A publikációból kiderül: legutóbb a COVID-járvány előtt, 2018-ban készült országos reprezentatív kutatás a magyar kutyatartó háztartások számát és szokásait illetően, ekkor a magyar kutyatartó háztartások arányát 36%-ra mérték: ez utóbbi szám az új felmérés alapján 2021-re 50,4%-ra emelkedett - olvasható az Agrárminisztérium közleményében.  Jelen tanulmányukban a szerzők (Vetter Szilvia és Vizi Veronika - Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ; valamint Ózsvári László - Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszék) kvantitatív vizsgálat alapján, reprezentatív mintán mutatják be a kutyatartási szokások alakulását 2021 nyarán Magyarországon, rámutatva többek között a kutyatartó háztartások jelentősen megnövekedett arányára, a kutyatartók demográfiai jellemzőinek változásaira, a kutyaválasztás és a kutyatartás aktuális szempontjaira.

Óriási siker: őshonos magyar kutyafajtát vettek nyilvántartásba Amerikában

Hatalmas elismerés érte a magyar terelőkutya-fajtát.

A kutatás többek között a következő eredményeket hozta:

• A gazdás kutyák száma a kutatás szerint 2,8 millió felett van. Ha ehhez hozzáadjuk a gazdátlan egyedeket, alappal feltételezhető, hogy Magyarországon a kutyák száma jócskán meghaladja a 3 milliót, amely szám nagyobb az eddigi legtöbb becslésnél.
• A legtöbben egy kutyát tartanak (33,4%), a háromnál többel rendelkező gazdák száma csupán 1%.
• Az ebtartók nagyobb arányban nők (56,3%), az egyes életkori csoportok közül némileg kiemelkednek a 60 év felettiek (23,3%). (2018-ban még több férfi tartott kutyát, mint nő, és a negyvenes korosztályra volt leginkább jellemző az ebtartás).
• Viszonylag kevés a menhelyekről, gyepmesteri telepekről örökbe fogadott ebek aránya (14,5%).
• A gazdák nagy része nem egy átgondolt kiválasztási folyamat révén jutott állatához, hanem ismerőstől fogadta be (21,7%), ajándékba kapta (22,1%), az utcáról fogadta be (7,4%), vagy örökölte (2%).
• Sokan szinte - vagy teljes mértékben - véletlenszerűen jutnak a kutyájukhoz, nem mérik fel annak valós igényeit, ami később ember- és állatvédelmi problémák forrása lehet.
• A gazdák többsége úgy érzi, hogy inkább (33,8%), vagy teljes mértékben (46,5%) tisztában van az őket érintő jogi kötelességekkel.
• Párhuzamosan azzal a ténnyel, hogy a többség inkább elégedett kutyája engedelmességével, a 84,7%-uk se iskolába, se kiképzőhöz nem viszi a kutyáját, és nem is tervezi ezt.
• A felmérés megmutatta, hogy az ebtartók - nagyon kevés kivétellel - egyetértenek azzal, hogy a felelős állattartás alapjait már gyerekkorban érdemes elsajátítani (98,3%), és azzal is, hogy az állam (Agrárminisztérium) támogassa az országos ivartalanítási akciót (95,2%).

Hihetetlenül népszerű a Gazdijogsi program: már több ezren jelentkeztek rá

Egyre többen jelentkeznek a felelős állattartást támogató képzésre.

Az állatok nagy száma azt is jelzi, hogy növekvő szükség van állatokkal foglalkozó, megfelelően képzett szakemberekre, pl. állatorvosokra, valamint kutyatartást segítő árucikkekre és kutyabarát szolgáltatásokra is. A kutatás az Agrárminisztérium és a NÉBIH "Gazdijogsi" programjának keretei között készült.