A prognózis az EU-27 tagállamaira vonatkozóan mutatja be az unió mezőgazdasági piacainak, valamint a globális piaci változásoknak a középtávú ─ a 2021-2031-as évek közötti időszakra vonatkozó ─ kilátásait. Az agrárpiacok elemzése a mezőgazdasági termelésre és kereskedelemre vonatkozóan a 2021-es év szeptemberének végén rendelkezésre álló információkra, valamint az Európai Bizottság által használt agrárgazdasági modellre támaszkodik ─ olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. A globális előrejelzések a legfrissebb makrogazdasági és piaci adatokkal frissített, az OECD-FAO által a 2021-2030. közötti időszakra vonatkozóan kiállított mezőgazdasági előrejelzéseken alapulnak.

A világjárvány következtében kialakult változó helyzetre, valamint a Közös Agrárpolitika (KAP) reformcsomagjának elfogadása és a tagállamok Stratégiai Terveinek benyújtása kapcsán fellépő késedelemből fakadó bizonytalanságokra való tekintettel a középtávú előrejelzés összeállítása során az Európai Bizottság kiemelt figyelmet fordított a bizonytalanságok elemzésére. A NAK hangsúlyozta, hogy a Bizottság az előrejelzésben csak és kizárólag a már végrehajtott szakpolitikai változások, valamint a 2021-es év szeptemberének végéig elfogadott szabadkereskedelmi megállapodások hatásait elemezték. A prognózisok a 2021 novemberében érvényben lévő mezőgazdasági és kereskedelmi politikákat tükrözik, emiatt pedig nem veszik figyelembe sem az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) ─ különösen a "Termelőtől a fogyasztóig" és a "Biodiverzitás" stratégiák ─ célkitűzéseinek és intézkedéseinek várható hatásait, sem pedig a 2021. december 6-án megjelent KAP reformcsomag elemeit, ennek ellenére a 2021-2027-es többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos költségvetési számadatok aktualizálásra kerültek. Az EU-27 és az Egyesült Királyság közötti kapcsolat tekintetében pedig a 2021. január 1-jétől ideiglenesen alkalmazott EU-Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodásban rögzítetteket vették alapul.

Általánosságban elmondható tehát, hogy az állattenyésztési ágazatokban az elkövetkező évtizedben a fenntarthatósági célkitűzések mind a termelők, mind a fogyasztók körében várhatóan sokkal hangsúlyosabb szerepet fognak kapni. A meghatározott és meglehetősen ambiciózus célkitűzések elérése érdekében meghozandó intézkedések végrehajtása vélhetően a teljes élelmiszerláncban jelentős hatást fog gyakorolni az EU termelésének növekedési ütemére.

A piaci helyzet alakulása az EU kiskérődző ágazatában

Általánosságban elmondható, hogy az unió juh- és kecskehús termelése és fogyasztása az előrejelzések szerint várhatóan kismértékben növekedni fog a következő időszakban. Az élő állatok exportja, elsősorban az állatjóléttel ─ és ezen belül is kiemelten a nagy távolságra történő, nyolc órát meghaladó szállításokkal ─ kapcsolatos aggályok és egyes kereskedelmi célpontokat érintő pénzügyi kockázatok miatt viszont szinte biztosan csökkenni fog.

A húsexport várhatóan javulni fog az Egyesült Királysággal és a közel-keleti partnerekkel folytatott kereskedelem konszolidációja, valamint a további piacbővítések következtében. A juhhús importjának helyzete előreláthatólag rövid távon helyre fog állni, de arra lehet számítani, hogy Új-Zéland inkább az ázsiai piacokra fog összpontosítani.

A húsfogyasztás várható alakulása

A világ húsfogyasztása várhatóan továbbra is évi 1,4%-kal fog növekedni a növekvő népességnek és a fejlődő országok magasabb jövedelem szintjének köszönhetően. Világszinten a jelenlegi 37,3 millió tonna mellett további 3,4 millió tonna húsimportra lesz szükség ahhoz, hogy számos országban a hazai fogyasztás és termelés közötti különbség kiegyenlíthető legyen.

A koronavírus-járvány miatti fogyasztáscsökkenés, a kínai húshiány, továbbá a fogyasztók környezettudatosságának, az egészségügyi megfontolásoknak és a kényelmi szempontok változásának hatására azonban az egy főre jutó uniós húsfogyasztás az előrejelzések szerint ─ a világszintű trenddel szemben ─ a 2021-es évben mért 67,7 kg/fő értékről 2031-re 66,9 kg/fő értékre fog csökkenni, mely egy évtized alatt 0,8 kg/fő fogyasztáscsökkenést fog jelenteni.

Ebből a jelenlegi teljes, 67,7 kg/fő értéket kitevő húsfogyasztásból a juhhúsfogyasztás 1,3 kg/fő értéket tesz ki. Általánosságban elmondható tehát, hogy a juhhús fogyasztása kevésbé érzékeny az árváltozásokra, azonban a vallási ünnepekhez kapcsolódó, szezonális keresleti viszonyok alakulásai erőteljesen befolyásolhatják az árakat az év során.

