"Orrvérzésszerű" hibák a magyar földtörvényben

agrarszektor.hu
Az Európai Bíróságon köthet ki a májusban hatályba lépett új magyar földforgalmi törvény, amely miatt az Európai Unió a közelmúltban kötelezettségszegési eljárást indított - véli Kurucz Mihály, az ELTE agrárjogi tanszékének docense. Szerinte azonban "normális és szükségszerű", hogy az új jogszabály feszültségviszonyba kerül más tagállamok politikai érdekeivel, illetve az uniós jogintézmények bizottsági értelmezésével. A földforgalmi törvényben - hangsúlyozza az agrárszektor.hu-nak adott interjújában Kurucz Mihály - "orrvérzésszerű" hibák is vannak, amelyeket ki kell majd javítani.

Jövő héten ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

agrárszektor.hu: Az Európai Bizottság a közelmúltban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a május elsején hatályba lépett új földforgalmi törvény miatt, mert a testület szerint az új szabályozás sért egyes uniós alapjogokat. Mennyire tartja súlyosnak a helyzetet?

Kurucz Mihály: Jogalkotási szempontból nem értelmezhető a pártpolitikailag is mantrázott "súlyos a helyzet" megfogalmazás, de ennek ellentéte sem. Az Európai Bizottság vizsgálata sokkal inkább összefügg azzal, hogy a régi földtörvény idején fennálló, külföldiek tulajdonszerzését tiltó derogációs szabályozás május elsejével lejárt. Úgy gondolom, a bizottság ugyanígy vizsgálat alá veszi majd azt a másik hat tagállamot, ahol a korábbi derogációs időszak szintén lezárult. Kétségtelen, hogy a májustól hatályos új magyar szabályozás tartalmaz feszültségpontokat, mert - a társadalmi közérdekre hivatkozva - valóban korlátozza a tőke szabad áramlására vonatkozó jogokat, de e jog uniós szinten közel sem korlátozhatatlan. Az úgynevezett szabadságjogokat negatív integrációs eszközöknek lehet tekinteni, szemben a Közös Agrárpolitika (KAP) pozitív integrációs eszközeivel, amelyek egyértelműen rögzítik, hogy a szabályozásban mi a tagországok mozgástere. Ezzel szemben az uniós liberalizációs alapelvek konkrét értelmezését az Európai Bizottság egy-egy ügyre vonatkozó, eseti döntéseiben lehet megtalálni, amelyeket az új földtörvényi szabályozás kialakításakor tanulmányoztunk. Mégsem lehet azonban mindenre kiterjedő következtetéseket levonni belőlük, mert jelentősek a tagországok közötti gazdasági, társadalmi, kulturális és szociális különbségek. A tagállamok ráadásul a földszabályozásban (is) igyekeznek érvényre juttatni saját társadalompolitikai elképzeléseiket és szuverenitási érdekeiket. Ezért azt kell mondanom, hogy teljesen normális és szükségszerű, hogy az új magyar földforgalmi törvény bizonyos rendelkezései is feszültségviszonyba kerülhetnek egyes tagállamok politikai érdekeivel, illetve az uniós jogintézmények bizottsági értelmezésével.

agrárszektor.hu: A mi esetünkben az osztrák kormány fordult az Európai Bizottsághoz, hogy vizsgálja meg a magyar földforgalmi törvényt. Azt sérelmezik, hogy a jogszabály május elsejétől megszüntette azokat a haszonélvezeti szerződéseket, amelyeket szerintük korábban törvényesen kötöttek osztrák gazdák. A magyar kormány szerint viszont zsebszerződésekről van szó, amelyek burkolt földtulajdonszerzést fedeznek. Ön szerint mi a valós helyzet?

