Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
December 1-jén 2,7 millió volt a sertések száma, az állományon belül az anyakocák száma egy év alatt 4,1 százalékkal 157 ezerre csökkent. Az elmúlt évben a vágósertés felvásárlási ára 386 forint volt, ami 12 százalékkal alacsonyabb az előző évinél és 2018 óta nem volt ilyen alacsony. Az alacsony átvételi ár magasabb előállítási költségekkel párosult, elsősorban a takarmányok és az energia jelentős drágulása következtében. A felvásárolt vágósertések száma (3,9 millió) 2020-hoz képest 3,5 százalékkal nőtt, az átlagos tömegük 117 kilogramm volt.
Tavaly csaknem ötmillió sertést vágtak le a vágóhidakon és az egyéni gazdaságokban összesen, ami 195 ezerrel (4,1 százalékkal) többet az előző évinél.
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!
Egyre több húsfeldolgozó mondja fel a szerződéseit: súlyos a helyzet a sertéspiacon
Az állományok felszámolását mutatja, hogy a vágóhidakon levágott anyakocák száma 17 százalékkal nőtt és elérte a 89 ezret. Magyarországról a múlt év január-novemberében 30,1 ezer tonna élősertést exportáltak, ami 8,8 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A legfontosabb célországok közé továbbra is Románia, Hollandia és Ausztria tartozik, az export 86 százaléka ment ebbe a három országba. Az élőállat-import (66,3 ezer tonna) 3,3 százalékkal kevesebb volt, mint az előző év első tizenegy hónapjában. Behozatal szempontjából a legfontosabb partnerek Szlovákia, Horvátország és Németország, az import 91 százaléka ebből a három országból érkezett 2021 januárja és novembere között. A sertéshús kivitele 8,5 százalékkal, 149,4 ezer tonnára nőtt 2021 első tizenegy hónapjában a megelőző év azonos időszakához képest. A növekvő export mellett az import is 7,4 százalékkal emelkedett, 129,9 ezer tonna volt, így továbbra is nettó exportőr maradt az ország.
Vallott a szakértő: fel kell készülni arra, hogy még drágábbak lesznek az élelmiszerek
Tavaly december elején a szarvasmarha-állomány 902 ezer volt, 31 ezerrel csökkent egy év alatt. A 420 ezer darabot számláló tehénállomány egy év alatt több mint 6 ezerrel, öt év alatt összességében 38 ezerrel gyarapodott. Az elmúlt évben 59 ezer vágómarhát vásároltak fel, az egy évvel korábbinál 18 százalékkal többet. A kilogrammonkénti 483 forintos felvásárlási átlagár 13 százalékkal volt magasabb az előző évinél. 2021-ben összesen több mint 115 ezer szarvasmarhát vágtak le a vágóhidakon és az egyéni gazdaságokban, ami 4 ezer darabbal (3,6 százalékkal) volt több, mint 2020-ban. Az összes vágás 60 százalékát adó tehenek száma nem változott. A levágott borjak és fiatal szarvasmarhák száma ugyanakkor összességében 30 százalékkal nőtt. A múlt év első 11 hónapjában az élőszarvasmarha-export 22 százalékkal, 69,7 ezer tonnára emelkedett, az import 2,7 százalékkal csökkent. A kivitt marhahús mennyisége 2021. január és november között 12, míg a húsimport 18 százalékkal csökkent 2020 első tizenegy hónapjához viszonyítva.
A tehéntej felvásárolt mennyisége 4,6, felvásárlási átlagára 7,4 százalékkal haladta meg 2021-ben az egy évvel korábbit. A termelőknek literenként átlagosan 114 forintot fizettek a tejért, ami 7 forinttal több az előző évi átlagárnál. A tyúkok száma 2021. december 1-jén 32,1 millió volt, egy év alatt 11 százalékkal emelkedett. A 9,1 milliós tojóállomány lényegében megegyezett a 2020. decemberivel. A tavalyi évben a vágótyúk felvásárlási átlagára az előző évhez képest 13 százalékkal emelkedett, kilogrammonkénti ára elérte a 291 forintot. A vágótyúkok felvásárolt mennyisége (174 millió darab) 5,0 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál. Az étkezési tyúktojás darabonkénti 21 forintos felvásárlási ára 5,2 százalékkal magasabb volt a 2020. évinél. A kacsaállomány 43 százalékkal, 4,2 millióra, a lúdállomány 19 százalékkal, 952 ezerre emelkedett az előző évi mélypont után.
Megőrülnek a románok ezért a magyar húsért: úgy veszik, mint a cukrot
A pulykaállomány 2,6 millió volt, ami 3,8 százalékos csökkenést jelent 2020 decemberéhez viszonyítva.
A vágókacsa felvásárlási átlagára kilogrammonként 10 százalékkal 352 forintra, a vágólúdé 16 százalékkal 728 forintra, a vágópulykáé 9,0 százalékkal 414 forintra emelkedett az előző évhez képest. Ugyanekkor vágókacsából 5,8 millióval (38 százalékkal), vágólúdból 274 ezerrel (14 százalékkal) többet, vágópulykából 447 ezerrel (7,6 százalékkal) kevesebbet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. Folytatódott a juhállomány évek óta tartó csökkenése: december 1-jén a juhállomány 6,0 százalékkal 887 ezerre csökkent, az anyajuhok száma 4,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól és 720 ezer volt. A vágójuh kilogrammonkénti 1159 forintos felvásárlási átlagára 21, míg a felvásárolt mennyisége (258 ezer darab), 3,8 százalékkal nagyobb volt az előző évinél.
-20220718.jpg)
