Érvelhetünk a technikai haladással, másképp legyőzhetetlen vírusokkal, gyors genetikai előrehaladással, a klímaváltozás tempójával, nem ez fogja Európában a génszerkesztés ügyét előmozdítani, hanem - talán meglepő módon - az ipar érdekei. Az igazság az, hogy egyszerűen nincs jelentősége annak, hogy kinek van igaza.

A farms.com oldalán bukkantam erre érdekes hírre: Az EU kereskedelmi tárgyalói állítólag azon dolgoznak, hogy engedményeket tegyenek a Trump-kormányzatnak a GMO-növényekre vonatkozó uniós engedélyezési folyamatban. Egyetlen feltételt említenek: a GMO-knak "biztonságosaknak" kell lenniük, feltehetőleg az emberi egészségre és a környezetre nézve is. Tekintsünk el most attól, hogy ez pontosan mit jelenthet, és vegyük szemügyre, hogy ki és miért is tárgyal majd március 18-án Amerikában.

Phil Hogan korábbi európai agrárbiztos immár kereskedelmi biztosi pozícióban érkezik az Egyesült Államokba március 18-án, azon a napon, amikor az USA 10-ről 15 százalékra növeli az Airbus európai repülőgépgyártó vámtarifáit. Korábban már az európai sajtokat, olívabogyókat, borokat is megsarcolta 25 százalékos pótvámmal az Airbus miatt, de ami sokkal súlyosabban érinti az öreg kontinenst: megfenyegette, hogy az autókra és autóalkatrészekre is kiveti ezt a büntetővámot. Nem teszi meg ha....

Az amerika elnök, aki sikeresen viszi keresztül az USA kereskedelmi érdekeit Kínán, Mexikón, Kanadán, Japánon, most Európa torkán akarja lenyomni a GMO-kat, miközben túszként az autóipar fejéhez nyomja a ravaszt. Az USA úgy véli, hogy azon a területen kell elérnie előrelépést a kereskedelmi korlátok lebontásában, amiben világszinten verhetetlen: ez pedig a génmódosított szaporítóanyag. Nagyon sérelmezik, hogy Európában csak egyetlen ilyen kukoricát engedélyeztek köztermesztésre és azt is csak két országban - Portugáliában és Spanyolországban - mindössze 321 ezer hektáron termelik.

Phil Hoganról érdemes tudni, hogy már tavaly hangot adott annak a reményének, hogy az új összetételű európai vezetés majd ismét előveszi a génszerkesztés ügyét, és kiveszi az így előállított élőlényeket a GMO-szabályozás alól. Ennek elvi alapját az adja, hogy a klasszikus GMO-kba idegen géneket építettek be a törzsfejlődés egészen messzi ágáról (pl. baktériumgént a kukoricába), míg génszerkesztéssel kizárólag a fajon belüli génkészletet hasznosítják, amit precíziós nemesítésnek is hívnak. Utóbbit éppen ezért sokkal "biztonságosabbnak" is tartja Európa.

A vártnál zöldebb összetételű Európai Parlamentben némi csatározásra lehet még számítani a génszerkesztés ügyében. Mégis éppen most, amikor Európa arról tárgyal, hogy a klímavédelem technológiai forradalommal és precíziós eljárásokkal is előrébb vihető, és amikor sertéspestis és koronavírus dúlja fel a világot, amitől talán éppen az ilyen technikák védhetik meg az emberiséget, plusz a gazdaságot a vámháborúk is jól megtépázták már, nos, ilyenkor nem tűnik lehetetlennek, hogy Európa kimondja: a génszerkesztés nem eredményez GMO-t. Hamarosan úgyis megtudjuk, mit vitt a tarsolyában a korábbi agrárbiztos az USA-ba.

Címlapkép: shutterstock