K. M.: Szamárságnak tűnik, amikor az osztrákok arra hivatkoznak, hogy az új magyar földforgalmi törvény sérti a gazdasági célú letelepedés szabadságára vonatkozó uniós alapjogokat, illetve liberalizációs alapelveket, hiszen a haszonélvezetek megszüntetéséről rendelkező szabály nemzeti elvű megkülönböztetést nem tartalmaz, így feszültségviszonyban itt is a tőkeáramlás szabadsága, illetve a jogszerűen megszerzett jogok védelme jöhet szóba. A zsebszerződések lényege, hogy a felek az általuk megkötött megállapodásokat a hatályos törvényi szabályozás kijátszása érdekében nem hozzák nyilvánosságra, illetve azokat a hatóságokhoz nem terjesztik be. Magyarországon sok külföldi gazda pontosan ilyen szerződéscsomagot kötött, amelyben a haszonélvezeti szerződés mellett együttműködési szerződést is létesített, illetve ezeket aláírt adásvételi vagy jelzálogszerződés egészítette ki. Ez utóbbiakkal a szerződéskötés idején tiltott földtulajdon későbbi megszerzésére törekedtek, de a földhivatalokhoz csak a haszonélvezeti megállapodásokat nyújtották be, a két háttérszerződést pedig a jogszabályi környezet változására várva "zsebben tartották". Ezért szerintem a jogalkotók társadalompolitikai szempontból helyesen döntöttek, amikor - közeli hozzátartozók kivételével - május elsejétől megszüntették a korábban kötött haszonélvezeti szerződéseket, illetve azokat a használati megállapodásokat, amelyek ilyen haszonélvezeti szerződéseken alapultak. Nem volt ritka ugyanis, hogy a haszonélvezeti jogot bejegyeztetett osztrák befektetők a földhivatali nyilvántartásban szereplő magyar tulajdonosoknak adták vissza haszonbérbe a haszonélvezetükbe került termőföldeket. Tény azonban, hogy a jogszabályi változások miatt alkotmányjogi és uniós jogi feszültség alakult ki, hiszen a haszonélvezeti szerződések önmagukban nem zsebszerződések, mivel azokat törvényesen kötötték meg. Így ha csak azokat vizsgáljuk, megszüntetésükkel sérülhet a korábban jogszerűen szerzett jogok alkotmányos védelme. Az új földforgalmi törvény tehát ebben a szűkített értelmezésben egyszerre belső (alkotmányos), illetve külső (uniós joggal szembeni) feszültséget is generálhat.

agrárszektor.hu: Ha a kötelezettségszegési eljárást indító Európai Bizottság és a magyar kormány is kitart álláspontja mellett, a földforgalmi törvény az Európai Bíróságon köthet ki. Ön szerint ez valós forgatókönyv lehet?

K. M.: Konkrétan nem ismerem a bizottsági kifogásokat, illetve az azokra adott magyar válaszokat, de nem nehéz megjósolni, hogy a földforgalmi törvénynek is lesznek olyan elemei, amelyek nagy valószínűséggel az Európai Bíróság elé kerülnek az Európai Bizottság és Magyarország közötti nézetkülönbségek miatt. De nemcsak az Európai Bizottság folyamodhat az Európai Bírósághoz, hanem a Kúrián keresztül - magyar peres felek kérelmére - így tehetnek a magyar bíróságok is. Előfordulhat például, hogy egy nem földműves tagállami - tehát például egy magyar - állampolgár a hazai bíróságokhoz fordul, mert uniós joggal ütköző, aránytalan korlátozásnak tartja, hogy az eddigi 300 hektár helyett már csak legfeljebb egy hektár földet vásárolhat. Ekkor az illetékes bíróság dönthet úgy, hogy felfüggeszti a pert, és a Kúria útján az Európai Bíróságtól kér döntést a tagállami törvény és az uniós jog összeegyeztethetőségének jogkérdésében.

agrárszektor.hu: A kormány, illetve az agrártárca többször úgy nyilatkozott, hogy a földforgalmi törvényhez addig "nem nyúl hozzá", amíg nem derül ki, Brüsszel milyen véleményt alakít ki az új jogszabályról. Ha viszont a törvény az Európai Bíróság elé kerül, a vitás kérdések hosszú ideig nem tisztázódhatnak, miközben több szempontból indokolt lehet a jogszabály mihamarabbi módosítása. Ön szerint ebből nem származhatnak újabb feszültségek?

K. M.: Egy új jogszabályt csak akkor szabad módosítani, ha eltelt elegendő idő ahhoz, hogy - leszámítva az átállási nehézségeket - a gyakorlatban kiderüljenek a rossz helyzetértékelésből, téves szabályozásból vagy az esetleges "kihagyásokból" adódó hibák. Ez pedig hosszabb időt vehet igénybe, ezért szerintem jó, hogy a kormány nem kapkodott a változtatásokkal. Biztosra veszem azonban, hogy a törvény a nem túl távoli jövőben módosul majd, így például akkor, amikor a bírósági döntést nem igénylő kérdéseket sikerül tisztázni az Európai Bizottság és Magyarország között. Ekkor pedig javítani lehet a törvényben lévő, "orrvérzésszerű" hibákon is.


agrárszektor.hu: Melyek ezek az "orrvérzésszerű" hibák?

