A legfrissebb előrejelzés szerint növekvő búzatermelés és átalakuló vetésszerkezet várható Ukrajnában jövőre.
Erősíteni kell az együttműködést a magyar mezőgazdaság szereplői között, különben sokan végleg felhagyhatnak a tevékenységükkel.
Dől az ukrán kukorica az EU-ba, ráadásul az amerikai termés is nagyobb számban jelent meg a piacon.
Hamarosan lehet, hogy tovább drágul a kenyér Magyarországon, azt viszont nem tudni, mennyivel.
A FAO legfrissebb előrejelzése szerint 2851 millió tonna lesz az idén a globális gabonatermés.
A globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzések szerint a szemes termények időjárás okozta termeléscsökkenését a búza és a rizs várható termelésnövekedése ellensúlyozza.
A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen csaknem 5 millió tonna búza termett, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást.
Az őszi kalászosokat termesztő magyar gazdálkodók sikere nagyban múlhat a vetőmag megfelelő védelemmel való ellátásán.
A termelési nehézségek ellenére is rekord mennyiségű búzát fognak exportálni idén az oroszok.
Már most jóval több ukrán gabonát vásároltak az uniós tagállamok, mint tavaly ugyanekkor.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 35 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával március első hetében.
A világ kukoricatermelése a 2023/2024. évi szezonban rekordot érhet el a Nemzetközi Gabonatanács jelentése szerint.
Az ukrán szakminisztérium szerint az időjárás a 2024-es, több mint 4 millió hektárnyi őszibúza-vetésnek csak elenyésző hányadát károsította.
2024-ben a száraz időjárás és az exportkorlátozások miatt a feszültté válhat a globális alapélelmiszer-kínálat.
Sem a növénytermesztők, sem a fogyasztók nem lehetnek túl boldogok az idei áremelkedések után.
Megtorpantak a nemzetközi élelmiszerárak októberben, mintegy 10,9%-kal múlta alul az egy évvel korábbi szintjét.
A mennyiséget és a minőséget tekintve is elmaradt a várttól az idei búzatermés Kalocsán és térségében.
Egyes magyar termesztők vesztesége meghaladja a 100 ezer forintot hektáronként a MOSZ szerint.
A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi.
Heves esőzések pusztítják a kínai termést, az ország legnagyobb gabonatermelő tartománya is érintett.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.