Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Radikális eszközöktől sem riadna vissza a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) annak érdekében, hogy vissza lehessen szorítani a piaci zavarokkal fenyegető, olcsó olasz borok behozatalát - nyilatkozta az agrarszektor.hu-nak Dr. Kiss Eliza miniszteri biztos, akit Fazekas Sándor nevezett ki a szőlő- és borágazat felügyeletére. A hivatalos statisztikák szerint az olasz borimport tavaly 409 ezer hektolitert tett ki, de egyes becslések szerint akár az egymillió hektolitert is elérhette. A különbség abból adódhat, hogy a behozott tételek jelentős része szürke- és feketecsatornákon jut el a fogyasztókhoz. Az olasz import - vélik a leginkább veszélyeztetett kiskunsági termelők - az idén azzal a veszéllyel fenyeget, hogy drasztikusan letöri az őszi szőlőfelvásárlási árakat.
Kiss Elizával készült korábbi interjúnkat "Biztos kézben a borászok tőkéi" IDE kattintva olvashatja!
Agrárszektor.hu: Borászvélemények szerint katasztrofális hatása lehet az idei szőlőfelvásárlási árakra, hogy elárasztják az országot az Olaszországból származó, árletörő hatású olcsó importborok. A hivatalos statisztikák tavaly 409 ezer hektoliter olasz bor behozatalát rögzítik, de egyesek szerint a tényleges import elérhette akár az egymillió hektolitert is, mivel a behozott tételek jelentős része feketén kerül a piacra. A VM mennyire tartja súlyosnak a problémát?
Kiss Eliza: Az éves magyar lédig borimport mennyisége 2013-ban több mint félmillió hektoliter körül alakult. A behozott borászati termékek 99 százaléka az Európai Unió tagállamaiból, azon belül is elsősorban Olaszországból (97%) kerül hozzánk. Az importbor színesíti, bővíti a választékot, de aránya és fogyasztása általában véve nem számottevő a hazai borokéhoz képest. A hazánkba érkező olasz borok mennyisége az elmúlt két évben csökkenő tendenciát mutat, de az olasz import mintegy 98%-a a Kunsági borvidékre érkezik. A piaci zavart most az okozza, hogy az EU-ban és Magyarországon is jó volt a tavalyi szőlőtermés, megszűnt a keresleti piac. A magasabb magyarországi termelési költségek miatt így a tömegbort előállító pincészetek kínálati ára nehezen tud a megváltozott piaci helyzethez igazodni.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet borra vonatkozó árinformációs jelentése szerint különösen a földrajzi jelzés nélküli, lédig kiszerelésű magyar vörös és rosé borok ára szakadt el jelentősen a hasonló, más tagállamokban termelt borok értékesítési árától. A magyar borok áringadozása igen jelentős a többi tagállam hasonló kategóriájú boraihoz képest. Változást hozhat azonban, hogy az új telepítésű alföldi szőlők nagy része az idén fordul termőre. A nagy mennyiségben ültetett Bianca fajta például komoly versenytársa lehet az olasz boroknak, hiszen azokhoz hasonlóan vékony, könnyed jellegű bort ad.
Agrárszektor.hu: Az olasz tömegborok importon belüli dominanciája mutatja, hogy az értékesítés jó üzlet lehet. Miért éri meg az importőröknek behozni az olasz borokat ahelyett, hogy kereskedőként a hazaiakat részesítenék előnyben?
K.E.: Az importőrök haszna az ÁFA nélküli zónában keresendő, hiszen vélhetően számla nélkül érkezik az olasz bor nagy része. Mivel a bor jövedéki termék, elviekben a hatóságoknak tudniuk kell annak mozgásáról. Olykor azonban "véletlenül" nálunk felejtődnek bizonyos bortételek, amelyeknek papír szerint nem Magyarország a célállomásuk, hanem más közösségi ország, így a hatóságok nem is keresik ezeket a tételeket. Természetesen folyamatos kockázatelemzéssel tudjuk, melyek a "visszaeső" cégek, ezek fokozott ellenőrzése a hatóság kiemelt feladatai között van. Bár az ellenőrzést nehezíti, hogy a lebukott társaságok más néven is megjelenhetnek a piacon. Lehet látni a nyilvántartásokból, hol jelentenek le irreális termésátlagokat. Léteznek nem termő területek, amelyek papíron teremnek vagy olyan dűlők, amelyből egyik évben ötvenszer annyi szőlő jön le, mint más években.
Agrárszektor.hu: A hivatalos statisztikákból nem derül ki, mekkora a szürke- vagy feketeforgalmazás aránya?
K.E.: Elvileg tudjuk, hogy egy-egy borvidéken mennyi bor termett, illetve adott területről mennyi szőlőt szüreteltek le. A szőlőnek 70-80%-a must, azaz 100 kiló szőlőből 70-80 liter bort lehet készíteni, nem kalkulálva a szigorú terméskorlátozással vagy az egyes fajták hozamával. A problémát az jelenti, hogy sehol nem mérik le a szőlőt, a termelő csupán "bemondásos" alapon mondja tollba a hegybírónak a mennyiséget, akár a nem termő területekről is. A becslés révén lehetnek és vannak is nagy eltérések és vannak információink arról, hogy kik azok, akik asszisztálnak mindehhez! (Piaci forrásaink szerint egyes helyi, a borágazatban érdekelt szereplőnek is komoly érdekeltsége lehet a kiépített hálózatokban, a szerk.) Amikor a bort forgalomba hozzák, akkor az önbevallásos alapon kiadott szőlőszármazási bizonyítvány alapján készül el a borszármazási bizonyítvány. Itt lehetne egy nagy ellenőrzési pontot beiktatni, ugyanis általában már itt kimutatható az eltérés a termett szőlő és a készített bor mennyisége között. Nyilván az eltérés szürke zónájában lehet játszani az olasz importborokkal is.
