Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Tavaszi, repcevirágzás előtti méz, vagyis a fűzfák, gyümölcsfák virágainak nektárából készített méz alig-alig lesz 2021-ben, mert olyan kedvezőtlen hatású volt a hideg tavasz, hogy a méhek nem tudtak repülni, az akácosok 50-60%-a pedig elfagyott - olvasható Bross Péter nyilatkozata az Infostart oldalán. Az idei méztermést övező aggodalmakról az Agrárszektor is beszámolt.
Nyakunkon a katasztrófa: a magyar méztermelés fekete éve lehet az idei
Az OMME elnöke arról is beszélt, hogy fontos lenne a nyugodtabb, melegebb idő a jobb mézterméshez. Ez viszont nem következett be: bár 7-10 nap csúszással, de elkezdett - mintegy 300 ezer hektáron - virágozni az országban első mézelő növényként a repce, ám eddig mindössze néhány napjuk volt a méheknek, amikor virágporért tudtak repülni, április végén és május elején. Az első három ilyen nap alatt az erős méhcsaládok is legfeljebb 5-6 kilogramm nektárt gyűjtöttek be, amiből 2-3 kilogramm mézet készítettek, ami rendkívül kevés. Mivel pedig május elején is maradt a hűvös idő és az erős szél, nem tudnak kirepülni, úgyhogy el is fogják fogyasztani ezt a mézmennyiséget.
- értékelte a kedvezőtlen helyzetet Bross Péter.
Ráadásul, mivel korábbi hetekben sem tudtak nektárt gyűjteni a méhek, viszont ilyenkor tavasszal fogyasztják belőle a legtöbbet - március-áprilisban a 3 téli hónap sokszorosát -, a tavaly nyár végén a kaptárakban hagyott méz is kevés volt a táplálkozásukhoz, és takarmányozni kellett őket, hogy ne haljanak éhen - tette hozzá a szakember. Ez az etetés részben vízben feloldott cukorral történik, részben pedig az itthon még nem annyira, de világszerte nagyon elterjedt fehérjepótlókkal, virágporpótlókkal.
Egyre több országban probléma ugyanis, hogy az első fővirágzó növényig a méhek alig tudnak kirepülni a kaptárból, viszont nekik biztosítani kell a fehérje-, szénhidrát- és zsírszükségletüket. Mindez különösen sújtja a méhészeket, hiszen nemhogy az akác előtt jó mézterméssel számolhattak volna, hanem az így elmaradt bevétel mellé most további kieső pénz és a takarmányozással még kiadás is csatlakozott.
- jelentette ki Bross Péter.
Az eddigiek viszont rendkívül negatív hatással vannak a repceméz várható mennyiségére, a kora tavaszi mézmennyiségre, az akácvirágzásra. A szakember szerint ismét sorsdöntő lesz az időjárás az akác másodvirágzása kapcsán.
