Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója ugyancsak az Infostart Aréna műsorában egyértelműen úgy foglalt állást, hogy szükség lenne egy ilyen beavatkozásra a Tiszán. Közölte, hogy a rendelkezésre álló potenciális vízkészletet növelni kell, amire az idei aszályos év is rámutatott, hiszen gyakorlatilag elmondható, hogy a végletekig ki kellett hegyezni a rendszert annak érdekében, hogy vizet tudjanak szolgáltatni. Az OVF főigazgatójának elmondása szerint többféle műszaki megoldás is lehetséges: fenékküszöb, vízlépcső. Emlékeztetett, Kiskörén és Tiszalökön már megvalósult egy-egy vízlépcső, valamint a szerbiai Törökbecsén is.

Nagy a baj: sorra száradnak ki a halastavak Magyarországon

Ilyen az aszály a halgazdaságokban.

Ezek között van egy szakasz, ahol a hetvenes években terveztek ugyan egy vízlépcsőt, de ez végül nem valósult meg. Emiatt pedig elsüllyedt a meder, így a vízszint is süllyedt, melynek az lett a következménye, hogy mintegy 220 millió köbméter víz hiányzik az ország talajvízkészletéből. Láng István szerint ez a szakasz az alacsony vízszintjével gyakorlatilag megcsapolja az Alföldet. Tehát lényegében a talajvíz áramlik be a Tisza medrébe és Szerbia irányába folyik el. A szakember úgy véli, hogy a vízemelés megkerülhetetlen lenne, hiszen a Tisza vízszintje most nem normális. Annak technikai megvalósítását pedig leginkább a kor igényeihez kell igazítani, tisztázva olyan kérdéseket, hogy szükség van-e hajózásra, illetve vízienergia-termelésre. Korábban Nagy István arról számolt be, hogy fél-, egyméteres emelkedést kellene elérni, az OVF főigazgatója szerint azonban ennél jóval többet süllyedt a víz, van, ahol meghaladja a három métert.

Jó példa erre Szolnok városa, ahol idén új kisvízszint-rekord alakult ki és a kiskörei tározóból kellett tartani a vízhozamot, hogy a szolnoki ivóvízellátását biztosítani lehessen

- vélekedett.

A szakember szerint lehet egy a régi koncepcióba illő vízlépcsőt csinálni Csongrádnál, ami egy helyen állítja be a vízszintemelést és onnan biztosítja a gravitációs vízpótlást - ehhez viszont le kellene mondani a hajózásról.

Elképesztő, mire jöttek rá a magyar kutatók a vizekkel kapcsolatban

Mit tudhatunk meg Magyarország vízháztartásáról a Dráva menti kutak vizsgálatából?

A szennyvízkezelés is megoldandó feladat

Láng István kitért a szennyvízkezelés problémájára is: minél távolabbról szállítják a szennyvizet, annál több kerül a folyókba, hiszen olyan helyre is eljut a csatornázás, ahová korábban nem. Ami pedig tetőzi a gondokat, hogy az alacsony vízszint miatt kevesebb vízben oldódik fel a szennyvíz. A villámárvizek is problémát okoznak, mivel sokszor a lezúduló csapadék meghaladja a szennyvíztisztítók kapacitását. Fontos lenne tehát, hogy a szennyvíztározó-, illetve előtározó-kapacitást megnöveljék. Ebben a kérdésben korábban Technológiai és Innovációs Minisztérium, ezután várhatóan a Nemzetgazdasági Minisztérium a legfőbb illetékes. A helyzet ugyanakkor korántsem egyszerű, mivel rengeteg egyeztetést kell végezni, mert nagyon sok konfliktuspont van a vízgazdálkodási-fejlesztésekben.

Címlapkép forrása: MTI/Mészáros János