A Renner Bt. alapítása óta műszaki gumiáruk, ezen belül prés-vulkanizált gumi-fém termékek gyártásával foglalkozik. Hogyan jött az ötlet a traktorgyártáshoz?

A traktorgyártás igazából csak egy hobbinak indult, de visszatekintve számos lehetőséget nyitott meg az életemben. Gyerekkorom óta szívesen foglalkoztam régi traktorok restaurálásával, később ebből fejlődött ki a gyártás, ami eredetileg szintén szabadidős elfoglaltságnak indult. Mivel azonban a szakmám szerint gyártástervező és gépészmérnök vagyok, ennek is úgy álltam neki, hogy igyekeztem a profizmusra törekedni. Az általam megálmodott traktor dokumentációit, műszaki megoldásait a kezdetektől fogva úgy készítettem el, hogy az elkészült jármű később alkalmas legyen járművé nyilvánításra is. Ez meg is történt, a Renner márkanév alatt vannak elérhető traktorok. A kezdeti útkeresés még bizonytalan volt, de mára szerencsére már kitisztult.

Renner Tamás

Madagaszkárra kivittünk egy gépet próbaképpen, ami azóta is ott dolgozik, főleg az erdőtelepítésben, a vízhordásban, illetve olyan terepi munkákban használják, amelyekre alkalmazható, és nagyon jók a tapasztalatok. Nemrég egy olyan elvi megállapodást kötöttünk Madagaszkárral, miszerint a jövőben nemcsak traktorokat próbálunk meg kijuttatni, gyártani és ott eladni, hanem létrehozunk kint egy iskolát, amelynek a Renner traktor lesz az iskola alapja, és gépészetet lehet majd tanulni.

Hányan foglalkoznak a traktorgyártással a cégnél?

Nem sokan, legfeljebb 10-12 fő, de most a tényleges fizikai gyártás leállt. Ennek két fő oka van, ebből az egyik az európai emissziós szabályok változása. Jelenleg az unióban csak EU Stage V motorral rendelkező járműveket engedélyeznek. A mi traktorunk azonban még nem ilyen motorral készült, ezért ebben a formájában az uniós piacon nem is tudjuk értékesíteni. A másik ok pedig a koronavírus-járvány, ami teljesen szétszakította a beszállítói láncokat. Ezen a téren jelenleg is több magyar beszállítóval tárgyalok azon alkatrészek kiváltásának az ügyében, amelyeknek problémássá vált a beszerzése. A helyzeten tovább rontott a szomszédban kirobbant háború. Az orosz-ukrán konfliktus mérhetetlen módon megkavart mindent, olyan hiányok alakultak ki az alkatrészek és a nyersanyagok terén, amilyet még nem láttam, amióta a szakmában dolgozom. Ráadásul annyira hektikusan mozognak az árak, hogy teljes a kiszámíthatatlanság.

A Renner 5044 egy kis, könnyű és univerzális traktornak készült?

Igen, eredetileg egy 50 lóerős univerzális traktort alkottunk meg. Azonban ma már egyrészt a termelékenység megköveteli azt, hogy a kisebb gépek is nagyobb teljesítményűek legyenek, másrészt pedig az emissziós normáknak való megfelelés miatt szűkebb a termékkínálat, ezért gyakran a kisebb gépekbe is nagyobb motorokat tesznek.

Az elmúlt évek trendjei azt mutatják, hogy a magyar gazdák jellemzően egy kategóriával nagyobb gépet vesznek, mint amekkorát a gazdaságuk mérete amúgy indokolna.

Igen, ezt mi is észrevettük már. A gondolatmenet teljesen érthető: a klímaváltozás és annak következményei miatt a gazdálkodók igyekeznek olyan gépeket vásárolni, amelyekkel minél gyorsabban, minél hatékonyabban el tudják végezni a munkákat a földeken. A nagyobb gépek beszerezése mögött azonban lehet egy másik megfontolás is: a gazdák úgy vásárolnak gépeket, hogy legyen kapacitástartalékuk az esetleges fejlődéshez is.

Akkor a traktorgyártás most újratervezés alatt áll?

Nem egészen, inkább azt mondanám, hogy immáron két vonalon fut a traktorgyártásunk. A már meglevő modell változatlan formában megy Afrikába. Az európai piacra viszont el fogjuk kezdeni egy új traktor tervezését.

A 2020-ban kirobbant koronavírus-járvány a gazdaság minden szereplőjét érzékenyen érintette. Milyen hatással volt a járvány, a miatta elrendelt korlátozások és a pandémia következményei a cégre és a gyártásra?

