Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A baromfihús-ágazat az évtized elejét jellemző kedvező konjunktúrát követően fordulóponthoz érkezett, lassabb növekedés, nagyobb verseny, növekvő kockázat és volatilitás jellemzi. A globális húsfogyasztás is lassuló dinamikát mutat, a legnagyobb növekedés a fejlődő régiókban várható. A hazai baromfihús-fogyasztás az elmúlt 15 évben közel duplájára nőt (jelenleg 21 kg/fő/év), míg a pulykáé közel felére csökkent (jelenleg 4 kg/fő/év).
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.A baromfihús szegmensen belül a pulykahúsnak korlátozott a hazai és exportpiacokon való növelési lehetősége, alacsony a tudatos vásárlás aránya. Míg a brojler jellemzően a pulyka helyettesítő termékeként funkcionál, és a legtöbb piacon olcsóbb, addig a prémium keresletet a kacsa és liba dominálja. A hazai termelés közel egy évtizede stagnál, jelenleg a teljes EU-s pulykatermelés 4,7 százalékát adjuk. A hazai termékpálya jelenleg erősen koncentrált és integrált, nagyságrendileg 1500 tartási helyen hizlalnak pulykát, ezek negyede nagy létszámú. Két nagy integrátor (Gallicoop és Gallfood) fedi le a teljes vágópulyka-termelés és -vágás kétharmadát.
Az ágazatról a Szentesen pulykaneveléssel foglalkozó vállalkozás, a Migallo Farm Kft. ügyvezetőjével, Miklós István Zoltánnal beszélgettünk. Mint mondja, nehéz év volt a tavalyi az ő életükben is, mégis folyamatos fejlesztésekben gondolkozik, és optimistán tekint a következő időszak elé. A hazai baromfiágazatot sem kímélték a kihívások az elmúlt időszakban.
Miért éppen az pulykatenyésztésre esett a választása?
Mielőtt a családi gazdálkodásba belevágtunk volna, egy pulykatelepen dolgoztam, ahol megtetszett az állattartás, így igyekeztem mindent elsajátítani már ekkor a pulykahizlalással kapcsolatban. Hosszú évek alatt sikerült is egy jól működő gazdaságot felépítenünk, melyet folyamatosan próbálunk fejleszteni. Az elmúlt nehéz időszak minket is próbára tett, de úgy gondoltuk, hogy egy újabb tevékenységbe kezdeni nagyobb rizikó lehet, mint a jelenlegit fenntartani és fejleszteni.
Mikor vágtak bele a gazdálkodásba, és milyen technológiával?
A gazdálkodást 35 évvel ezelőtt kezdtem, akkor még fóliasátorban neveltük a pulykákat. Majd hosszú évek beruházásait és fejlesztéseit követően most már hűthető-fűthető ólakban tartjuk az állatokat. Ahogy az imént említettem, a versenyképes működéséhez elengedhetetlen a folyamatos fejlesztés és beruházás, ezért öt évvel ezelőtt megvásároltam az Árpád-Agrár Zrt. felsőréti telephelyét. A telephelyen 2020-ban fejeztük be a beruházást, amelynek következtében a hatból négy pulykanevelő ólat a kor előírásainak megfelelően modernizáltunk. Ez egyebek mellett a hőszigetelést és az energiahatékonyságot érintette. Az állatok ellátása ma már teljes egészében számítógépes vezérléssel történik.
A hazai pulykahúsfogyasztás évek óta csökkenő tendenciát mutat. Hogy jellemezné a hazai piacot, és hol lehetnek a kitörési pontok?
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem igazán érzékeljük a hazai pulykahúsfogyasztás csökkenését. Ez nagy valószínűséggel a Gallicoop Zrt.-vel kötött integrációs szerződésünknek is köszönhető, mivel így a betelepített egyedeket a nevelési idő elteltével mind elszállítják. Mindazonáltal kitörési pont lehetne, ha a köztudatában erősebb nyoma lenne a hazai nevelésnek, az ellenőrzött keretek között folyó takarmányozásnak és pulykahúsfogyasztás promotálásának.
Termelési szerkezetében mekkora arányt képvisel a hazai és a külföldi értékesítés? Az export tekintetében látnak-e még fejlődési lehetőséget?
Családi gazdaságunk teljes egészében belföldre értékesít, az előbb említett integrációs szerződés köt is minket ebben. Emiatt külföldi piacra nem is tervezzük az értékesítést.
Mennyiben segíti, illetve ösztönzi üzleti tevékenységüket a finanszírozó bank szerepvállalása? Hogyan vélekednek az üzem kilátásairól? Terveznek-e beruházást?
A banki hozzájárulás nagymértékben segíti az üzleti tevékenységünket, a beruházások finanszírozása saját erőből sajnos a jelenlegi helyzetben nem valósulhatott volna meg. A közeljövőben ismét számítunk a Takarékbank segítségére és szakmai felkészültségére, mivel a már említett felsőréti telephelyünket teljes mértékben az európai uniós előírásoknak megfelelően szeretnénk a jövőben üzemeltetni. Ehhez a még felújításra váró két ólat szeretnénk modernizálni, hűtés-fűtés, valamint takarmányozás tekintetében. Ezek megvalósulásával már az egész telephelyünk a jelenkor technológiai elvárásainak megfelelően tud majd működni, és nem utolsósorban állategészségügyi szempontból is kimondottan korszerű telepet tudunk majd üzemeltetni. A beruházások következtében kapacitásunk is bővülne, köszönhetően a nagyobb súlyra hizlalásnak.
Az eredeti interjú a Takarékbank Agrárláz 2021 című kiadványában jelent meg.
