Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A konferencián Borsos László, a Corteva Agriscience cégcsoport magyarországi ügyvezetője elmondta, hogy a cég munkavállalóinak 33%-a nő, bár ők inkább az adminisztratív területeken dolgoznak. Az ügyvezető ígéretet tett arra, hogy ezen az arányon még javítani fognak.
Elena Polyakova, a Corteva Agriscience kormányzati és iparági kapcsolatokért felelős vezetője ismertette a cégcsoport által 2018-ban elkészített Global Women In Agriculture című felmérés eredményeit ismertette. Ezt Európa, Afrika, Ázsia, Latin-Amerika és Észak-Amerika 17 országában végezték el, az online kérdőívet pedig több mint 4 ezren töltötték ki. A felmérés egyik legmeglepőbb megállapítása az volt, hogy bár a nők számos kihívással kell, hogy szembenézzenek a munkájuk során, mégis hatalmas büszkeséget éreznek, hogy a mezőgazdaságban dolgozhatnak. A jelentés kitért rá, hogy a büszkeség nem egyenlő a boldogsággal és az elégedettséggel, ugyanis a nemi egyenlőtlenségek még erősen jelen vannak az ágazatban.
A válaszadó nők elmondása szerint a nemi alapú diszkrimináció még mindig erős, Indiában a válaszadók 78%-ának volt már ilyen tapasztalata, de az Egyesült Államokban is probléma a válaszadók 52%-a szerint. Ezek a számok magukban foglalják mind az aktív diszkriminációt, mind a strukturális egyenlőtlenségeket. A válaszoló nőknek csak 42%-a mondta, hogy ugyanolyan sikeresnek érzi magát, mint egy hasonló pozícióban levő férfi, és csak 38%-uk hozhat a férfiakkal egyenlő mértékben olyan döntéseket, amelyek befolyással lehetnek a bevételeikre. Bizakodásra ad okot, hogy a válaszukat beküldők közel kétharmada, (62%) érzi úgy, hogy ez a hátrányos megkülönböztetés csökkent az elmúlt tíz évben, egyharmaduk (31%) szerint pedig nem változott, vagy épp rosszabb lett a helyzet. Általában elmondható, hogy a válaszadók döntő többsége szerint a helyzet javulni fog, de idő kell hozzá. A legoptimistább becslések szerint legalább egy, a realisták szerint pedig inkább 3-4 évtized fog kelleni ahhoz, hogy a nők helyzete javuljon az ágazatban. A jelentés záró megállapításai között szerepelt, hogy a korlátok leküzdésén a következő öt lépés segíthetne:
- jobb hozzáférés a mezőgazdasági technológiákhoz és a földek kezeléséhez
- jobb hozzáférés az oktatáshoz
- védelem és támogatás a nemi diszkriminációt tapasztaló nőknek
- a társadalom tudatosságának növelése a nők mezőgazdasági területein elért sikereit és fontosságát illetően
- a nemi diszkrimináció negatív hatásainak tudatosítása a társadalomban
Következőnek dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára beszélt a nők helyzetéről a magyar mezőgazdaságban. Előadásában előrebocsátotta, hogy a mezőgazdaság hosszú ideig jellegénél fogva férfias foglalkozás volt, amelyben a nők aránya most körülbelül 25%-os, míg a nemzetgazdasági területen ez az arány már 45%-os, az élelmiszergazdaságban pedig 40%-os. A mezőgazdasági fejlesztések egyik legfontosabb mozgatórugója jelenleg a munkaerőhiány, ugyanis hiába van rengeteg állás az ágazatban, ha egyszer a munkaerő fogyott el. Juhász Anikó arról is beszélt, hogy Magyarországon a mezőgazdaságban kisebbek a keresetek, viszont a foglalkoztatottak tekintetében a nemek között nincs szakadék.
