A területalapú kifizetések (SAPS) és a vidékfejlesztési támogatások egy részét is elvonná a kormány a nagyobb agrárgazdasági szereplőktől - derült ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár szavaiból, aki a kormány agrárterveiről beszélt. Az átcsoportosítási mozgástér a vidékfejlesztési támogatásoknál lehet nagyobb a versenyszféra eddigi "kiváltságainak" megnyirbálásával. A SAPS-források újraosztásához a földhasználati viszonyok átalakítására lenne szükség, ami nem megy egyik napról a másikra.

A kormány szeretne érdemben változtatni azon a helyzeten, hogy a területalapú támogatások 75 százalékát, a vidékfejlesztési támogatások pedig négyötödét a pályázók 10 százaléka kapja meg - mondta az MTI szerint Lázár János. A politikus úgy vélte, a források igazságosabb elosztásával nagyobb támogatás juthat a munkaerő-igényes ágazatoknak, mint amilyen az állattenyésztés vagy a zöldség-gyümölcs termesztés is.

Szakértők szerint az uniós területalapú támogatásoknál (SAPS) a kormány mozgástere szűkös, mivel a pénzek újraosztásához a hazai gazdálkodási szerkezetet kellene megváltoztatni. Ennek részeként pedig el kellene venni a területeket azoktól a nagy agrárcégektől, amelyek jelenleg művelik. A SAPS-forrásokat ugyanis a földhasználó piaci szereplők vehetik igénybe, mégpedig az uniós szabályozás szerint alanyi jogon. Így a kormánynak nincs mérlegelési lehetősége abban, hogy a területalapú pénzeket kik vehessék fel.

Érvényes földhasználati szerződések vannak

A területek legfeljebb akkor kerülhetnek új földhasználókhoz, ha a jelenleg érvényes földhasználati szerződések lejárnak. Ez pedig hosszadalmas folyamat lehet, mivel a földpiacon a mai földhasználók a földtulajdonosokkal akár 20 évre szóló haszonbérleti szerződéseket is köthettek. Ezért hiába csökkentette a tavaly elfogadott új földforgalmi törvénnyel a parlament az eddigi 2500 hektáros (50 ezer aranykoronás) birtokmaximumot 1200-1800 hektárra, ennek hatása a hazai birtokszerkezetben csak fokozatosan és jóval később mutatkozhat meg, mivel a nagyobb gazdaságok pluszterületeiket nem veszítik el azonnal a hatályban lévő szerződések miatt.

A kormány elvileg újabb jogszabályi módosításokkal megnyirbálhatná az agrárcégek úgynevezett elő-haszonbérleti jogosítványait is, amellyel azt is megakadályozhatná, hogy 1200-1800 hektáros területeiket is visszabérelhessék. Bárkik is kapnának azonban helyettük nagyobb földbérlési esélyt, az érvényes haszonbérleti megállapodások lejártát nekik is meg kellene várniuk, tehát a SAPS-pénzek újraosztásában e megoldás sem hozhatna azonnali változást.

Az állami földeknél nagyobb a mozgástér, de...

Némileg más a helyzet az állami termőföldeknél, mivel ezeknél nagyobb a kormány mozgástere. Ezt mutatja a tavalyi példa is, amikor 250 ezer hektárnyi állami területre írtak ki haszonbérleti pályázatokat, holott a meglévő szerződések egy része még évekig - legkésőbb 2017. március 31-ig - érvényben lesz. Bár a földek jelentős részét az eddigi használók elvesztették, az új bérlők csak akkor léphetnek majd birtokba, ha a hatályos haszonbérleti megállapodások lejárnak, így addig nem férhetnek hozzá az uniós területalapú támogatásokhoz sem.

Nagyobb lehetőség kínálkozik a vidékfejlesztési támogatások gyors átrendezésére, mivel a hétéves uniós pénzkeret felosztásáról a tagállamoknak kell kidolgozniuk saját programjaikat, így itt jobban lehet érvényesíteni új támogatáselosztási szempontokat. Egyébként pontosan a vidékfejlesztési kasszával kapcsolatban merül fel, hogy az 1300 milliárd forintra becsült hétéves keret "pályázatos forrásainak" felhasználása a földművelésügyi tárcától a Lázár János felügyelete alá tartozó Miniszterelnökséghez kerül. (Egyelőre azonban nem tudni, konkrétan mit kell érteni "pályázatos" pénzek alatt).

Sok múlik a vidékfejlesztési kasszán

A vidékfejlesztési támogatások átrendezése azért is izgalmas kérdés, mert az agrárpiaci szereplők esetleges fejlesztéseikhez elsősorban innen juthatnak uniós agrárforrásokhoz. Köztudott, hogy az ágazati vállalkozások jelentős része versenyképességi gondokkal küzd, így továbbra is szüksége lenne támogatott fejlesztésekre. Ezért a versenyszférában szereplő és a teljes agrárszektor eredményeinek jelentős részét adó nagyobb cégek számára kifejezetten kedvezőtlen lenne, ha a kormány a fejlesztési pénzek zömét a kisebb agrárszereplők számára csoportosítaná át.

Ráadásul a vidékfejlesztési tárca éppen nemrég tette egyértelművé, hogy az új uniós költségvetési ciklusban kiemelten kívánja kezelni az élelmiszeripar fejlesztését. Lázár János bejelentése után most felveti a kérdést, hogy a kormány pontosan mely vállalkozói kör számára kívánja hozzáférhetővé tenni az uniós vidékfejlesztési pénzeket.