, hogy megtartsuk azokat az uniós forrásokat, amelyek akáctelepítésre vonatkoznak. Erdőtelepítésre vannak pénzek, van akácra is. Volt egy támadás amiatt, hogy ez nem is olyan komoly probléma, a rendeletet el lehet fogadni, és majd a mellékletben teszünk kivételeket. Mi abból indultunk ki, hogy az uniónak eleve nincs is olyan hatásköre, hogy megmondja, hogy melyik országban mit termelnek, mi az özönnövény, mire nincs szükség. Mi azt mondjuk, hogy minden ország el tudja dönteni, hogy milyen fák nőjenek a területein. Ha elfogadjuk a rendeletet, hogyan fogunk magyarázkodni a mellékletnél? Az már egy utóvédharc, nem a legjobb szituációban. Ha az özönnövény rendelet hatályba lép, és a mellékleteit is elfogadták, akkor hogyan kérjünk támogatást erdőtelepítésre? Márpedig abban minden alföldi egyetért, hogy szükség van akácerdőkre. 

Agrárszektor: Áttérve egyéb területekre: Sokszor, sok helyen említik a hazai élelmiszeripar támogatását. Milyen forrásokra számíthat ez a terület a jövőben?

F.S.: Az élelmiszeriparnak két része van: az alapfeldolgozás, illetve a továbbfeldolgozás. Ezek eltérő uniós forrásokból támogathatóak. A vidékfejlesztésből ún. ÉLIP támogatásokat tudunk adni erre a célra. Vannak további gazdaságfejlesztési alapok (KEOP, KIOP), ahonnan a nagy feldolgozók, illetve a magasabb szinten feldolgozók kaphatnak támogatást. Ez mintegy 300 milliárd forint a jelenlegi tervezési időszakban, de vannak még további források is. A kormány, illetve az unió közti megállapodások szerint a források 60 százalékát kell kkv-k fejlesztésére felhasználni, ezek zöme élelmiszeripari fejlesztés, de más fejlesztések is kellenek és lehetségesek. Pl. egy energetikai beruházás egy élelmiszeripari cégnél más alapokból is részesülhet, a munkahelyteremtésről nem is beszélve. 

Agrárszektor: Akkor lehet arra számítani, hogy nem a hazai élelmiszeripar nehézségeitől lesz hangos a sajtó, hanem az újabb beruházásoktól, gyárbővítésektől, és a hazai cégek belföldi és külföldi térnyerésétől?

F.S.: 2010 előtt volt jellemző, hogy bezártak az üzemek. 2010 után Kapuvár és Debrecen érzékeny veszteség volt. Még jó néhány húsipari üzem került válságba, de túlélték, és bár a magyar élelmiszeripar nincs könnyű helyzetben, de tudta növelni a termelését, tartja a piacait, és eredményesen exportál. Úgy látom, hogy lassanként itt is megjelenik a válságból való kilábalás, illetve megjelent egy új rész az élelmiszeriparban, a helyi kis és közepes kapacitású feldolgozók, egyes településeken az önkormányzatok. A Start munkaprogram keretében megtermelt élelmiszerek feldolgozása is zajlik. Olyan irányába mozdultunk el, hogy minél több kis és közepes cég létesüljön, mert a magyar méretek közt nagynak számító vállalkozások gyakran elavult épületekben, régi energetikára támaszkodva működnek. Ezeknek a megújítása is fontos, de szintén lényeges, hogy egészségesebb legyen a vállalkozási szerkezet, tehát elegendő kis-, közepes és nagyvállalkozás legyen. Mindegyikre szükség van, így tudják ellátni a helyi, regionális és határon túli igényeket, illetve piacokat is. Ebből a szempontból a nyugat-európai modell irányába kell elmozdulnunk, ott az élelmiszeripari termelés kétharmada kis- és közepes vállalkozásoktól kerül ki. Magyarországon csak azt látjuk, amit a külföldi óriások termelnek. Nekünk a vidékfejlesztési támogatásokkal a kisebbeket is helyzetbe kell hoznunk. 

Agrársdzektor: Itt például a termelői piacok terjedésére is gondol?

F.S.: Van egy olyan része, ahol a gazdák közvetlenül feldolgoznak és értékesítenek, mennyiség szempontjából ők a legkisebb szereplők, de a minőséget, a prémiumtermékeket is ők állítják elő. 

Agrárszektor: Számíthatunk arra, hogy a jövőben ezek a prémium minőségű, avagy delikát termékek egy átlagos magyar család számára is elérhetőek lesznek?

