Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A befektetés a magyar agráriumba minden eddiginél magasabb megtérülést ígér, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy az élelmiszerellátás, illetve az élelmezési önrendelkezés "biztonságpolitikai dimenziót hordoz" - hangsúlyozta a miniszter. A kormányzat elkötelezettsége erős a vidék gazdasági gerincét jelentő mezőgazdaság fejlesztése iránt - hangsúlyozta.
Emlékeztetett arra, hogy "példátlan összeget", összesen 4265 milliárd forintot használ fel az ország vidékfejlesztésre a 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrással együtt a Megújuló vidék, megújuló agrárium programon keresztül. Azt tervezik, hogy a források több mint felét technológiai modernizációra fordítsák 2027-ig - fűzte hozzá. Élelmiszeripari fejlesztésekre 450 milliárd forintot, az állattartás megújítására 280 milliárd forintot, a kertészet fejlesztésére 180 milliárd forintot, a mezőgazdaság többi üzemfejlesztésére 260 milliárd forintot és újabb termelői öntözési beruházásokra 100 milliárd forintot terveznek elkölteni a jövőben - ismertette a miniszter.
Nagy István beszélt arról is, hogy a szektor jövője szempontjából kulcsszerepe van a 2023 utáni KAP Stratégiai Terv elfogadtatásának az Európai Bizottsággal. Ez az idei év legfontosabb feladata a háború okozta válságkezelés mellett - tette hozzá.
- mondta felszólalásában Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója. A rendezvényen rámutatott: az év elején úgy tűnt, hogy idén akár 600 milliárd forint is lehet a pénzintézet eredménye, ezt azonban a háború hatására nem fogják elérni. A banknak Oroszországban és Ukrajnában is vannak érdekeltségei, ennek ellenére stabilan működik - mondta. Hozzátette: a 70 milliárd eurós mérlegfőösszeg mindössze 6-7 százaléka orosz hátterű, a profit 15 százaléka ugyanakkor ott termelődik. Csányi Sándor rámutatott arra, hogy az "olcsó pénz időszaka" lejárt, a kamatok akár 7 százalékig is emelkedhetnek, az infláció pedig közben "elszabadult", a 2-4 százalék közötti tartomány elérése már csak 2024-re várható. A jó hír az, hogy közben van hitel, folytatják a gazdaság finanszírozását - tette hozzá.
Felidézte, hogy idén a tavalyi 7,1 százalékos növekedés után már csak 3,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, továbbá a költségvetés hiánya is magasabb lehet a vártnál, miközben a fizetési mérleg hiánya 8 százalék körül alakulhat. A romló makrogazdasági számok hátteréről beszélve a magyar energiaszámlát, továbbá az autóipar "döcögését" említette meg. A magas energiaárak várhatóan hosszabb távon fennmaradnak, "nincs más, alkalmazkodni kell", "a rezsicsökkentés nem jó", a lakosságnak és a vállalkozásoknak is érezniük kell a terheket, hogy spóroljanak - mondta Csányi Sándor.
Az OTP elnök-vezérigazgatója szerint a 4,9 százalékos hiány eléréséhez uniós megállapodással 500 milliárd forintos, anélkül 1700 milliárd forintos kiigazításra van szükség. Úgy vélte, ha Magyarország sikeresen megállapodik az unióval és a háborút is lezárják a felek, akkor gyors kilábalás várható, akárcsak a járvány után.
A rendezvényen öt kategóriában díjazták az agrárszektor vállalkozásait. A növénytermesztés kategóriában a MENTÉSZ Zrt. mezőtúri gabonaféléket termesztő vállalkozás, az állattenyésztők közül a Bold Agro Kft. derecskei sertéstenyésztő, a kertészet területén a hódmezővásárhelyi Hódkertész Kft. üvegházi zöldségtermesztő, az élelmiszeripar területén a csaknem 300 mintabolttal kapcsolatban álló Lipóti Pékség részesült elismerésben. A karcagi Agrosprint Zrt. zöldég- és gyümölcsfeldolgozó nemzetközi tevékenysége miatt kapott díjat az eseményen.
