Magyarország víziszárnyas állománya 2015-2020 között erősen hullámzó képet mutatott. Amíg 2015-ben a hazai lúdállomány valamivel több, mint 1 millió példányból állt, a következő években 1,2 és 1,3 millió között mozgott. 2019-ben azonban határozott visszaesés volt tapasztalható a lúdállományban, amely az év során 12%-kal csökkent, így az állatok száma 2019. december 1-jén 1,2 milliót tett ki. A 2020-as évben még komolyabb visszaesést regisztrált a KSH, ugyanis a madárinfluenza újbóli felbukkanása miatt az év végén az állomány mintegy 29%-kal, 798 ezer egyedre csökkent.

A kacsaállomány alakulása még nagyobb ingadozásokat mutatott a vizsgált időszakban. Amíg 2015-2016 között valamivel több mint 4 millió példányt tartottak a magyar baromfitenyésztők, ez 2017-re 4,7 millióra ugrott, majd 2018-ban megközelítette a 4,9 milliót is. Ehhez képest 2019-ben 8,1%-kal, mintegy 4,5 millióra esett vissza az állomány, a 2020-ban pedig - ugyancsak a madárinfluenzából kifolyólag - a kacsaállomány 32%-kal, közel 3 millióra (2,97 millió) esett vissza.

A nagyobb méretű állománycsökkenések mögött általában a hazánkban most már rendszeresnek mondható madárinfluenza-kitörések állnak, amikor is a vírussal érintett állattartó telepeken tízezres, ha nem százezres nagyságrendben kell leölni az állatokat. A 2020-as előzetes adatok vizsgálatánál azonban még egy tényezőt figyelembe venni: ettől az évtől fogva megváltozott a KSH adatgyűjtésének módszertana, és a közölt számok innentől kezdve csak a gazdaságküszöböt elérő adatszolgáltatók adatait tartalmazzák.

A 2020-as év után se lélegezhettek fel a magyar baromfitartók, a madárinfluenza ugyanis kétszer is, tavasszal és ősszel is felütötte a fejét az országban. Az őszi járványkitörés során mintegy 420 ezer víziszárnyast kellett leölni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) decemberben elárulta az Agrárszektornak, hogy 2021-ben a legtöbb leölés a tavaszi járványkitörés idején a házityúkállományokban volt, az őszi járvány azonban a kacsákat érintette. A 2020-as járvány alkalmával a víziszárnyas állományban volt a legnagyobb a betegség felszámolása kapcsán a veszteség, 3 195 308 állatot kellett akkor leölni.

Brutális károkat szenvedtek el a magyar állattartók: súlyos veszteség érte a gazdákat

Vírusok árnyékában a magyar baromfitartók.

A baromfitenyésztők között akkora az elkeseredés, hogy hogy a baromfitenyésztők már tüntetésekre készültek az ágazatban kialakult helyzet miatt. A kacsa- és libatenyésztők ugyanis már két negyedévre vonatkozóan is csak a töredékét kapták meg az államtól a nekik járó állatjóléti támogatásoknak. Az áremelkedések és az elszálló termelési költségek mellett ez már túl nagy érvágás a termelőknek, ezért többen is arra kényszerültek, hogy befejezik a működést, mások pedig elbocsátásokat lengettek be. Mindezek miatt komoly csődhullámra számítanak az ágazatban. A kialakult helyzet miatt a bajba került állattenyésztők aláírásgyűjtést is tartottak, és mintegy 300-an kérték a rendkívüli közgyűlés összehívását a Magyar Kacsaszövetségnél, valamint azt, hogy a szövetség kezdeményezzen ágazati egyeztetéseket a minisztériummal. A termelők február 4-én, a Bács-Kiskun megyei Mélykúton tartottak országos demonstrációt és gyűlést. Az esemény hírére Nagy István agrárminiszter Facebook-oldalán jelezte, hogy megszakítja amerikai útját, hogy hazautazzon a mélykúti tüntetésre, ahol február 4-én bejelentette, hogy a kormány egyszeri 1,9 milliárd forint forrást biztosít a kacsa- és libatartók számára. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy mindez elég lesz-e a baromfitenyésztők bizalmának visszaadására. A Baromfi Termék Tanácson (BTT) belül működő Magyar Kacsaszövetség és Magyar Lúdszövetség intézőbizottsága február 7-én, hétfőn felajánlotta lemondását. A két szövetségnél megkezdődnek a tisztújítással kapcsolatos előkészületek