F.S.: A delikát azt is jelenti, hogy különleges. Én gyakran járok gazdapiacokra, csarnokokba is, nagyot bővült az élelmiszerválaszték, sok különleges termék van. Már nem is olyan magas árakon lehet megtalálni ezeket. Ezek nem kerülnek külföldre. Egy helyi kecsketartó kecskesajtja nem kerül el Karcagról az orosz piacra, azt helyben vásárolják meg. Ezek a termékek tartósak és jó minőségűek. A piaci mérések is visszaigazolták, hogy van igény a minőségi élelmiszerre. Nyilván ahogy az emberek jövedelme nő, ez a jövőben is folytatódik, akkor még több minőségi terméket tudnak majd vásárolni. Az elsődleges a hazai piac, azt kell megtartanunk. A többletet tudjuk eladni külföldön.
A prémiumtermékek piacán is előrébb tudtunk lépni az elmúlt években, gondoljunk csak a bor- és pálinkakiválóságokra, márkázott termékekre, kézműves élelmiszerekre. Fontos, hogy minél több olyan termék legyen, ami a magyar fogyasztók számára is hozzáférhető, és ebben jól haladunk. A sok kis helyi feldolgozó képes arra, hogy megtakarítva a szállítási költségeket, minimális reklámmal, a multiknál jelentkező kiadások nélkül, méltányos áron lássa el a helyi piacot.

Agrárszektor: Ha már a pálinkánál tartunk. A párlat (közismerten "házipálinka") főzéssel kapcsolatban most szükséges némi változtatás a hazai jövedéki szabályozásban az unió utasítására. Azt már tudjuk, hogy egyhangú a döntés a házipálinka védelmében, vagyis nem hagyjuk, hogy Brüsszel diktáljon ebben is. De pontosan milyen forgatókönyvek közül válogathatnak a hazai törvényalkotók?

F.S.: Nem véletlen, hogy a pálinka támadási pont lett. Talán a legjobban itt lóg ki a lóláb, hogy pont az EU választási időszakban jött elő ez a téma. Az NGM, amelynek a hatásköre a jövedéki termékekre vonatkozó szabályozás, lesz az előterjesztő, bár együtt dolgozunk. Több megoldás is megfogalmazódott, de nem mennék elébe, mert itt még műhelymunkák zajlanak. Szerintem meg lehet találni azt a megoldást, hogy az uniós szabályoknak is eleget tudjunk tenni, meg a házipálinka adómentes főzését is meg tudjuk őrizni, és ezzel elérjük, hogy a gyümölcs ne rohadjon meg a fák alatt.

Agrárszektor: Pálinka kérdésben azonban nem csak nemzetközi, hanem belföldi feszültség is van. Egyfelől az ellenőrizetlen minőségért és a kereskedelmi forgalomba oly sokszor bekerülő házilag előállított (adómentesen készített) párlatok miatt aggódó főzdék védenék legális piacukat, másfelől pedig ott van a valóban létező, széles tömegeket maga mögött tudó otthoni adómentes főzés vívmányát féltő tömeg. A minőségi terméket előállítók szerint a házi főzés rontja a minőséget és a pálinka hírnevét. Illetve panaszolják, hogy az illegálisan a vendéglátó helyiségekbe bekerülő tételek miatt visszaesett az eladás, így nekik is egyre nehezebb versenyképes áron megfelelő minőséget előállítani.

F.S.: A kis vidéki kocsmákban korábban sem árultak prémiumpálinkákat. Inkább az a probléma, hogy ezek nem olcsó termékek. Ritka gyümölcsökből készülnek, gyönyörű csomagolásban, kiváló minőségben - ezt a színvonalat kell megfizetni. A gazdasági válság hatása itt is megjelenik. Alig hiszem, hogy korábban ezeket a pálinkákat vette volna az a vidéki kerttulajdonos, akinek arra sem volt pénze, hogy kifőzesse azt a gyümölcsöt, amit megtermelt. Nyilván a szabályokat be kell tartatnunk, akik illegálisan iparszerűen főzetnek pálinkát, nem saját fogyasztásra, amit a rendelet lehetővé tesz, azokat a vám- és pénzügyőrség eljárása alá kell vonni, ellenük el kell járni. Több ilyen eset is volt. Szerintem az egyik megoldás, hogy bővítsük a piacot. A magyar pálinka világhírű, minden külföldi, aki Magyarországra látogat, viszi haza ajándékként is. A célunk az, hogy a pálinkát a következő években világmárkává fejlesszük. Ehhez mennyiségre és minőségre egyszerre van szükség. Meggyőződésem, hogy az a mennyiség, amit otthon, 50 literes üstben lecsepegtetnek a kerttulajdonosok, nem olyan számottevő, hogy a magyar pálinkapiacon konkurenciát jelentsen. A bérfőzőtt pálinka már egy jelentősebb tétel. Bízom abban, hogy a piacra termelő pálinkafőzdék is megtalálják azt a lehetőséget, hogy növeljék a termelésüket és gazdaságosabbak legyenek. Ehhez rengeteg pálinkanap, falunap, közösségi rendezvény támogatásával járulunk hozzá, továbbá marketinggel is.

Agrárszektor: Messze járok az igazságtól, ha azt hallom ki a szavaiból, hogy az egyik megoldás az uniós szigorításra esetleg a bérfőzetés visszaszorítása, szigorítása lehetne?

