Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Sajnos a halálos balesetek jelentős része a mezőgazdaságban történik, ezek nagy része pedig a gépekkel való foglalatosság közben következik be. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az állatok, a vegyszerek és a por is képes maradandó károsodásokat okozni. Azt is érdemes kiemelni, hogy a nők esetében nem ajánlatos traktort sem sokáig használni, főleg akkor nem, ha nem modern a jármű, hiszen meddőséget okozhat.
Egyre több a nő a magyar agráriumban: így erősítenék meg a vidéket
Javulnak a számok
2016-ban az agrárágazatban még 18 végzetes kimenetelű munkabaleset történt, 2017-re azonban 33 százalékkal, 2018-ra pedig további 17 százalékkal csökkent a számuk. A három munkanapon túl gyógyuló munkabalesetek száma is folyamatosan csökkent: 2016-ban 837, 2017-ben 654, 2018-ban 626 eset fordult elő. 2019-ben azonban újra megugrottak a számok: összesen 679 baleset történt, melyből 8 halálos kimenetelű volt és 4 súlyos csonkulással járt. Mind a 12 esetet férfi szenvedte el.
2020-ban ismét jobb lett a helyzet
A tavalyi évben 614 munkabaleset történt az agráriumban - ebbe beletartozik a mezőgazdaság, a halászat és az erdőgazdálkodás is -, ez jelentősen kevesebb a 2019-es évnél. A férfiak száma 2020-ban is dominált, hiszen 503 esetben történt velük baleset, míg a nőknél 115-ször - derül ki a Munkavédelem Foglalkoztatás - felügyelet adataiból.
Mitől ilyen veszélyes a mezőgazdaság?
Bár egyre inkább fejlődik ez az ágazat is a precíziós gazdálkodásnak köszönhetően, ezzel párhuzamban azonban újabb és újabb veszélyforrásokkal kell szembenézniük a dolgozóknak. Ilyen például a klímaváltozás következményei vagy az új technológiák és vegyi anyagok megjelenése. A szektor sajátossága, hogy a gazdálkodók sokszor szabadban, melegházakban, gépekkel, állatokkal, elszigetelt munkahelyen, illetve vegyi anyagokkal végeznek munkát, és a munkavállalók itt is számos veszélyforrásnak vannak kitéve. A gépekkel való foglalatosság egyébként a legkockázatosabb, de említhető az áramütésveszély vagy a fárasztó testhelyzetben, nagy emelésekből adódó sérülések is. A betakarítás után a betárolt anyagok, termények, a must, de a trágya erjedésekor, rothadásakor keletkező gázok is veszélyesek. Balesetek származhatnak a növényvédő szerek, olajok, állatgyógyászati készítmények helytelen használatából, a por belégzése asztmát okozhat, valamint bőrbetegségek és állatról emberre terjedő fertőző betegségek is előfordulhatnak. Sőt, speciális kockázatot hordoz a nagytestű állatok közelében végzett munka.
Sok esetben szakképzetlenek a munkavállalók
Az ágazat munkavédelmi helyzetét negatívan befolyásolja, hogy az építőipar mellett a mezőgazdaságban a legmagasabb a szakképzetlen munkavállalók száma. Sajátosság a nagyfokú fluktuáció is, az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka, illetve az alkalmi munka. 2016-ban például több mint 700 mezőgazdasági munkáltatót ellenőrzött a munkavédelmi hatóság. A vizsgált munkáltatók háromnegyedénél tapasztaltak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot. Nem véletlen, hogy a szakemberek úgy gondolják, hogy a jövőben a legfontosabb alappillére nem más lesz a mezőgazdaságnak, mint az oktatás. Ha ez megvalósul, nagy valószínűséggel az agrárszektorban tapasztalható munkabalesetek száma is vissza fog esni évről évre.
