Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Andréka Tamás, az Agrárminisztérium főosztályvezetője a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián tartott előadásában az osztatlan közös tulajdon problémájáról és a lehetséges megoldásról beszélt. A probléma lényege, hogy
- ezeken a földeken gyengébb a tulajdonosi szemlélet, ami földhasználati hibákhoz vezet,
- a közös tulajdonra nem lehet beruházásokat tervezni, és ezeket hitelezni sem lehet,
- a földhasználati bizonytalanságok miatt a támogatásigénylés is sokszor hibásan kerül benyújtásra, sok a vita emiatt.
Az osztatlan közös tulajdon háromféleképpen alakult ki az idők során: az egykori szövetkezeti tagok számára juttatott részarány-tulajdonok révén, a kárpótlási eljárások során létrejött tulajdonokkal és az öröklés révén keletkező tulajdonosi közösséggel.
Andréka sajnálatosnak nevezte, hogy csak 6 százalékos a végrendelkezési arány a mezőgazdaságban, így nemcsak a részaránykiadással, hanem az örökösödéssel is aprózódik a földvagyon. A fenti problémákat megoldandó 2012-ben indított a kormányzat egy projektet a közös földek kimérésére. Tanulság: a hivatal eljárásnak - ami az egyik tulajdonostárs kérésére indul - nagy a költség- és az időigénye: akár az 500 napot is meghaladhatja a területek kimérése. A másik út a tagok teljes megegyezése egymással arról, hogy ki melyik területet használja ezután, majd ennek a földnyilvántartásba való bejegyzése. A gyakorlatban ennek is kicsi az esélye, már csak amiatt is, mert a tulajdonosok egy része nem fellelhető. Ha mégis, nem feltétlenül egyeznek bele a kimérés eredményébe.
Megoldás lehet, ha nem teljes egyetértésre van szükség a kiosztáshoz, hanem egyszerű többségre - vetette fel Andréka. Fontosnak nevezte továbbá, hogy földterületeket cserélni, összevonni és más tulajdonostársakat kivásárolni is lehessen a birtokrendezés keretén belül, továbbá legyen területi minimum - szántó esetében egy hektár, kertészet esetében 3000 m2 - amely alatt nem maradhat vissza terület.
A panelbeszélgetés gyakorlati gazdálkodója, Pásztor Tamás megerősítette, hogy a teljes egyetértés megkövetelése rendkívül elnyújtja a megegyezést. A Vetőmag és Szárító Kft. ügyvezetője egy példával is szolgált:
Ami az öröklést illeti, azt véleménye szerint most is meg lehet oldani: osztályos egyezséggel egyetlen leszármazott örökölhet, csakhogy erről a lehetőségről mintha nem tudnának az emberek. Pásztor hozzátette: nagyobb probléma, hogy egyre ritkábban fordul elő az, hogy egy rokonnak tudná átadni a gazdaságot a termelő, hamarabb jelentkezik be egy idegen a birtok átvételére. Éppen ezért egy speciális agráröröklési törvény helyett inkább a gazdaságátadás egyéb szabályait kellene megalkotni. Ehhez az üzem egységként való kezelése és kedvező hitelkonstrukciók is kellenek.
Balogh Brigitta, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezető stratégiai szakértője ezzel kapcsolatban úgy vélte, aggasztó, hogy még mindig emelkedik a föld ára, így az örökösök kiváltása is egyre nagyobb anyagi terhet ró a leendő földművesre. Mint mondta, Angliában már annyiba kerül a föld, hogy a gazdálkodó nem tudja kitermelni az árát. Nem lenne jó, ha mi is eljutnánk ide. Ezért helyes volt a földtörvényben rögzíteni azt az elvárást, hogy nemcsak a vevő személyét, de a vételárat is vizsgálnia kell a "földbizottságnak". A szakember egyetértett azzal, hogy az osztatlan közös föld kiosztását a mostani módszerekkel nem lehet elvégezni. Célszerűnek tartotta a végrendelkezés ösztönzését is az agráriumban, és úgy vélte, megfelelő hitelprogrammal az örököstársak kifizethetőek lennének.
Sáhó András az Agrotax Kft. ügyvezetőjeként a földértékelésben szerzett nagy tapasztalatot. Mint megtudtuk, idén 11 százalékkal drágultak a szántók, de az emelkedés üteme lassul, és nagy a szórás. A Hajdúságban ér a legtöbbet a föld, ahol egy hektár szántóért már 5-6 milliót kell leszurkolnia a vevőnek. A haszonbérleti díjakra a földminőségen túl a területalapú támogatás is hatással van. Mint megjegyezte: pusztán a bizonytalanság az új Közös Agrárpolitika kifizetései miatt máris fékezni kezdte ezek emelkedését. A szórás itt is nagy: 25 ezertől indul a bérleti díj, de van ahol 120-140 ezer forinba kerül egy hektár szántó használata. Sáhó megjegyezte: az osztatlan közös tulajdon a földforgalomban is akadályt képez. Ha most nem oldjuk meg a problémát, akkor hamarosan nem néhány ember sérelméről, hanem mindnyájunk veszteségéről fogunk beszélni.
Szabolcs megyében 1-3 millió forintba kerül most egy hektár szántó - mondta Pásztor Tamás, aki reális esélyét látta annak, hogy a föld ártrendje megfordul. Ennek oka prózai:
Ennek egyrészt anyagi oka van, bár a kínálati nyomás miatt ez idővel kisebb teher lesz a gazdálkodónak, mint ma. A másik gát most nagyobbnak tűnik, ez szabályozási jellegű: csak természetes személy birtokolhat legfeljebb 300 hektárt, bérelni pedig elvileg csak 1200 hektárt lehet. Jakab Tamás, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára megjegyezte: a földtörvény korlátai mögött az a világos jogalkotói szándék áll, hogy a magyar föld magyar tulajdonban maradjon - bár ez nem ad választ a méretkorlátokra.
Andréka Tamás helyzetjelentést adott az uniós kötelezettségszegési eljárásokról is a földtörvénnyel kapcsolatban. A haszonélvezeti jogok megszüntetése ügyében elítélték Magyarországot, ezért vagy vissza kell állítani a korábbi helyzetet, vagy kompenzációt kell fizetnie az államnak a károsultaknak. A jogi személyek földhöz jutása ügyében viszont még mindig vita van a felek között, ebből is bírósági ügy lesz.
- mondta az Agrárminisztérium szakembere.
Balogh Brigitta az Agrárkamara oldaláról megjegyezte: korántsem biztos, hogy eljut idáig az ügy, mivel a németek éppen most állnak szemben egy új jelenséggel: nem védték meg a földvagyonukat, amit most ezer hektárszámra vásárol fel a kínai állam. Át fogják értékelni az álláspontjukat.
Andréka Tamás zárszavában azt ígérte, az osztatlan közös tulajdon felszámolásának törvénytervezete tavasszal már a döntéshozók elé kerül. Ami biztosan nem lesz, az az életjáradéki szerződés, mivel ez általában adásvételi szerződéseket leplez, hiszen ezt nem kell a hatóságnak vizsgálnia. A tömeges visszaélések miatt magánszemélyek egymás javára a földdel kapcsolatban nem köthetnek életjáradéki szerződést. Az öntözésfejlesztési törvénycsomag kapcsán pedig elmondta, rögzítik a földtörvényben, hogy