F.S.: Nem, semmi ilyen nincs, mindegyikre szükség van, mindegyiket meg fogjuk védeni. A bérfőzetésre is szükség van, mert akinek nincs felszerelése, az mit csináljon a gyümölccsel? Elássa? Tudom, hogy a nagy szeszipari multiknak, akik ízesített italokkal vannak jelen a piacon, mi a szándékuk.

Agrárszektor: Ugyanakkor ez a két szegmens (a bolti árusításra szánt szeszesital, és a házi pálinka) elvben nem találkozhatna egymással, hiszen a szeszipari cégek termékekeit (ha pöcegödörbe való, ha nem) boltokban árulják, zárjeggyel, míg a házi pálinkát ugye senki nem tud vásárolni, se boltban, se vendéglátóhelyen.

F.S.:  De ha én otthon kifőztek magamnak 5 liter pálinkát, akkor nem fogok megvenni 10 liter vodkát. 

Agrárszektor: Meg lehet azt becsülni, hogy manapság hányan főzhetnek otthon pálinkát?

F.S.: Nem tudjuk, de ez nem is az állam feladata. 1-200 ezernél biztosan nem több. De ahogy nem tartjuk számon azt sem, hogy ki süt otthon palacsintát vagy tölt kolbászt, úgy ezt sem. Az államnak nem kell mindenbe beleszólni, ennek a filozófiának ez a lényege. Hagyjuk az embereket, hogy termeljenek, gazdálkodjanak, azonban ha piacra viszi, akkor már bizonyos előírásokat be kell tartania, de amíg otthon főzi a lekvárt, bízzuk rá. 

Agárszektor: Ez némileg talán ellentétes filozófia azzal, ahogy az állam az elmúlt években egyre erősebbé vált, és magát jó gazdának tartva, központosított (lásd energiaszolgáltatók).

F.S.: Ebben nincs semmilyen ellentmondás, mert ott egy szolgáltatási területről van szó, ahol a szolgáltató monopolhelyzetben van. Amíg nem jött a mi kormányunk, azt csináltak az emberekkel, amit akartak. Úgy emelték az árakat, úgy építették le az ügyfélfogadást, a szolgáltatást, hogy a végén a harmadik megyéből jött egy szerelő, ha elromlott az utcában egy trafó, és nem volt áram fél napig. Itt megvan a választási lehetőség, hogy ha nem jól sikerült a lekvár, akkor előveszek egy másik receptet. Ha pedig olyan mennyiségem van, hogy mint őstermelő megjelenek a helyi piacon, ha nem csinálok jó kolbászt, nem fognak tőlem vásárolni. Az államnak itt az a feladata, hogy az élelmiszer egészséges legyen, erre megvannak a garanciák, az állatot be kell vizsgálni, mielőtt valaki feldolgozza. De az, hogy a helyi termelő milyen kolbászt vagy kecskesajtot képes gyártani, ott már az ő ügyessége, hozzáadott értéke jelenik meg. Az építőiparban is jó néhány egyszerűsítő szabályt hoztunk, hogy elhárítsuk azokat az akadályokat, amelyek a beruházásoknál jelen voltak, pl. rövidítettünk határidőket. Ott egy középerős állami beavatkozás szükséges, mert a határán van a szolgáltatásnak. De a szolgáltatásoknál az államnak igenis erős kézzel be kell avatkozni, mert ellentétben azzal, hogy Magyarországon mondjuk 500 ezer mezőgazdasági termelő van, közműszolgáltató csak néhány tucat. Ott sokkal kiszolgáltatottabbak vagyunk.

Agrárszektor: Egy másik, az élelmiszeripart és a lakosságot is egyaránt érintő kérdés, hogy a sikeresnek tűnő sertéshús áfa csökkentés után, mik lehetnek a következő ágazatok, amik az áfacsökkentés jótékony hatásainak örülhetnek majd?

F.S.: A sertésáfa-csökkentés első jelei kedvezőek, növekedett a sertéslétszám, fehéredett az ágazat, de még nem tudjuk kiértékelni, erre egy év biztosan kell.

Agrárszektor: Ha végül ön marad az agrárminiszter (ahogy a csillagok most állnak erre van a legnagyobb esély), hasonlóan sokat fog utazni, mint ahogyan azt eddig is tette?

F.S.: A magyar vidék dolgait nem lehet pesti irodaházakból megoldani, ott kell lenni az emberek között, a területen, a falvakban és a városokban, mert ha elveszítjük a kapcsolatot, akkor nem tudjuk megoldani a felmerülő gondokat. Nem szándékozom csökkenteni a tempót, vannak időszakok, amikor több időt kell vidéken tölteni, máskor kevesebbet. Akik megismertek, tudják, hogy szeretek dolgozni, és ha megadatik, ebben a tempóban szeretném végigvinni a következő időszakot is.