A sikeres gyümölcstermesztés egyik legfontosabb tényezője a fajta. Egyre inkább jellemző, hogy az értékes fajtaújdonságokat nemcsak a Nemzeti Fajtajegyzékre, hanem fajtaoltalmi védettségre is bejelentik, s azt követően kerül sor az adott fajta piaci bevezetésre - írja a Nébih. A fajtaoltalomhoz szükséges vizsgálatokat az Angers-i (Franciaország) székhelyű Közösségi Növényfajta Hivatal (Community Plant Variety Office, rövidített, közismert nevén CPVO) koordinálja, együttműködve a tagországok nemzeti hatóságaival. Magyarország esetében ezt a feladatot a Nébih látja el.

Helyzetjelentés aratás után: tapasztalatok és tanulságok egy viszontagságos évben

Augusztus 24-én jön az idei ötödik Portfolio Agrár Klub.

• Az oltalmazott státusz odaítélése, párhuzamosan az egyes EU tagállamok Nemzeti Fajtajegyzékére történő felkerüléssel, a szakértők által elvégzett DUS vizsgálatokon alapul. A "DUS" során, a Nébih fajtakísérleti állomásain fenntartott referenciagyűjtemények segítségével vizsgálják a fajta megkülönböztethetőségét (Distinctness), egyöntetűségét (Uniformity) és állandóságát (Stability). 
• A fajtaoltalom elnyeréséért folyamodót (bejelentőt) jelentős vizsgálati és adminisztratív díjak is terhelik. 
• Az elnyert oltalom az Európai Unió teljes területére érvényes.
• A fajtaoltalomra bejelentett fajták nyilvános adatbázisa elérhető a CPVO honlapján, de tájékozódhatunk a hazai fajtajegyzék (Szőlő- és Gyümölcsfajták Nemzeti Fajtajegyzéke) és a Közösségi Fajtajegyzék alapján is. A fajtahasználatra vonatkozó források elérhetőségétitt gyűjtötték össze.

Az oltalmazott fajták szaporító- és ültetési anyagainak előállításához és forgalmazásához a fajta tulajdonosával (nemesítő, nemesítő intézmény, vagy egyéb, a jogokkal rendelkező fajtainnovációs vállalkozás) kötött licensz szerződésre van szükség. Ez a jogi védelem teszi csak lehetővé, hogy az a sok-sok energia, szellemi és anyagi befektetés, amely a gyakran évtizedekig tartó tudományos munka során jelentkezik, megtérülhessen a nemesítők részére és legyen lehetőségük további fejlesztésekre, munkájuk folytatására. Egyaránt érvényes ez a hazai és a külföldi fajta-előállítókra. Ezt szem előtt tartva könnyen belátható, hogy a szaporító és termesztő szektor, amely sikeres működéséhez igényli és használja a nemesítés új eredményeit, a jogszerű fajtahasználattal hozzá is járul annak továbbviteléhez, fejlődéséhez. Kétoldalú tehát a kapcsolat.

Azt is érdemes tudni, hogy az oltványelőállításhoz szükséges magas minőségű, a szaporítóanyag felügyeleti és a növényegészségügyi hatóság által ellenőrzött növényanyagok és előállítási körülmények az oltalommal védett (oltalmazott) fajták esetében kizárólag az azokat licensz szerződés birtokában szaporító üzemeknél állnak rendelkezésre. A hatóságokon kívül maga a fajtatulajdonos is figyel arra, hogy a fajtaazonos és egészséges szaporítóanyag rendelkezésre álljon, fajtája ne romoljon le. Hazánkban is egyre több faiskolai termelő és forgalmazó vállalkozás rendelkezik az oltalmazott fajták szaporítására jogosító szerződésekkel. A szerződések alapján a szaporítóanyagok értéke jelentős mértékű licensz díjjal is kiegészül, ezért ezek az oltványok, ültetési anyagok mindig drágábbak, mint az oltalomban nem részesített, ún. szabad fajtáké. Megvásárlásuk során az ültetvénytelepítők is vállalják, hogy e növényeket csak gyümölcstermelési célra használják fel, azokról a továbbszaporítás tiltott.

A Nébihhez érkeznek olyan jelzések, melyek szerint egyes üzemekben időnként sajnos felbukkannak olyan ültetvények, amelyeket oltalmazott fajtákból a nemesítői jogokról "elfeledkezve" előállított szaporítóanyagokból létesítettek. A szaporítóanyag-felügyelet nagy figyelmet kell, hogy fordítson erre is, mivel a jelenség súlyosan veszélyezteti a fajtatulajdonosok és a fajtahasználók közötti bizalmat, a gyakorlatban megvalósuló fajtainnovációt. Pedig az ágazat jövőjét főleg e kettőre: bizalomra és innovációra építhetjük. Az ellenőrzési munka során a jogszerű fajtahasználat szempontjait a fajtaoltalomban részesített fajták esetében a következő eszközökkel érvényesítik:

Nagy áttörés jöhet a magyar mezőgazdaságban: ez teheti hatékonyabbá az ágazatot

Az innováció segíti a fenntartható mezőgazdaságot.

• Bár a licensz szerződések tartalmát, aktuális státuszát hatóságunknak nincs felhatalmazása és lehetősége vizsgálni, azonban a termelőt a faiskolai ellenőrzési rendszerben felhasznált dokumentumokon nyilatkoztatják a jogszerű fajtahasználatról. 
• Fajtatulajdonosok megkeresésére rendelkezésükre bocsátják a faiskolai ellenőrzések közhiteles adatbázisából az adott fajtára vonatkozó szaporítási, forgalmazási adatokat. 
• A hatósági dokumentumok (faiskolai nyilvántartások, szaporítási és leltárjelentések, származási igazolványok) alapján megtörténik a fajtaazonosság tételes, területi ellenőrzése a szaporító üzemben. (Ha pl. arra derít fényt a szemle, hogy egy, a faiskolai táblában lévő oltalmazott fajta helyett más, ún. szabad fajta megnevezése szerepel a nyilvántartásokban, akkor a hatósági szankciók alkalmazásán kívül ki kell értesíteniük a fajtatulajdonost is. Ő polgári peres eljárásban érvényesítheti jogait.)
• Bejelentés alapján elvégezik árutermő ültetvények fajtaazonossági vizsgálatát, összevetve a kiültetett növényállományt és a szaporító üzem által átadott dokumentációt. Amennyiben eltér a ténylegesen telepített és a faiskolai szaporítóanyag származási igazolványon dokumentált fajta, akkor a hatósági szankciók mellett ugyancsak sor kerül az oltalmazott fajta tulajdonosának kiértesítésére. A biológiai alapok (törzsültetvények, szaporítóanyag források) minősége mellett, illetve ahhoz kapcsolódóan nagy szerepe lesz továbbra is a korrekt fajtahasználatnak, ezért van szükség a visszaélések kiszűrésére.