Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Egyértelmű visszaélésekre ad alapot az a mai szabályozási helyzet, hogy az NFA-nak kötelezően meg kell vásárolnia azokat a termőföldeket, amelyeket végrehajtási eljárásokban elárvereznének, de a területekre nem akad vevő - erősítette meg az agrárszektor.hu értesüléseit a Földművelésügyi Minisztérium. Több esetben előfordul, hogy a végrehajtásokban a földeket szándékosan felértékelik a reális piaci árakhoz képest, majd amikor érthető módon a területeket senki nem akarja megvenni, azok megvásárlását az NFA-ra hárítják.
Végrehajtási eljárás a földeknél leginkább akkor indul, amikor azokra valamilyen adósság fejében jelzálogot jegyeznek be, de az adósok nem teljesítenek. Az NFA tájékoztatása szerint 2015-ben több száz ilyen eljárás kezdődött, amelyek közül eddig 86 zárult le. A földalapnak a sikertelen árverezések miatt összesen 96 729 000 forintot kellette fizetnie, és ily módon csaknem 100 hektár földet kellett megvásárolnia, vagyis állami tulajdonba vennie.
Az egymillió forintos, hektáronkénti átlagár első látásra nem tűnhet irreálisnak, ha abból indulunk ki, hogy az aranykoronánkénti földárak a kormány helyzetértékelése szerint is 50 ezer forint körül mozognak a piacon, így egy 20 aranykoronás, átlagos minőségűnek tekinthető földterület hektáronkénti ára nagyságrendileg egymillió forint lehet. Gyengébb minőségű földeknél azonban ez az ár már túlzott lehet, illetve több más körülmény is közrejátszhat abban, hogy egy-egy földterület megállapított becsértéke irreálisnak minősülhet.
A tárca már dolgozik egy olyan jogszabály-módosításon, amely korlátozná a "végrehajtói lobbi" mozgásterét - tudta meg az agrárszektor.hu. A minisztérium szerint eddig a gondot az okozta, hogy az NFA előzetesen nem értesült az árverezésre bocsátott területek becsértékéről, így érdemben nem is reagálhatott azokra, míg adott esetben az indokolatlanul magas árakat végül ki kellett fizetnie. Ezért a tárca a jövőben azt írná elő, hogy csak akkor lehessen megtartani érvényes végrehajtási árveréseket, ha a megállapított becsértékeket az NFA-val előzetesen és igazolt módon közlik. Az eljárási szabályok már a közeljövőben módosulhatnak, így azután már csak indokolt esetben és valós árakon lehetne állami tulajdonba venni az árveréseken el nem kelt földeket - közölte a minisztérium.