Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Egyes mikrobák képesek lebontani a természetes poliésztert, amely például a paradicsom vagy az alma héjában található. Mivel a tehenek tápláléka tartalmazza ezeket a természetes poliésztereket, a tudósok sejtették, hogy gyomrukban bőségesen élnek olyan mikrobák, amelyek képesek lebontani az összes növényi anyagot - írja az Infostart. Az elmélet tesztelésére Doris Ribitsch, a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének kutatója és kollégái egy ausztriai vágóhídról szereztek be a szarvasmarhák bendőjében termelődő folyadékot - számolt be róla a The Guardian brit napilap.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
Itt a böfimaszk teheneknek: de miért van erre szükség?
Háromféle poliészterrel próbálták ki a folyadékot: szintetikus polimerrel, amelyet általában textíliákban és csomagolóanyagokban használnak, biológiailag lebomló műanyaggal, amelyet komposztálható műanyagzacskókhoz használnak és egy megújuló erőforrásokból előállított bioalapú anyaggal. Mindegyik műanyagot egyébként film- és porformában is tesztelték.
Meglepő lett az eredmény
A szarvasmarha gyomrában élő mikroorganizmusok mindhárom műanyagot képesek lebontani a laboratóriumi körülmények között. A műanyagporok gyorsabban bomlottak le, mint a műanyagfólia - derült ki a vizsgálat során. Úgy tűnik, a bendőfolyadékban nemcsak egyféle enzim van jelen, hanem különböző enzimek működnek együtt a lebontáson. A következő lépésként a bendőben lévő több ezer mikroba közül azonosítani kell a műanyag lebontásában kulcsfontosságúakat, majd az általuk termelt enzimeket. Ha az enzimeket azonosították, akkor azokat elő lehet állítani és újrahasznosító üzemekben is lehet alkalmazni.
A műanyaghulladékot egyelőre többnyire elégetik és csak kisebb mértékben hasznosítják újra. Egy másik módszer lehet a kémiai újrahasznosítás, de az sem környezetbarát folyamat. Más kutatók már előrébb járnak a műanyagot lebontó enzimek előállításában: szeptemberben például két külön enzim összekapcsolásával egy szuperenzimet fejlesztettek ki. A két enzimet még 2016-ban egy japán hulladéktelepen felfedezett műanyagevő bogárban találták meg. A kutatók 2018-ban bemutatták az első enzim mesterséges változatát, ami néhány nap alatt elkezdte lebontani a műanyagot. A szuperenzim azonban hatszor gyorsabban dolgozik. Április elején pedig a francia Carbios cég mutatott be egy olyan enzimet, ami mindössze 10 óra alatt bontja le a műanyagpalackok mintegy 90 százalékát.
