Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A genfi székhelyű ENSZ-szervezet hozzátette, hogy a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás egyéb hosszú távú tendenciái várhatóan folytatódnak a légkörben lévő üvegházhatású gázok rekordszintje miatt. Az üvegházhatású gázok növekedése miatt bekövetkező hosszú távú globális felmelegedés mostanra sokkal nagyobb lett, mint a globális átlaghőmérséklet természetes éghajlati tényezők okozta éves ingadozása - idézte a közlemény a WMO főtitkárát, Petteri Taalast. A tisztségviselő magyarázata szerint - bár a hőmérséklet felmelegedése 2021-ben nem volt annyira jelentős, mint a korábbi években -, a tavalyi év még mindig melegebb volt, mint a La Nina által a közelmúltban befolyásolt évek.
A két-hétévente bekövetkező La Nina hatása a Föld nagy részén a légköri nyomás, a szél és a csapadék változása formájában jelentkezik, és általában ellentétes hatást vált ki egy másik jelenséggel szemben, amelyet El Ninónak neveznek. A WMO szerint tehát 2021-ben a bolygó átlaghőmérséklete - plusz-mínusz 0,13 fokos hibahatárral - mintegy 1,11 Celsius-fokkal magasabb volt, mint az iparosodás előttinek tekintett, 1850-1900 közötti időszak.
A párizsi klímaegyezmény célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 Celsius-fok, de inkább 1,5 fok alatt tartsa az iparosodás előtti szinthez képest. A WMO a lehető legmegbízhatóbb statisztikák megállapítása érdekében hat nagy nemzetközi adathalmazt foglal össze, köztük az Amerikai Óceán-és Légkörkutató Központjának (NOAA), valamint a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának és annak az éghajlatváltozást figyelő Kopernikusz szolgálatának az adatait, amelyek a múlt héten hasonló eredményeket tettek közzé.
A szervezet több millió meteorológiai és óceáni megfigyelési adatot - beleértve a műholdas adatokat is - vet össze más modellezett értékekkel, hogy bármikor, bárhol a világon, még azokban a régiókban is képes legyen a hőmérséklet becslésére, ahol a megfigyelési hálózat területileg ritka, például a sarkok közelében. A különböző szolgálatok szerint, amelyekre a WMO a számításait alapozza, 2021 az ötödik legmelegebb év a feljegyzések szerint (Kopernikusz), míg a NOAA és a Berkeley Earth amerikai nonprofit megfigyelő csoport a hatodik helyre sorolta, a japán meteorológiai szolgálat pedig a hetedikre. Mindenesetre a 2021-es év a Kanadában mért mintegy 50°Celsius-fokos hőmérsékleti rekordról - amely az algériai Szaharában mért hőséghez hasonlítható -, a rendkívüli esőzésekről és a halálos áradásokról Ázsiában és Európában, valamint az Afrika és Dél-Amerika egyes részein tapasztalható aszályokról marad emlékezetes. A szakértő kihangsúlyozta: az éghajlatváltozás és az időjárással kapcsolatos veszélyek hatásai minden kontinensen katasztrofális következményekkel járnak az emberek számára.