Agrárszektor.hu: Hogyan lehetne szigorítani az a mai rendszeren?
K.E.: Tulajdonképpen egyetlen megoldás létezik. Olyan egységes, "egymással kommunikáló" adatbázist kellene kialakítani, amelybe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) minden adatot és információt rögzítene. Ebből jogosultsági szinteket beállítva minden hatóság lehívhatná a számára szükséges információkat. Ez "vegytiszta rendszert teremtene.
Agrárszektor: Be lehet-e vetni kereskedelem-korlátozó eszközöket is annak érdekében, hogy az importált borok mennyisége csökkenjen?
K.E.: Az EU-n belül szabad piac van, így nem korlátozható a külföldi borok beáramlása. Ráadásul kémiailag sokszor nagyon nehéz kimutatni a származási helyet, pedig az is hamisításnak minősül, ha importból jön be "feketén" a bor, és azt magyarként adják el.
Sajnos minden évben bevett gyakorlat, hogy az olasz borokkal riogatnak az ebben érdekelt piaci szereplők, hogy a szőlő árát le tudják nyomni. Az olasz borok a valóságban kiváltották ugyanis a borhamisítás alapanyagát. Borhamisítás - még ha csak borjogi értelemben is - minimális mértékben folyik mindenhol a világban, csak Magyarország e téren technológiailag lemaradásban van. Jelenleg a sejtvizezés az új trend, amely tulajdonképpen szőlőből származó víznek felel meg és analitikailag nem mutatható ki. Az, hogy mennyi a fekete-szürke kereskedelem nehéz megmondani. Az olasz borokat házasítják magyar borokkal, sőt olasz borok magyarként is kerülnek kereskedelmi forgalomba, ez egészen biztos.
Agrárszektor.hu: Ha direkt módon nem fékezhető az import, milyen más megoldások jöhetnek szóba?
K.E.: A Vidékfejlesztési Minisztérium többféle megoldást is elemez, amelyek között a radikálistól a megengedőbbig minden helyet kap. A radikális megoldás az lenne, ha minden "visszaeső" importőr állandó ellenőrzést kapna. Ezzel a cél az lenne, hogy a hatóságok minden szállítmányt vizsgáljanak be, a mintavételezés a helyszínen történjen meg, emellé pedig esetleg hosszú határidős ügyintézési időt is iktassanak be. Ez bizonyára elkedvetlenítené a borimportőröket, legalábbis megnehezítené és drágítaná az importot.
Ha a kérdést a termékek oldaláról vizsgáljuk, akkor a forgalomba-hozatali engedélyezés kapcsán speciális engedélyek is előírhatók, hogy a piacra lépés szinte lehetetlenné váljon, legalábbis ne érje meg az importőrnek. Lehet korlátozni a kiszerelést is, amellyel a műanyag palackok egészen jól visszaszoríthatók, hiszen a szóban forgó kategóriák többnyire PET kiszerelésben vannak a polcokon. Ehhez hozzájárulhat adott esetben a "betétdíj" sokat vitatott kérdésének felelevenítése is, kifejezetten a műanyag kiszerelésekre vonatkozóan.
A témát egészségügyi oldalról is meg lehet közelíteni, hiszen érdemes megvizsgálni, hogy az alkohol mit old ki a műanyagból a hosszas tárolás során. Ezekben a nagy kereskedőláncokkal is egyeztetni kell, hiszen a piaci érdekeiket sérthetik ezek a lépések. Fontos lenne, hogy a szőlő-bor szakmaközi szervezet megalakuljon, hiszen piacszabályozóként is fel tudna lépni, továbbá piaci árinformációs rendszereket is működtetne.
Agrárszektor.hu: A minőségi vizsgálatokon akadnak-e fenn olasz bortételek?
K.E.: A NÉBIH korszerű laboratóriumi műszerparkjával gyakorlatilag ízeire tudja szedni a borokat kémiailag. A piacra kerülő borok még részletesebb vizsgálatába kezdett a hatóság, hogy az így nyert információkat elemezve, erőteljesebben tudjon fellépni a hamisítványok ellen. A borászati hatósághoz a forgalomba hozni kívánt tételekből mintát kell bevinni. A laborozás után kap egy igazolást a borász az analitikai paraméterekről, amelyet a hegybíró által kiadott (bor)származási bizonyítvánnyal együtt fogad csak el a borkereskedő. Nyilván az importfuvaroknál a szürke zónában nincs minden bornak papírja, így egy-egy szállítmány létező papírjával több fuvar is mozoghat.
Egyébként az olasz importbor minőségével kapcsolatos kifogás ritkán fordul elő. Megfelelnek azoknak a paramétereknek, amelyek az autentikus mintákat jellemzi, vagyis egészséges, tiszta borok.