Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Egy pontban tartja indokoltnak módosítani az előterjesztő Nagy István a zsebszerződések felszámolása érdekében alkotott, Áder János által a parlamentnek visszaküldött jogszabályt. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfőn - vita nélkül - 18 igen szavazattal, két tartózkodás mellett támogatta a köztársasági elnök aggályaira válaszoló zárószavazás előtti módosító indítványt.
Az államfő november 8-án küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolása a Nagy István által benyújtott, a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló, október 28-án elfogadott törvényt.
Áder János több észrevételt is tett. Kifogásolta, hogy a törvény alapján a termőföld tulajdon- és használati jogával összefüggő szerződéseknél választottbíróságként csak a Magyar Agrár- és Vidékfejlesztési Kamara mellett működő testület köthető ki, az ezzel ellentétes kikötés semmis, s ezt a törvény hatálybalépése előtt létrejött jogügyletekre is alkalmazni kell.
Az előterjesztő ebben a pontban kiegészíteni javasolja a jogszabályt, így e rendelkezés nem lesz alkalmazható a törvény hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen kötött választottbírósági kikötésekre. Az államfő kifogást emelt amiatt is, hogy a jogszabály rögzíti, a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetők. A zárószavazás előtti módosító indítványában Nagy István úgy érvel, hogy ahogyan a szerencsejáték céljára adott kölcsön vagy az uzsoraszerződések esetében is értékítéletet fogalmazott meg a törvényhozó azáltal, hogy korlátozza vagy kizárja az államhatalmi intézmények igénybevételének lehetőségét, úgy ebben a törvényben is értékítélet fogalmaz meg: a felek semmis szerződéshez eredő követelései érvényesítéséhez nem kíván segítséget nyújtani. Megjegyezte, a alaptörvény csak a már megszerzett tulajdonjogot védi, de a tulajdonjognak mint jognak a megszerzésére senkinek nem lehet alkotmányos igénye.
A köztársasági elnök kitért továbbá arra, hogy a jogszabály az ügyészségi törvényben foglaltakon túli jogköröket határoz meg az ügyészeknek, ezeket pedig sarkalatos törvényben kell rögzíteni. Nagy István szerint akkor lenne alkotmányosan indokolható a törvénynek az új ügyészségi feladatok sarkalatos megalkotása, ha a sarkalatos ügyészi törvény az ügyészi közérdekvédelmi hatáskör eszközeinek kizárólagos körét állapítaná meg, amitől így csak sarkalatos törvény térhet el.
Az előterjesztő azt sem tartja indokoltnak, hogy a zsebszerződéssel érintett termőföld tulajdonjogának az állam javára történő elvonása sarkalatos szabály legyen. Szerinte a tulajdon közjogi jellegű elvonása az állam javára nem esik a polgári jogi tulajdon elvonásának esetei közé és nem vonatkozik rá a kisajátítási kártalanítási kötelezettség.
Áder János arra is felhívta a figyelmet, a zsebszerződések vizsgálatát érintően az ügyész számára a törvény olyan jogosítványokat állapít meg, amelyek a polgári jogi viták bírósági eljárása során a tisztességes eljárás alapvető garanciáinak érvényesülését akadályozhatják. Ezért ennek fenntartása esetén megfontolandónak tartja a megfelelő garanciális szabályokkal való kiegészítést és a bírósági eljárásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát.
Nagy István nem tartja indokoltnak, hogy a polgári peres eljárásban alkalmazott általános garanciális szabályokhoz képest továbbiakat építsenek be - derül ki az indítványából. A képviselő azzal érvel, hogy az ügyészi közérdekvédelem célja olyan közösségellenes magatartásokkal szembeni fellépés, amelyek nem merítenek ki bűncselekményi tényállást, a magánjog területén nyilvánulnak meg. Ez azonban nem teszi szükségessé, hogy a közérdekvédelem tisztán és kizárólag a polgári eljárásjog keretei között valósuljon meg, sőt az állampolgárok részéről alappal merülhet fel annak igénye, hogy az állam a rendelkezésére álló leghatékonyabb eszközöket alkalmazza. Épp ezért védhető, hogy a polgári peres eljárást megelőzően állami kényszer igénybevételével is beszerezhetőek legyenek a jogügyletek jogellenességét alátámasztó bizonyítási eszközök - írta.
Az október végén elfogadott jogszabály többek között azt tartalmazza, hogy az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.
