Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az ártáblákon szinte minden asztalon az olvasható: görögdinnye kilója 298 forint. A legtöbb helyen jókora cikkekre vágva kínálják a 10-15 kilós dinnyéket. Egy-két helyen megjelent a magyar dinnye felirat is, alatta az ár: 398 forint kilója. Ugyanennyibe kerül a sárga húsú, illetve a 3-5 kilós, kevéssé magvas zöldség-gyümölcs is. Ugyanis a köznyelv gyümölcsnek, a szakemberek zöldségfélének tartják a nyár kedvelt eledelét - írja Népszava.
Néhány éve óriási botrányt okozott, hogy a nagy élelmiszerláncok 89 forintos akciós áron öntötték a piacra az import görögdinnyét, miközben a termelők szerint, például 2018-ban, a 100 forint alatti átvételi ár már veszteséget okozott. Idén viszont már nincs olyan mély szakadék a piaci és a kiskereskedelmi-láncok árai között, mint az elmúlt években volt. Négy élelmiszerláncban nézték meg a görögdinnye árakat és viszonylag jelentős eltéréseket lehetett tapasztalni: volt, ahol a dinnye kilóját 239-ért mérték, volt, ahol 219-ért, míg a magszegény mini görögdinnye 399, máshol pedig 265 forint volt.
Az egykor 10 ezer hektáros hazai dinnye termőterület is előbb a felére, mostanra pedig 3800-4000 hektárra zsugorodott. Ha nem jön közbe valamilyen extrém időjárási fordulat, hirtelen lehűlés, nagyobb esőzés, akkor 170-180 ezer tonnával számolhatnak a gazdák, de nem zárható ki az sem, hogy a hozam eléri a 200 ezer tonnát, és a minőséggel sem lesz gond - tudta meg a lap Ledó Ferenctől, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) zöldség alosztályának elnökétől. Jelenleg már az egész országban megjelent a hazai dinnye az élelmiszerláncokban és a piacokon is. A szakember hozzátette, hogy a hideg április és május miatt nagyon nehezen indult a dinnyeszezon, mert a tavaszi fagy nehezítette a gyökérképzést. A tömeges dinnyeérés nagyjából két hetet késett a megszokotthoz képest.
Kedvező változás, hogy a személyenként 10 kilós éves hazai fogyasztás 12-13 kilóra emelkedett. A vevőket nyilván nem vigasztalja, hogy a termelők nem jókedvükben emelték az árakat, hiszen a gyenge forint miatt drágultak az import növényvédőszerek, a fóliák, a berendezések. A munkaerőhiány pedig már évek óta súlyos gond a mezőgazdaságban, így a dinnye ágazatban is. Az üzemanyagárak drámai emelkedése pedig a szállítást is megdrágította.
A piaci tapasztalatok alapján egyre népszerűbb itthon is az úgynevezett "fridzsider" dinnye, vagyis azok a 4-6 kilós fajták, amelyek valóban beférnek a hűtőszekrényekbe. Becslések szerint a különböző új fajták a kínálat legalább 25-30 százalékát teszik ki, és ez az arány folyamatosan növekszik. Ez azonban a versenytársakhoz képest messze nem elegendő: a szakemberek szerint a 60 százalék hazai fogyasztásra szánt, és a 40 százalék export arány is azért változott, tovább növelve a hazai részarányt, mert a magyar termelők lemaradtak a fejlesztésben, a fajta- és a technológia korszerűsítésében. Így például a skandináv piacról jószerivel kiszorultak a magyarok. Úgy tűnik, hogy mostanában a korszerűsítési folyamat is megindult, és egyre nagyobb területen öntözik a dinnyeföldeket, illetve a fóliás, növényházi termeszté is terjed.
Az idegenforgalom visszaesése és a felhalmozódott készletek miatt a spanyol, görög gazdák kénytelenek voltak 12-13 eurócentért - jelenlegi árfolyamon 60-70 forintért - adni a dinnyéjük kilóját. Éppen ezért, a múlt hét végéig még 149 forintért is lehetett görögdinnyét venni egyes láncoknál, ennek azonban mára már vége, hiszen a spanyolok is 30-35 eurócentért adják a termést. A kifutó spanyol dinnye után a késői hazai érés kedvező lehetőséget teremtett a magyar termelőknek, leginkább azoknak, akik már a korszerű technológiákkal, például öntözéssel, tökre oltva termesztenek, és ami mélyen gyökerezik, így ellenállóbbak bizonyos kórokozó gombáknak, és még a hidegebb talajból is hatékonyabban veszi föl a tápanyagot. A déli megyékben már a termés 75-80%-át ilyen oltott dinnyetövek adják.