K. M.: Példaként említeném a pályakezdő gazdálkodók helyzetét, akik eredetileg kedvezményezettként szerepeltek volna a törvényben a földművesek szerzési jogosultságaihoz képest, végül azonban a földművessé válás egyre lazább szabályozása miatt helyzetük előnytelenebbé vált. A pályakezdő gazdálkodóknak többletfeltételeket kell teljesíteniük, miközben valamely agrár szakképzettség megszerzésével bármely tagállami állampolgár minden további nélkül nyilvántartásba vett földműves lehet, és nem kell további feltételeknek megfelelnie. A pályakezdő most jobban teszi, ha gyorsan agrár szakirányú képesítést szerez, és máris nyilvántartásba véteti magát földművesként. Ha viszont továbbra is pályakezdőként kíván fellépni, akkor sok vállalást kell tennie, hogy a földművessel azonos mértékig szerezhessen földtulajdont 300 hektárig. Az elismert agrár szakirányú végzettségek kiterjesztésével szinte értelmetlenné vált a pályakezdő gazdálkodók megkülönböztetése a földtörvényben.

agrárszektor.hu: Itt van azonban az úgynevezett helyi földbizottságok ügye is. A földadásvételi szerződések engedélyezésénél vétójoggal bíró grémiumoknak a földforgalmi törvény szerint május elsejéig meg kellett volna alakulniuk, de az uniós aggályok miatt a mai napig nem jöttek létre, így most - átmeneti jelleggel - a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnökségei látják el a földbizottsági feladatokat.

K. M.: A földbizottságok értelmezése az unióban is eltérő, hiszen például néhány osztrák tartományban az engedélyező hatóság hatáskörét töltik be, és felépítésük eltér a magyar földforgalmi törvényétől. A földbizottságok ma elképzelt felépítése összeférhetetlenségi, illetve versenyjogi problémát is felvet. A szabályozás akár részét képezheti a magyar EU-egyeztetéseknek is, de a létrehozásukkal-megválasztásukkal kapcsolatos földforgalmi törvényi módosítások valószínűleg a legelsők között lesznek majd. A bizottságok hiányában pedig a NAK megyei elnökségei most teljesen törvényesen véleményezik a földhivatalok számára a földtulajdonjog-szerzési szerződéseket.

agrárszektor.hu: Sokak szerint törvénymódosítást igényel a mezőgazdasági hasznosítású hobbitelkek szabályozása is, mert a tulajdonosokkal vagy használókkal szemben az új földforgalmi törvény túlságosan szigorúan lép fel. Itt milyen megoldás jöhet szóba?

K. M.: Álláspontom szerint a volt zártkerti földek és a hobbitelkek esetében sem a tulajdonjogi, sem a földhasználati jogszerzéssel kapcsolatos korlátozások nem célravezetők, ezért azokat nem érdemes fenntartani. Itt a korlátozások kontraproduktívak, életidegenek. Sok a lakás- vagy üdülési célú zártkert, ahol nincs agrárhasznosítás, de a mezőgazdasági művelés alatt álló zártkertek is természetes terepei a szabad, földművesi jogállástól független földhasználatnak. Ugyanakkor az új földforgalmi törvény valóban hatálya alá vonja a volt zártkerteket, illetve a hobbitelekként hasznosított, kertes mezőgazdasági övezetbe sorolt földeket. Ezért ilyen területeket nem tulajdonolhat a nem földműves jogállású polgár, ha ezzel földbirtoka meghaladná az egy hektárt, de a földhasználatot sem szerezheti meg, ha nem földműves. Az új szabályozás miatt sok helyen az önkormányzatok sem tudják meghosszabbítani az eddigi használókkal a lejáró haszonbérleti szerződéseket, ezért úgy látom, az üdülési és gazdálkodási célú hobbitelkeket ki kellene vonni a földforgalmi törvény hatálya alól, vagyis adásvételüket és hasznosításukat már a közeljövőben jelentősen könnyíteni kellene.

Kurucz Mihály meghatározó tagja annak az 5-6 fős külső szakértői csapatnak, amely - más szakértői csoportok mellett - részt vett az új földforgalmi törvény jogi előkészítésében. Emellett az üzemgazdálkodási formák jogalkotási kérdéseiben is koncepcionális véleményt fogalmazott meg a Földművelésügyi Minisztérium számára. Az 58 éves szakember az Eötvös Loránd Tudományegyetem Agrárjogi Tanszékén 1986 óta oktat agrár-, telekkönyvi-ingatlannyilvántartási és ingatlanjogot. Több rangos szakmai díjban és elismerésben részesült.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?