A munkájával kell kiérdemelnie az agrárkamarának, hogy a termelők tagjai legyenek, ezért el kellene törölni a kötelező tagságot, és regisztráción alapuló, önkéntes tagságot kellene bevezetni - hangoztatta Nagy Tamás, a MOSZ elnöke az érdekképviselet tájékoztatóján. Szerinte a NAK az elmúlt öt évben hatalmas, bürokratikus és túlszabályozott szervezetté nőtte ki magát, ahol a döntések szűk körben, néhány személy érdekében születnek.

Mint ismert, a társas vállalkozások érdekképviseletét ellátó MOSZ 9 megyében állított listát a november 3-i agrárkamarai választásokra, míg egyetlen riválisa, az egyéni gazdákat tömörítő Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetsége (Magosz) 19-ben. Így a választásokon győzelmi eséllyel a Magosz indul, amely ráadásul 17 agrárszervezettel együttműködési megállapodást is kötött.

A MOSZ is javaslatot tett közös lista állítására a Magosznak, de ezt a gazdaköri szövetség elutasította - állapította meg Nagy Tamás. A MOSZ megyei szervezetei szerint a NAK társas vállalkozásokat alulreprezentáló, antidemokratikus mai jellege így nem változtatható meg, ezért több helyen úgy döntöttek, nem állítanak megyei listákat, illetve a november 3-i választások bojkottjára szólítottak fel. A mégis listát állító kilenc megyében az érdekképviselet szervezetei a hátrányos és törvénysértő feltételek ellen kívántak demonstrálni - szögezte le a MOSZ elnöke.

Nagy Tamás szerint az előző agrárkamarai választások, illetve a NAK mai működésének antidemokratikus jellegére utal, hogy a NAK 24 tagú országos elnökségének szinte minden tagja Magosz-vezető, illetve a gazdaköri szövetség vezetésében közreműködő személy. A megyei kamarai alelnökök között is csak három olyan található, aki a társas vállalkozásokat képviseli, és ez 3-4 százalékos aránynak felel meg - állította a sajtótájékoztatón a MOSZ.

Ismert ugyanakkor, hogy a Magosz mostani listáin a helyek körülbelül 40 százalékát átengedte azoknak a szervezeteknek, amelyekkel együttműködési megállapodást kötött. Így a Magosz-listákon az egyéni gazdák vannak többségben, de helyet kaptak például multinacionális cégek hazai leányvállalatai, illetve magyar tulajdonú gazdasági agrártársaságok is. Ezzel a szövetség listáin az arányos ágazati képviselet a korábbiaknál dominánsabban jelenik meg.

Az előző választásokhoz képest valamivel több "nem direkt" Magosz-tag szerepel a gazdaköri szövetség listáin, de ezzel legfeljebb a látszatra figyeltek oda - mondta Máhr András, a MOSZ főtikárhelyettese. Az érdekképviselet szerint a Magosz-listákon megtalálható néhány jelentős pozíciójú gazdasági társaság, de a listás helyek 90 százalékánál most sem tüntettek fel cégneveket, ezért a társas vállalkozói kör továbbra is "szerény mértékben" képviseltetheti magát. Ugyanakkor ott van a Magosz megyei listáin több MOSZ-választmányi vezető is, mert "életben akartak maradni" - ismerte el Nagy Tamás.

Az érdekképviselet sérelmezi a választások lebonyolítási rendszerét, mivel egy-egy megyében az nyerhet, akinek listájára többen szavaznak, így a másik félre leadott voksok - a "nyertes mindent visz" elv miatt - teljes mértékben elvesznek. A szövetség emellett kifogásolja, hogy a választási felkészülés kapcsán a NAK vezetése nem tette lehetővé a hozzáférést a kamarai tagok listájához, nyilvános adatnak tartott listájához.

A MOSZ szerint a NAK politikai összefonódások mentén működik, és a személyi-szervezeti kapcsolatrendszerek több szinten is felismerhetők. Győrffy Balázs kamarai elnök fideszes országgyűlési képviselő és Magosz-alelnök is, míg Jakab István Magosz-elnök - szintén fideszes képviselőként - a parlament alelnöki posztját is betölti. Emellett Kis Miklós Zsolt - aki kormányzati funkcióként a Miniszterelnökség államtitkára - a NAK-ban és a Magoszban is alelnök. Ez a helyzet a MOSZ szerint hozzájárult például ahhoz, hogy az agrárkamara nem szólalt fel a vidékfejlesztési pályázatok lassú elbírálása, illetve a közvetlen uniós agrártámogatások elhúzódó kifizetése miatt.

Az érdekképviselet új struktúraként független, szakmai kamarát képzelne el, amely szakít a "túlburjánzó hivatali szemlélettel", a "tobzódó bürokráciával" és a túlzott költekezéssel. A szervezet nehezményezi, hogy a NAK apparátusa negyven igazgatóságot működtet több mint 1100 dolgozóval, és tavaly már mintegy 10,5 milliárd forintot - ezen belül 6 milliárd forint tagdíjbevélt - használt fel, miközben "üldözte a nem fizető tagokat, illetve felesleges mennyiségű személyes és gazdasági adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő".

A MOSZ szerint a NAK nem tart közgyűléseket, ezért a tagság jelentős részét kizárja a véleménynyilvánításból, mivel az összehívott küldöttgyűléseken csak az előző választások győztes listáinak képviselői vehettek részt. Az érdekképviselet ez ügyben az Országos Kamarai Választási Bizottságnál, illetve Győrffy Balázs NAK-elnöknél is felszólalt, és bíróság elé is kész elvinni az ügyet - hangzott el a sajtótájékoztatón.