Amikor aktívan dúlt az első és a második hullám, akkor viszonylag nagy gondot okozott a szervezésben, hogy nehézkessé vált a külföldre irányuló, valamint az onnan érkező szállítások megtervezése és kivitelezése. Hasonlóan problémás volt a dolgozók mozgatása is, mert a Renner Bt. dolgozói között vannak vajdasági magyarok is, és nekik nagyon körülményes volt átjutni a határon. Volt egy pillanatnyi zavar a megrendelési állományban is, amikor a világ hirtelen nem tudta, hogy mi lesz. Nem volt ilyen évtizedek óta, sok vállalatvezető inkább kivárt kicsit, de aztán sikeresen újraépítették a stratégiájukat, és nagyon sok termékgyártást hazahoztak a Távol-Keletről. Ennek több oka van, jellemzően a tengeri szállítási költségek növekedése, illetve a kiszámíthatatlan szállítási idő. Most, 2022 tavaszán azt mondom, hogy a koronavírus-járvány miatt több munkánk lett.

Az autóipari leállások mennyire befolyásolják a cég működését?

Ezen a téren azt mondhatom, hogy szerencsére eléggé diverzifikált a piacunk. Amit az autóiparba szállítottunk, az a leállások és a gyártási kapacitások visszafogása miatt csökkent ugyan, de helyette számtalan új piacot és új lehetőséget találtunk, amelyek nemhogy kiegyensúlyozták, hanem egyenesen pozitív irányba billentették a keresletet. Most ott tartunk, hogy a koronavírus előtti szintnél is nagyobb az érdeklődés a termékeink iránt.

A Renner Bt. együttműködik a Déli ASzC Jánoshalmai Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiummal. A cég hogyan vesz részt az agrárszakképzésben? Milyenek a tapasztalataik?

Még a koronavírus-járvány előtt 70-80 tanuló is tanult nálunk duális képzésben. Időközben azonban megváltozott a szakképzési törvény, és átalakultak a duális oktatás feltételei. Azóta jobbára ágazati képzőközpontok jöttek létre, nekünk viszont lehetőségünk nyílt csatlakozni a felsőfokú képzéshez a MATE-val kötött együttműködési megállapodásnak köszönhetően. Mivel a vállalati stratégiánk értelmében erős K+F+I irányban gondolkodunk, sok pénzt fordítottunk és fordítunk erre, a jövőben pedig még többet szeretnénk. Ezért döntöttünk úgy, hogy a Renner Bt. kilép a középfokú szakoktatásból, és inkább mérnökképzést helyezi az előtérbe. A mérnökképzésnek egy olyan, gyakorlati megközelítésű szemléletét szeretnénk megvalósítani, amire szerintem nagyon nagy szükség lesz a jövőben. A gépészmérnöki karon vannak különböző szakirányok, lehet a mezőgazdasági vonalat is erősíteni, de el lehet indulni a gépész vonalon is.

Mit lehet tudni a MATE-val való együttműködésről? Mit vár ettől a lehetőségtől?

Ezzel kapcsolatban a legfontosabb számomra az, hogy a Szent István Biztonságkutató Központjának gépészeti csoportvezetője lettem. Ez egy olyan új irány, amivel érdemes lesz foglalkozni. Az egyetemmel közösen sokkal nagyobb eredményeket fogunk elérni. A magántőke, az egyetemi tudásbázis, plusz a pályázati pénzek hármasa együtt, ez a jövő. Néha belegondolok, hogy ha anno nem kezdek el traktorokat csinálni, akkor nem jutok el ide. Ez is egy értelmes kifutása a fejlesztésnek. Ha az ember ügyesen és jól csinálja, akkor ez tud értelmes irányokat adni később is.

Az együttműködés keretén belül itt, Jánoshalmán alakítanak ki egy központot?

Jánoshalmán egy innovációs műhelyt, egy 300 m2-es üzemcsarnokot, egy kutatóintézetet alakítottunk ki. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az oktatás gyakorlati része, valamint a kutatások fizikai, megfogható része fog itt megvalósulni. Az országban összesen 3-5 ilyen innovációs műhely fog létesülni, ezek közül a gépészeti lesz Jánoshalmán. Amennyire én tudom, hasonló megállapodást kötött a MATE az ABZ Drone-nal Szentendrén, de lesznek még más helyszínek is. Ami az itteni csarnokot illeti, az már készen van, megvolt az átadása is. A fejlesztési célok is megvannak, ezek azonban az új kormány megalakulásával lesznek priorizálva, és a MATE fog dönteni arról, hogy melyek azok a mérnöki tudományok, ahol be akarnak lépni pályázóként a megvalósításba. Ekkor alakulni fog egy munkacsoport, kifejezetten arra a feladatra, ami a pályázat tárgya.

Az oktatóközpont hány fővel fog üzemelni?

Ezt még nem lehet tudni. A kutatóközponthoz mindig az adott pályázat méretétől függően lesz hozzárendelve a személyzet, annyi fő, amennyit az az adott feladat megkíván. Ezek mind szerződéses munkák lesznek, a projekthez szükséges szakembereket megbízási szerződéssel fogjuk foglalkoztatni.

(Renner Tamás portréját a Renner Bt. bocsátotta rendelkezésünkre, a cikkben szereplő többi kép forrása: Szedlák Levente)