Az EU juh- és kecskehúspiaci mérlege

Az EU juhhústermelése a 2021-2031. közötti időszakban várhatóan kismértékben, évi 0,3%-kal, 660 ezer tonnára fog nőni, amelyet a termeléstől függő önkéntes támogatás, a szűkös világpiaci kínálat és a termelői árak javulása is eredményez. A termelés legjelentősebb része továbbra is néhány uniós tagállamban összpontosul majd, így a későbbiekben is várhatóan Spanyolország, Görögország, Franciaország és Írország fogja előállítani az Európai Unió teljes juhhús termelésének több mint 50%-át. A 2020-as adatok szerint ugyanis a spanyol, a görög, a francia és az ír vágások adták a teljes uniós termelés több mint felét. Fontos, hogy a termelés a bruttó hazai termelésnek felel meg, a kereskedelemben az élő állatok is szerepelnek. Az élő állatok exportja az unióban 2031-re várhatóan 38 ezer tonnára fog csökkenni, mely a 2021-es értékekhez képest 33%-os mérséklődést fog jelenteni. Az előrejelzések szerint az unió húsexportja 2022-ben egyébként várhatóan helyre fog állni.

Az Egyesült Királyság importja jelenleg az EU húsexportjának közel felét képviseli. Továbbra is nagy a bizonytalanság az Egyesült Királyság és Ausztrália, valamint Új-Zéland közötti kereskedelmi megállapodásnak az EU exportjára gyakorolt lehetséges hatásaival kapcsolatosan. Elmondható azonban, hogy ha a Covid-19 világjárvány következtében fellépő közlekedési/szállítási problémák megoldódnak, az uniós behozatal rövid távon helyreállhat. A főbb import partnerországok mind az élő állat, mind pedig a hús tekintetében továbbra is a Közel-Keleti és Észak-Afrikai országok, valamint az Egyesült Királyság maradnak.

Annak ellenére, hogy az EU továbbra is jelentős exportcélpont marad Új-Zéland várhatóan inkább a közelebbi ázsiai piacokra fog összpontosítani. Míg Ausztrália előre láthatóan kitölti az EU új vámkontingensét, addig Új-Zéland termelési kapacitása valószínűleg nem lesz képes kiszolgálni az ázsiai és az európai piacokat egyaránt.

A juhhús árak alakulása

A 2021-es évi árcsúcsot követően az uniós árak várhatóan a világpiaci árak alakulását követve fognak változni. Az előrejelzés a 2022-es évben várható árcsökkenést követően 2031-ig az EU-s árak helyreállását vetíti előre. Várhatóan azonban továbbra is jelentős különbség marad az EU és a világpiaci (Új-Zéland, Ausztrália) árak között, ami az említett két ország alacsonyabb termelési- és munkaerőköltségeinek és a világpiaci árak alacsonyabb nyomását tükrözi.

Az EU bruttó hazai termelése a jelenlegi átlagos 640 ezer tonna értékről várhatóan 2031. évre 662 ezer tonnára fog növekedni, ami a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 0,3%-os mérséklődést követően egy 0,3%-os növekedést jelenthet. Az élő állat importja az elkövetkező évtizedben 6%-os, az élő állat exportja pedig 4,6%-os mérséklődést fog mutatni. A nettó termelés a jelenlegi átlagos 583 ezer tonna értékről egy évtized múlva várhatóan 626 ezer tonnára fog növekedni, ami a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 1,1%-os mérséklődést követően egy 0,7%-os növekedést jelenthet.

A hús importja a jelenlegi 147 ezer tonna átlagos értékről 2031-re várhatóan 166 ezer tonnára fog növekedni, ami a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 3,9%-os mérséklődést követően 1,3%-os növekedést jelenthet. A hús export a jelenlegi 55 ezer tonnányi átlagos értékről 10 év múlva előreláthatólag 65 ezer tonnára fog növekedni, ami a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 5,4%-os emelkedést követően további 1,7%-os emelkedést jelenthet. A nettó hús kereskedelem tekintetében a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 6,8%-os mérséklődést követően a 2021-2031. közötti időszakban 1%-os emelkedés várható.

Ami a fogyasztás illeti, a a jelenlegi 675 ezer tonna átlagos értékről 2031-re várhatóan 726 ezer tonnára fog növekedni, ami a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 2,2%-os csökkenést követően 0,7%-os emelkedést jelenthet. Az egy főre jutó húsfogyasztás a jelenlegi 1,3 kg/fő értékről 1,4 kg/fő értékre emelkedhet 2031-re, mely növekedés elsősorban a húsfogyasztás diverzifikációjának, az EU népesség változásának, és a vallási hagyományoknak, valamint a migrációnak lesz köszönhető. Az piaci árak tekintetében a 2011-2021. közötti időszakban tapasztalt 2,7%-os emelkedést követően további 0,8%-os emelkedés várható.