Közel egy tonnányi compót telepítettek a Velencei-tóba a Magyar Országos Horgász Szövetség szakemberei.
Csak az állomány alacsony szinten tartásával lehet úgy, ahogy korlátozni a fekete törpeharcsák garázdálkodását a Balatonban.
A szakértő szerint az egyes halfajok különbözőképpen reagálnak az árvíz levonulására.
A hatóságok azonosították a Kapos-folyón és a Sió-csatornán észlelt halpusztulások okát.
A 2024-ben tapasztalt időjárási anomáliák nem tettek jót a hazai halfajták állományainak.
A szakemberek újabb ivadékbölcsők létesítésére készülnek Győr-Moson-Sopron vármegyében.
Amurgébet és márványrákot is találtak a Magyar Haltani Társaság szakemberei a Rákos-patak vízrendszerében.
Délről és keletről olyan fajok, mint a gébfélék eddig nem tapasztalt élénk terjeszkedésbe kezdtek itthon.
Hosszú ideje nem volt akkora harcsatelepítés a Dunán, mint ami a napokban Komárom-Esztergom vármegyében történt.
Veszélyt jelentő inváziós halfajok telepítését akadályozta meg az Állami Halőri Szolgálat.
A horgászegyesületek nemcsak a tagjaik, de a helyi közösségek számára is kiemelt fontossággal bírnak.
Fogási tilalom lépett életbe hat halfajra, négy másiknál pedig még él a korábbi korlátozás.
Megjelent a Magyar Halkönyv, amely a Magyarországon előforduló, jelentősebb halfajokat mutatja be.
A HUN-REN BLKI kutatói az élőhelyi specializáció, valamint a térbeli és környezeti változékonyság szerepét tárták fel a halközösségek diverzitási mintázatának alakulásában.
Már nemcsak a Dunában, de a Tisza vizében egyre feljebb terjeszkedik a csupasztorkú géb.
A március 29-ig tartó csukatilalom ideje alatt fokozott ellenőrzésekre lehet számítani.
A Magyar Országos Horgász Szövetség január 1-től több lényeges változást vezetett be a Velencei-tavon.
Az idei közönségszavazás során magabiztos győzelem született, az első helyezett a voksok közel felét megkapta.
Nagyon ritka, óriási, 48 kilós albínó busa akadt a horogra a Dunán a horgászoknak.
A magyarországi őshonos halak ismertebbé tétele, népszerűsítése érdekében idén immár 15. alkalommal lehet szavazni az év halára.
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.