Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Amikor a hazai versenyképes fehérjenövényekről beszélünk, egyrészt a magas fehérjetartalmú kalászosok jöhetnek szóba, másrészt pedig a szója, amiből viszont messze nem vagyunk önellátóak - elemezte a helyzetet előadásában Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. Ők az időarányos vetőmageladás alapján úgy becsülik, hogy 2017-ben a tavalyi bő 60 ezer hektáros szójatermő terület 80 ezerre is emelkedhet, 2018-ban pedig 90 ezer fölé mehet. Érdemes is megfontolni a termesztését, hiszen e fehérjenövényünk hektáronként 120 kilogramm hatóanyagot hagy maga után a talajban tiszta nitrogén formájában, ami - összesítve - 1,7 milliárd forint "ajándékot" jelent a magyar gazdák számára.
A világban az elmúlt fél évszázadban óriási változások történtek, míg ugyanis 1964-ben csupán 30 millió tonna volt a globális szójatermelés, tavaly már rekordmagasságba, 337 millió tonnára emelkedett. Ennek 80-90 százalékát az USA, Brazília és Argentína állítja elő, mivel azonban itt génmódosított szójababról van szó, a GMO-mentes termékek révén akár nekünk is lehet keresnivalónk a piacon. Jelenleg a 337 millió tonna szójababból csupán 5 milliót tesz ki az igazoltan GMO-mentes mennyiség.
2015-ben az akkori 2000 magyar szójatermelő mellé körülbelül 3000 új gazda vágott bele a termelésbe. Az ő kezüket még "fogni kellett", hiszen többségük sohasem próbálkoztak e fehérjenövény előállításával, és mivel rossz szójás évünk volt, körülbelül 1000-en a következő esztendőben már fel is hagytak a próbálkozással. A maradók közül viszont sokan már másodvetésként is gondolkoznak a szójában, ami akár a kukoricánál is jövedelmezőbb lehet, de valóban meg kell tanulni a termesztését - emelte ki Bene Zoltán.
Az elmúlt 30 évben megduplázódott a világ kukoricatermése, az éllovas USA-ban 385 millió tonnára, Kínában pedig 220 millióra emelkedett. A növényben azonban még óriási terméspotenciál van, 5 éven belül akár tovább duplázódhat a globális termésátlag - festette le a jövőképet Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója. A szabadegyházi központú óriáscég 1,15 millió tonna kukoricát dolgoz fel évente, amiből 400 ezer tonna takarmányterméket állít elő. Ennek 75-80 százalékát Magyarországon értékesítik, és ha nem lenne, alighanem import (génmódosított) szójával kellene helyettesítenünk.
Fontos végtermék a bioüzemanyag is, bár sokan azzal vádolják a gyárakat, hogy ezzel az emberek elől veszik el a táplálékot. A FAO adatai szerint viszont jelenleg is 1 milliárd hektár szántóföld áll szabadon, és már ma 9 milliárd embernek termelünk élelmiszert, ám a féktelen (némely országban 50 százalékos) pazarlás miatt ez nem feltétlenül érződik.
A Hungrana által megtermelt 400 ezer tonna takarmányból 285 ezret a magas fehérjetartalmú CGF tesz ki, 52 ezret az állateledelekben hasznosítható glutén, míg 68 ezer tonnát a kukoricaolaj-előállítás alapanyagául szolgáló csíra. Reng Zoltán véleménye szerint a hozzájuk hasonló feldolgozóipari vállalatok haszna megkérdőjelezhetetlen, hiszen állandó jelenlétük hosszú távú tervezésre és befektetésre ösztönzi a termelőket.
A kukoricából is lehet magasabb hozzáadott értékű terméket előállítani. A kukoricatörkölynek is nevezett DDGS például a takarmánykukorica fehérje-, zsír- és rosttartalmának háromszorosával rendelkezik. A Pannonia Ethanol ebből - bő 1 millió tonna alapanyag feldolgozásával - évente 350 ezer tonnát állít elő, valamint 11 ezer tonna kukoricaolajat, és nem mellesleg 450 millió liter bioetanolt. A Dunaföldváron gyártó vállalat ezzel nem csupán "zöld" cégnek számít, de az 1 millió tonnás éves kukoricafelvásárlásával komoly árstabilitást is eredményez a magyar piacon - összegezte Hódos Ferenc, a Pannonia Ethanol stratégiai igazgatója.
