A mikro- és nanoműanyagok veszélyeztethetik a beporzást, ezzel kockára téve a globális élelmezésbiztonságot.
A legfrissebb kutatás szerint nemcsak a rovarirtó szerek, a hőhullámok is rontják a poszméhek szaglását.
Egy 2016-os IPBES jelentés alapján az emberek által fogyasztott termékek egyharmad részéhez közük van a beporzó-fajoknak.
A rovarirtó szerek fontos szerepet töltenek be a gyomok, a kártevők és a kórokozók elleni küzdelemben, azonban egyre több negatív hatásukra derül fény.
A poszméhek az egész világon elterjedtek, fajszámuk 400 és 500 között mozog és rendkívül nagy szerepet játszanak a beporzási folyamatokban.
Habár korábban nagyon ritkának számított, ma már szinte az egész országban jelen van a délvidéki poszméh.
A globális felmelegedés hatásai komolyabbak lehetnek, mint hittük volna.
Érdemes odafigyelni az erdőkben.
Beporzók, kártevőirtók és talajforgatók.
Sokat segíthet a beporzókon a méhlegelők telepítése.
Magyarországon egyelőre még nincs baj.
Néhány évtizeden belül bekövetkezhet a baj.
Nemcsak a méheket kell védenünk!
Sok hársfát vágtak ki feleslegesen.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.