Változatlan áron számolva a kivitel volumene 1,3 százalékkal kisebb, míg a behozatalé 1,5 százalékkal nagyobb volt a tavaly júliusinál. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 29,3, a behozatalban 38,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 6,5 százalékkal romlott. A forint árfolyama az euróhoz mérten 13, a dollárral szemben 31 százalékkal gyengült. Az energiaihordozók júliusi importára az egy évvel korábbi háromszorosára, 201,0 százalékkal nőtt, míg exportban 232,3 százalékos volt az áremelkedés. Az élelmiszerek exportára 42,0, importáruk 31,3 százalékkal volt magasabb a tavaly júliusinál. 

Megdöbbentő, ami a magyar kukoricával történik: erre senki sem számított

Azt mindenki tudhatta, hogy idén az aszály lesújtó eredményeket produkálhat, de ami a kukoricával történt, arra nem sokan számítottak.

Az energiahordozók exportvolumene 54, importvolumene 16 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Döntően a villamos energia járult hozzá mindkét oldalon a forgalom csökkenéséhez, amit exportban még a kőolaj és kőolajtermék, importban pedig a természetes és mesterséges gáz forgalma is befolyásolt. Az energiahordozók a teljes export 1,3 százalékos volumencsökkenését 1,8 százalékponttal növelték, a teljes import növekedését 1,4 százalékponttal fékezték - közölte a KSH. Az év első hét hónapjában a kivitel euróban számolt értéke 16,4, az importé 27,4 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához mérve. Az egyenleg 6,720 milliárd euróval romlott és 3,475 milliárd euró deficitet mutatott.

Az energiahordozók importtöbblete 8,119 milliárd eurót ért el az év első hét hónapjában, a gázimport euróban számolt értéke 251,0 százalékkal szökött fel, míg a kőolaj behozatala 70,0 százalékkal emelkedett. A gépek, szállítóeszközök exporttöbblete 8,333 milliárd eurót tett ki az export 9,3, az import 8,1 százalékos emelkedésének köszönhetően. Ezen belül a közúti járműexport az egy évvel korábbi szinten stagnál, míg az import 4,7 százalékkal nőtt, így is 4,713 milliárd euró aktívummal zárt. Az élelmiszerek exportja 19,5, importja 27,3 százalékkal nőtt euróban számolva a tavalyi első hét hónaphoz képest és 1,561 milliárd euró exporttöbbletet hozott, aminek nagyobbik fele 817 millió euró a gabonakereskedelemből származott.

Kemény ősz vár a magyarokra: az igazi élelmiszerdrágulás csak most jön a boltokban

A 2023-as év nagyon nehéz lesz mind a termelőknek, mind a gyártóknak, mind a fogyasztóknak.

Az európai országokkal lebonyolított kereskedelemben 15,8 százalékkal nőtt az export és 29,2 százalékkal az import euróértéke, de ennek ellenére 2,835 milliárd euró aktívummal zárta az első hét hónapot. Oroszországba 33,5 százalékkal visszaesett az export és 139,4 százalékkal nőtt az import így a passzívum 3,790 milliárd euróra nőtt. A Németországgal lebonyolított kereskedelemből 2,450 milliárd euró többlet származott, az export 7,9, és az import 10,3 százalékos emelkedése révén. Az ázsiai országokba irányuló kivitel 11,8, az onnan eredő import 21,4 százalékkal nőtt és 9,251 milliárd euró deficittel zárta az első hét hónapot, amiből Kína 4,285, Dél-Korea 2,455 milliárd euróval részesedett.