Az ezredforduló idején még mintegy 1500 hektáron termesztettek málnát Magyarországon a KSH adatai szerint, azóta a termőterület folyamatosan csökken. Szakértők szerint az idei aszály, valamint a foltosszárnyú muslica okozta károk miatt az előző évinél kevesebb málna várható. A KSH adataiból kiderült, hogy a friss és a fagyasztott málna külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2021-ben: a friss málna behozatala (döntően Spanyolországból) 11 százalékkal 346 tonnára csökkent, a kivitele alig haladta meg az 1 tonnát (+38 százalék). Az idei év első öt hónapjában a friss málna beszállítása 13 százalékkal 155,7 tonnára csökkent az előző esztendő azonos időszakához képest - írja az AKI.

Hihetetlen, de igaz: ennyiért árulják most a magyar málnát a piacokon

30 év alatt a hazai termés 99%-át elvesztettük.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint az előző év azonos időszakához képest 2022 első öt hónapjában:

• A fagyasztott málna importja 23 százalékkal 621 tonnára,
• a kivitele 6 százalékkal 258 tonnára csökkent.
• A friss málna beszállítása 13 százalékkal 155,7 tonnára csökkent,
• friss málna pedig nem ment ki az országból.

A málna külkereskedelmi egyenlege évek óta negatív. Ennek oka a hazai kereslet csökkenése és a hazai málnatermesztés majdnem teljes megszűnése.

A klímaváltozás is betette a kaput

Mint ahogyan korábban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) lapunknak elmondta, az, hogy ilyen mértékben tűnik el a málna Magyarországról, nagyban köszönhető az éghajlatváltozásnak is. A klimatikus változások az elmúlt évek során kedvezőtlenül befolyásolták a termelést. Magyarország korábban a málna termeszthetőségének déli határán helyezkedett el. Érdemes tudni, hogy a málna speciális ökológiai körülményeket, hűvösebb, párásabb, csapadékosabb klímát igényel, emellett nehezen viseli a szélsőségeket, a forró, száraz nyarak és az enyhe telek együttesen pedig különösen nagy gondot okoznak. 

Durván berobbanhat a lengyel málna a piacokra: kemény hajrá várható

Indul a kétszer termő málna szezonja.

Az enyhe tél folyamán a rügyek nem kapják meg a szükséges hideghatást, így nem válnak termékennyé, míg a nyári forróság, az alacsony páratartalom és a magas UV-sugárzás következtében a termések "besülnek", az erős sugárzás hatására a növényi részek napégést szenvednek, a hajtásnövekedés is leáll. Az időjárási viszonyok megváltozásával a málna igényeinek szinte már egy termőhely sem tud megfelelni hazánkban. Mindemellett a napjainkban egyre gyakrabban tapasztalható tavaszi fagyok is károsítják az állományokat.

Nem csak nálunk nagy a gond

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nem Magyarország az egyetlen ország, ahol a málnatermelés hanyatlik: a világszinten is egyik legjelentősebb termelőnél, Szerbiában - ahol a termelés a málna számára ideális klímájú domb- és hegyvidéki területekre koncentrálódik - megközelítőleg fele akkora a munkaerő költsége, mint Magyarországon, és még így is egyre nagyobb problémát jelent náluk is a munkaerőhiány. Összességében tehát elmondható, hogy a málnatermesztés válságos helyzete nagyrészt a klímaváltozással hozható összefüggésbe.