A részmunkaidős foglalkoztatás az uniós átlagnál még kisebb, ezen a területen van még hova fejlődni. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaságban a nők esetében nagyon kedvezőtlen a korstruktúra. Ennek két következménye lehet: vagy generációváltás lesz, vagy elfogynak a nők az agráriumban, bár ez utóbbi opció ellen már elkészült egy stratégia a minisztériumban. A magyar mezőgazdaság sajátossága, hogy a nők helyzete kettős: mind a magasabb, mind az alacsonyabb végzettségűek száma magasabb, de a középfokú végzettséggel rendelkezőkből nagyon kevés van. A digitális átalakulás, a robotizáció előretörése pedig a magasabban képzett munkavállalóknak fog kedvezni. Juhász Anikó szerint most épp fontos időszakát éli az európai mezőgazdaság, hiszen egy tervezési és támogatási ciklus végén vagyunk, és most dől el, mik lesznek a prioritások a következő ciklusban. Az bizonyos, hogy a magyar agráriumban a fenntarthatóság, a generációváltás zökkenőmentessége, a vidéki élet és megélhetés biztosítása, valamint a digitalizáció, a robotizáció és az innováció kiemelt célokként fognak szerepelni.
A konferencia első felében hallhattuk Emily Scott, az USDA berlini mezőgazdasági attaséja és Dono Abdurazakova, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodájának gender szakértője tartotta. Emily Scott elmondta, hogy az Egyesült Államokban a nők a mezőgazdaság minden szegmensében megtalálhatók már, az ország 2 millió farmjának közel 14%-át irányítja már nő, és általában egyre nagyobb a nők jelenléte az ágazat vezető pozícióiban. Ez annak köszönhető, hogy az országban kiterjedt egyetemi és szakiskolai rendszer működik, de ezen kívül is segíteni és támogatni kell a nőket, hiszen ott is hasonló problémák és különbségek tapasztalhatóak a nemek között, mint a világ többi részén.
Emily Scott beszélt arról is, hogy a nők által vezetett farmok átlagosan több bevételt termelnek. Megemlítette, hogy a nemi diszkrimináció megoldása lehet a nők reprezentáltságának növelése az ágazatban, vagyis ne csak férfiak, egészen pontosan középkorú, vagy idősebb fehér férfiak beszéljenek mindenhol és döntsenek minden fontos kérdésben. Ennek megfelelően támogatni kell a nemek egyenlő megjelenítését, és felhívni a figyelmet ennek elmaradására, valamint fontos egy jól működő mentorprogram kidolgozása is a nők számára. Dono Abdurazakova a fenntartható fejlesztési célok kitűzését és elérését hangsúlyozta, így az éhezés felszámolását, az élelmiszerbiztonságot és a nemek közti egyenlőtlenségek felszámolását az ágazatban. Kiemelte, hogy a FAO felmérései szerint is van még nemi megkülönböztetés a régióban, ami különösen a szegényeket, öregeket, betegeket és fogyatékkal élőket, valamint az aluliskolázottakat érinti. Ez ellen kell tenni, a nemi egyenlőtlenségek megszüntetésével ugyanis elkerülhető lesz azok újratermelődése.
Az utolsó előadást Tóth Diána, a Nők a mezőgazdaságban civil kezdeményezés vezetője és a Farmer Lánya blog írója tartotta. Ő elsősorban arról beszélt, hogy a gazdálkodásnak közösségépítő szerepe van, különösen akkor, ha mindenki elmondhatja a maga történeteit. Ezért ő arra törekszik, hogy minél több szempontot bemutathasson, minél több nővel mondathassa el, hogyan lettek sikeresek, hogyan érték el, hogy tisztelet és megbecsülés övezze őket a szakmában. Szerinte egy nő számára a szakmában elsődleges fontosságú a közösségépítés, a kapcsolatainak a használata és a kommunikáció. Sokan ugyanis nem tudják, mi minden tartozik a mezőgazdasághoz, milyen folyamatok zajlanak ott. Szerinte amiben a nők erősebbek lehetnek a férfiaknál az ágazatban, az a szakmai alázat, a türelem, a kreativitás és a fejlődés iránti nyitottság.