Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ahogy Arlie McCarthy, a Cambridge-i Egyetem kutatója fogalmazott, ezek a hajók az egész világot bejárják. Ez pedig azt jelenti, hogy szinte bárhonnan érkezhetnek potenciálisan invazív fajok az Antarktiszra. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek az idegenhonos élőlények pedig teljesen megváltoztathatnak egy ökoszisztémát. Új élőhelyeket hozhatnak létre, és megnehezíthetik az antarktiszi állatok számára, hogy megtalálják saját helyüket - tette hozzá Arlie McCarthy.
A tudósok szerint sokkal szigorúbb intézkedésekre van szükség, hogy a hajókon ne juthassanak a területre az Antarktisz élőhelyeit potenciálisan károsító fajok. A hajótesteket kamerákkal kellene megfigyelni és gyakrabban kell tisztítani. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) és a Cambridge-i Egyetem tudósaiból álló kutatócsoport műholdas adatokat és a nemzetközi hajózási adatbázist használva határozták meg az antarktiszi forgalom sűrűségét és a hajók kiindulási helyét. A kutatókat meglepte, hogy a hajók nem egy csak egy kiindulási hely és a célállomás között ingáznak, hanem mozgásuk során összekapcsolják az Antarktisz egyébként teljesen lakatlan, izolált területeit a világ több mint 1500 kikötőjével.
Minden tengeri faj, mely meg tud kapaszkodni a hajótesten és túléli az Antarktiszra tartó utat, invazív fenyegetést jelent. Különösen veszélyesek a kagylók, rákok, algák, mivel ezek a hajótesthez rögzítik magukat. A kagylók például megélnek a sarkvidéki vízben és könnyen terjednek. Vízszűrésükkel megváltoztatják a tengeri táplálékláncot és a körülöttük lévő víz összetételét is.
- mondta Arlie McCarthy.
Hasonlóképpen vélekedett a Cambridge-i Egyetem professzora is. David Aldridge szerint az Antarktisz őshonos fajai izoláltan éltek az elmúlt 15-30 millió évben. Ezért az invazív fajok jelentik a legnagyobb fenyegetést a sarkvidék biodiverzitása számára.
A turizmus erősen szabályozott a régióban, a turistahajóknak biológiai védelmi protokollt kell követniük. A mostani vizsgálat szerint az antarktiszi területekre érkező látogatások 67%-a turisztikai jellegű. A kutatóhajók 21%-ot, a halászhajók pedig 7%-ot tesznek ki. Az Antarktiszi Utazásszervezők Nemzetközi Szövetsége szerint a 2019-2020-as szezonban több mint 70 ezren látogatták meg a régiót.