Magyarországra ma az egészségtelen vetésszerkezet jellemző, főleg a fehérjenövények rovására - állapította meg Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) megbízott főigazgatója. Szójából is importra szorulunk, pedig akár 250-300 ezer hektárra is emelhetnénk a potenciális termőterületet.
Tény ugyanakkor, hogy tudásintenzív növényről van szó, és félő, hogy a gazdálkodók kudarcai "bebetonozhatják" a jelenlegi termőterületet, amire már vannak is utaló jelek. A szója-előállítás kockázatos, ezért is kellene például az öntözésfejlesztést vele párhuzamosan végrehajtani, és Gyuricza Csaba szerint most már elengedhetetlen a hazai fehérjeprogram beindítása.
Az évi 3,5 millió tonnás takarmánypiacon a szója talán a legmeghatározóbb alapanyag - emelte ki Kulik Zoltán is, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. A baromfiszektor 300 ezer tonnát használ fel belőle, a sertéstenyésztés 100 ezret, a marhatartás pedig 60-70 ezer tonnát, pedig ez akár 75-80 százalékban kiváltható lenne alternatív receptúrákkal. Ki kellene használnunk, hogy Európában nagyon kevesen képesek megvalósítani a GMO-mentes takarmányozást, nálunk viszont ez kivitelezhető lenne. Figyelembe kell venni azt is, hogy a génmódosított és GMO-mentes szója tonnánkénti piaci ára között legalább 40-80 dollár van, vagyis jobban meg kellene becsülnünk ezt az értékes alapanyagot.
A sertéstenyésztés az orosz embargó bevezetése után nehéz helyzetbe került, az EU-ban túltermelés következett be, az árak esni kezdtek - vázolta fel Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. ügyvezető igazgatója. Mivel nyugaton csökkenteni kezdték a szaporítói hátteret, a trend idővel megfordult, így fél éve már 390 forint körüli kilogrammonkénti felvásárlási árral kalkulálhatunk, ami a 320-330 forintos bruttó önköltségi árral párosulva nyereséges termelést tesz lehetővé.
Gond viszont, hogy még mindig nincs elég malac a piacon, ezért Csitkovics Tibor szerint októberig biztosan megmarad a jelenlegi árszint. Ugyanakkor az embargó esetleges feloldása után sem jön el a Kánaán, mert Oroszországban időközben olyan fejlesztéseket hajtottak végre, hogy lassan túltermeléssel kell szembenézniük. A hazánkhoz hasonló kisebb országok a jövőben legfeljebb csak a réspiacokban gondolkodhatnak emiatt.
2017-ben a tejárak végre elérték a literenkénti 90 forintos szintet, és alighanem 95 forint körül fognak egy időre megállapodni - vélte Kulik Zoltán. A 65-70 forintos árak alaposan megtépázták az ágazatot, most tehát a rendeződés ideje jött el, de nem ülhetünk nyugodtan a babérjainkon. 2018 tavaszán ugyanis alighanem megint túltermelésbe fordul a globális piac, és érkezhet az újabb áresés.
A baromfiágazatban a madárinfluenza miatt történt komoly átrendeződés, a feldolgozóiparunk prémium piacokról esett ki. A járvány által leginkább érintett víziszárnyasoknál nagy kihívás lesz, hogyan lehet zárt tartásban végigvinni a tenyésztésüket - fogalmazott meg egy problémát Bustyaházai László, az UBM Csoport ügyvezető igazgatója. De mondott jó híreket is, szerinte például a pecsenyekacsa lesz a jövő brojlercsirkéje, vagyis érdemes lesz vele foglalkozni. Egyelőre jól járt a tojástermelés is az állománycsökkenéssel, bár ezt a területet az 5 százalékos áfa bevezetése is segítette.
